Magyar Katolikus Lexikon > S > székely hieroglifák


székely hieroglifák: vésett rendszerű székely rovásjelek. - Ősvallási tartalmat hordozó szójelekből alakultak ki, ezért nevezzük őket hieroglifáknak (,‚szent véset”-eknek). A ránk maradt rövid hieroglifikus (szóírásos) föliratok ősvallási jelképek. A ~at a kőkori kezdetektől párhuzamosan használják jelképként és fonetikus írásjelként is. - A „d” (Dana, Duna, Don) rovásjel formai párhuzamai a különböző írásokban a „d” vagy a „t” hangot jelölik (1. ábra). A kereszt jelforma az Éden kereszt alakú szárazföldjére és a négy szent folyóra utal, amelyet a kőkori eredetű panteisztikus ősvallás az Istennel azonosított. A kereszt „isten” jelentését a sumér dingir szójel is megerősíti. A jelek által jelölt „d” vagy „t” hang forrása a régies Ten (tájnyelvi Dana) istennév (vö. szanszkrit deva, hellén: deos, theos, lat.: deus, ol.: dio, fr.: dieu, sp.: dios, oláh: deu, litván: diewos, lett: dews, óporosz: deiwos, perzsa: dev, div, cigány: devel, szkíta: thana, japán: tenno, kínai: tien, sumér: dingir, török: tengri, stb. Ezen istennevek ősének szójeléből alakultak ki a különböző írások „d” és „t” betűi az akrofónia során. Az írásjel nem sémi eredetű, mert a sémi nyelvekben nincs „d” ill. „t” hanggal kezdődő istennév.

ide jön a szhie16.tif ábra

aláírása: A „d” rovásjel párhuzamai

Az „f” (Föld) rovásjel a kőkori Éden, a rendezett világ térképe (2. ábra). Formai párhuzamai a kínai írásban is, az asztrológusok jelrendszerében is „Föld” jelentésűek. Ez a Föld a zűrzavar (káosz) ellentéte. A jelforma az ÓSz által említett →kertet, az egyetlen forrásból 4 irányba ömlő →szent folyókat és az Édent keretező óceánt ábrázolja. Az Afrika K-i részein megszülető homo sapiens e ter-re vonult Afrikából, kb. 100.000 éve. Az Ararát körüli, 4 tenger (Fekete- és Kaszpi-tenger, Perzsa-öböl, Földközi-tenger) által határolt, s ezért kereszt alakú szárazföld a jégkorszakig a zavartalan gyarapodás és kulturális fejlődés terepe volt. Ez okozta, hogy az emberiség emlékezetében az Éden a teremtés helyszíneként maradt meg. E sematikus térképet a jégkorszak idején szétvándorló népesség a teremtés és a boldog őshaza jelképeként vitte magával Eurázsia és Amerika távoli tájaira.

ide jön a szhie17.tif ábra

aláírása: Székely „f” betű Kájonitól

ide jön a szhie18.tif ábra

aláírása: az Éden térképe

közös aláírás: A lineáris székely „f” (Föld) képjel eredeti grafikai tartalma

A „gy” (Egy) rovásjel az égig érő fa jelképe (3. ábra). Függőleges szára a megszemélyesített világoszlopot, vízszintes vonalai a Nap pályáját jelzik a két napforduló idején. A napisten egy éves életpályájának és a napistentől származó kir. hatalomnak a jelképe. A „gy” betű a „szent” jelentésű egy szó jeléből alakult ki (vö. egyház!), amely szó kapcsolatban van az ósz-i Óg kir. és a germán Ygg isten, valamint a germán világfa, az Yggdraszil, „Ygg fája” nevével.

ide jön a szhie19.tif ábra

aláírása benne van

ide jön a szhie20.tif ábra

aláírása: Magyar báni ezüstdénár napos-holdas kettős kereszttel

ide jön a szhie21.tif ábra

aláírása: Magyar királyi zászló 1350 tájáról

ide jön a szhie22.tif ábra

aláírása: Hurrita pecséthenger napos-holdas kettős keresztje (Wiseman/54)

A „j” rovásjel égig csapó hullámtarajt ábrázol, eredetileg a „jó” (folyó) szavunk jele és az égi folyó (a →Tejút) jelképe volt (4. ábra).

ide jön a szhie23.tif ábra

aláírása: A mártonhelyi Szent Kristóf-freskó „folyó” jelekkel

ide jön a szhie24.tif ábra

aláírása: Kájoni „j” betűje

ide jön a szhie25.tif ábra

aláírása: A nikolsburgi ábécé „j” betűje

A 23-25. ábra közös aláírása:

A „j” rovásjel jelentése és változatai

Az „ly” (lyuk) rovásjel (5. ábra). Az ősvallási elképzelés szerint a világ 3 egymás fölötti, nagyjából vízszintes táblából: az Égből, a Földből és az Alvilágból áll. E táblák közepén egy (a m. népmesékben is szereplő) lyuk köti össze a világ szintjeit. A függőleges világtengely is e lyukon keresztül halad át. Az istenek itt ereszkednek alá a Földre, a halottak itt mennek le az Alvilágba és a →sámán is e lyukon keresztül száll föl és alá égi, v. alvilági utazásai során. E jellegzetes É-ázsiai hiedelemrendszernek a világ számos pontján megtalálhatók a megfelelői. Egy szibériai elképzelés szerint az életet jelképező folyó forrása a Nap. A grafikai jel ennek megfelelően a sumer képírásban 'kút', a hettita, kínai és egyiptomi képjelek között a 'Nap' jelentésű.

ide jön a szhie26.tif ábra

aláírása. Kelet-európai szkíta napisten-szobor Pletnyevától

ide jön a szhie27.tif ábra

aláírásai: Hettita „Nap” hieroglifa Jensentől

  Hettita „Nap” hieroglifa Gelbtől

 Volgai bolgár Nap-ábrázolás Pletnyevától

 Homoródkarácsonyi „ly” (lyuk) rovásjel

Közös aláírás: A „ly” (lyuk) rovásjel és párhuzamai

Az „m” rovásjel a „magas”, „mál” „mart” szavakban szereplő „ma” szó jeléből alakult ki, lépcsőszerűen élére állított hegyeket ábrázol, s a magasba (az égbe) vezető út tövének, a →világhegynek jelképe (6. ábra).

ide jön a szhie28.tif ábra

aláírása: Kínai fou, „kaptató” (Karlgren 1108b jele)

ide jön a szhie29.tif ábra

aláírása: Világoszlopot ábrázoló magyargyerőmonostori kályhacsempe

ide jön a szhie30.tif ábra

aláírása: A magyargyerőmonostori kályhacsempe részlete

ide jön a szhie31.tif ábra

aláírása: A dálnoki „m” rovásbetű

Az „s” (sarok) rovásjel az É-on elképzelt, megszemélyesített világhegy rajza (7. ábra) a sarok („szár Óg”) szóösszetétel az ósz-i Óg kir. emlékét őrzi, aki a sémi népek honfoglalásakor É-ra költözött. Óg a D-ről a sztyeppére vonuló →szkíták ősapjának Heraklésznek („her Ak” „harag”) az előképe. Az összetétel előtagja „király” jelentésű és a m. szár, harc(os) és úr szavak megfelelője. Az utótag az ék, ég (hor)og, (on)og(ur) szavak rokona. Az összetétel szórendje eltér a ma szokásostól (pl. hadúr), de megfelel az egyfajta hagyományt őrző úristen szórendjének.

ide jön a szhie32.tif ábra

aláírása: Homoródkarácsonyfalvi „s” betű

ide jön a szhie.tif ábra

aláírása: Kájoni „s” betűje

Közös aláírás: Az „s” rovásjel formai változatai

A „ty” (atya) rovásjel jelentését a kínai fu, „atya” szójel világítja meg. A jelforma az ősatyát jelképező Orion csillagkép lineáris rajza (8. ábra)

ide jön a szhie34.tif ábra

aláírása: Az Orion csillagkép

ide jön a szhie35.tif ábra

aláírása: Kínai „atya” szójel

ide jön a szhie36.tif ábra

aláírása: Bögözi „ty” rovásjel

ide jön a szhie37.tif ábra

aláírása: Kájoni „ty” jele

ide jön a szhie38.tif ábra

aláírása: Nikolsburgi „aty” jel

ide jön a szhie39.tif ábra

aláírása: Nikolsburgi „ety”

Közös aláírás: A „ty” rovásjel rokonsága és változatai

Az „us” (ős) rovásjel sokáig csak a nikolsburgi ábácéből volt ismert. Németh Gyula (1890-1976) még azt írta róla: „Rejtelmes - legalább egyelőre - a nikolsburgi ábécé us jele is” Az utóbbi években tisztázódott, hogy az „us” hangalak az ős szó régies változata, azonos Isten szavunk első szótagjával. A szó mai alakja csak a 18. sz. 2. felétől igazolható, első fönnmaradt alakváltozatai: ausi, esu, vsu, ise, vs, vus. A székely „us” jel közepén az „sz” (szár) rovásjel megfelelője a Tejút hasadékában karácsonykor kelő napisten (szár, „úr”) látható (21. ábra). Az ősvallás jelkép mai megfelelőjében, a ker. →mandorlában, Jézus Krisztus v. Szűz Mária és a kisded jelenik meg (9. ábra).

ide jön a szhie40.tif ábra

aláírása: A nikolsburgi székely „us” (ős) rovásjel

ide jön a szhie41.tif ábra

aláírása: A hettita „isten” fogalomjel Diringertől

Közös aláírás: Az „us” (ős) rovásjel rokonsága

Az „ü” rovásjel az üdő/idő szavunk jeléből alakult ki az akrofónia során, amely szó a sumer Utu napisten nevével áll genetikus kapcsolatban. A jelforma a sugárzó Napot ábrázolja (10. ábra).

ide jön a szhie42.tif ábra

aláírása: A székelydályai „ü” jel

ide jön a szhie43.tif ábra

aláírása: A hettita Utu fogalomjel

Közös aláírása: Az „ü” rovásjel rokonsága

A JóMa ligatúra egy kőkori isten (a megszemélyesített világoszlop) nevét jelöli. Az isten alakját az iráni Jima „a →vízözön előtti aranykor uralkodójának neve”, germán Ymir „az első emberszabású lény neve”, japán Jymmu „az első istencsászár neve”, a mari Juma „a főisten neve” mítosza, valamint a finn jumala „isten”, a m. ima, a maidu indián yomi „sámán” szavak őrzik. Jóma isten névligatúrája sok eurázsiai és amerikai változatban őrződött meg (11. ábra), megtalálható a Szent Koronán is. Va.G.

ide jön a szhie44.tif ábra

aláírása: Anasazi indián edény „Jóma földje” fölirattal

ide jön a szhie45.tif ábra

aláírása: Afrászijábi tál „Jóma szár földje” fölirattal

ide jön a szhie46.tif ábra

aláírása: Aluhajdengi hun fémtárgy Jóma nevével