Magyar Katolikus Lexikon > S > Szichem


Szichem: kánaáni város Efraim hegyén az Ebal és a Gerizim hegye között (vsz. a héb. sekem, 'nyak' szóból; értsd: a város fekvése hasonlít a két váll közötti nyakhoz), fontos közlekedési csomópont Palesztina középső részén, ősi kultikus hely (Ter 12,6; 35,5; Bír 9,37: szt terebint ill. tölgy; 9: Baal-Berit tp-a). - A Kr. e. 19. sz-tól az egyiptomi szövegekben és az →amarnai levelekben is szerepel. A pátriárkák közül Ábrahám és Jákob tört-ében találkozunk vele a hivviták városaként (Ter 34). Józs nem említi ~ bevételét, s a régészeti leletek is arra engednek következtetni, hogy az →Ígéret földjének elfoglalásakor már éltek itt Izr. fiai közül való családok, nemzetségek, akik nem élték át az Egyiptomból való kivonulást. Az ő múltjuknak megfelelően lett ~ Izr. kultikus közp-ja (Józs 24), ahol a szövetség ünnepét megülték (MTörv 27), továbbá az É-i törzsek főv-a. Abimelek itt tett kísérletet a kirság megszerzésére (Bír 9). Jerobeámot is ~ben kellett volna Dávid országának kir-ává kikiáltani; ehelyett azonban a megoszlás színhelyévé vált (1Kir 12). ~ lett az ország É-i részének székhelye (1Kir 12,25). Attól kezdve, hogy a kir. a szamariai Tircában székelt, ~ háttérbe szorult. - A város tört-ét az 1956-64: folyt ásatások derítették ki: a legrégibb település Kr. e. 4000 k. keletkezhetett. 1550-40: Egyiptom uralma alá került a város, majd 100 évig lakatlan lehetett. 1450-25: újra benépesült, helyreállították a városkapukat, a tp. is újjáépült. Izr. fiai az Ígéret földje elfoglalásakor nem rombolták le, csak a Kr. e. 12. sz-ban (Abimelek); a Kr. e. 10. sz: visszatért az élet, de a sz. vége felé újabb pusztításnak eshetett áldozatául (Sisák?). Kr. e. 724/723: az asszírok lerombolták. Nagy Sándor idejétől újra felépültek a bronzkori falak, I. Johannesz Hürkánosz Kr. e. 107: véget vetett a város életének. Az új róm. város kissé távolabb épült föl, és a Flavia Neapolis nevet kapta; ez a név él tovább a mai Nablusban. A régi ~ Tell Balatában keresendő. R.É.

BL:1716.