Magyar Katolikus Lexikon > S > Szentendre


Szentendre, Pest m.: I. város. A Duna és a Bükkös-patak háromszögében alakult ki a tp-hegy körül (2006: a Görög u., Alkotmány u. és a Városháza által határolt ter-en). 1146: Sanctus Andreas, 1330: Schenth Endre, később Zenthendre, Szentendréd. - A 2-5. sz: Ulcisia Castra róm. tábor a Duna mentén, 1000 katona állomáshelye; a tábor körül polgárváros, a környéken veteránok villái épültek. 202: Septimus Severus, 214: Caracalla, 375: Valentinianus cs. járt itt. Az Aquincumból jövő út a mai Dózsa György út és Kossuth Lajos u. nyomvonalában haladt el a róm. tábor Dunára néző főkapuja előtt, s a Fő tér és a Bogdányi u. vonalán vezetett É felé. Római emlékek a Dunakanyar körút mentén a szabadtéri kőtárban és a Szabadtéri Néprajzi Múz. környékén láthatók. Jelentős emlék a Villa Rustica 52 helyiséges épületegyüttese. - Az 5. sz. elején a →hunok, majd a →longobárdok foglalták el a vidéket. A mai Pannónia telepen tárták föl a legnagyobb pannóniai longobárd temetőt, közel 100 sírral. Sírleletek alapján a 7. sz elején ~ egy avar törzs fejedelmi közp-ja lehetett. - A honfoglaláskor Kurszán fejed. serege és népe a róm. tábortól É-ra, a mai Orbán kereszt környékén telepedett meg. →Taksony fejed. nyári szálláshelyül adta hadvezérének, Apornak. 1009: a veszprémi pp-ség birtoka. 1146: Fulco hospes végrendeletében Sanctus Andreas, megerősített kir. udvarház, mely vsz. a mai városháza helyén állt. - A 13. sz: főesp. székhely. A tatárdúlás után újjáépült a mai belváros ter-én. 1541 u. török kézre került, majdnem teljesen elpusztult, csak a várdombi tp. maradt meg. 1684: Lotharingiai Károly szabadította föl. - Bolgár és dalmát menekülők már a 15. sz: megjelentek ~n. Az utolsó, kb. 6000 fős csoport 1690: érkezett a szinte lakatlan városba Arsenije Carnojevics pátriárka vezetésével. A szerbek kiváltságaik (szabad vallásgyakorlás, bíróválasztás, iskolaalapítás, nyelvhasználat, jelentős adókedvezmények) és a szorgalmas munkájuk gyümölcseként a 18. sz. közepén virágzó polgárvárost alkottak. Leggazdagabb polgárai a szőlőbirtokkal is rendelkező kereskedők voltak, akik 1698: Szerb Privilegiális Szentendrei Kereskedő Társaságot alapítottak. Ők állították 1763: a főtéren a Kalmárkeresztet hálából azért, hogy a nagy pestisjárvány elkerülte városukat. Gazdagodásuk forrása a szőlő- és bortermelés, az ipar, a kereskedelem és a szállítás. 2-3 nemzedék alatt tízszeresére nőtt a szőlőtermesztés, a bort Au-ba, Cseh- és Lengyo-ba szállították. - 1838. III. 13: a Duna elöntötte ~ alacsonyabban fekvő részeit, 177 ház dőlt össze. 1882: a filoxéra elpusztította a szőlőket, ami ált. elszegényedést vont maga után. Dumtsa Jenő, a város bírája, majd a rendezett tanácsú város első polgármestere, a határ mocsaras részét lecsapoltatta. Ezzel nagykiterjedésű szántóföldhöz jutott a lakosság. A kipusztult szőlők helyére néhány év alatt több tízezer gyümölcsfát telepítettek. Föllendült az állattenyésztés. 1888: megindult a gőzvontatású helyiérdekű vasút és a Dunán a gőzhajó. - A szerbek közül 1850 u. sokan visszatértek Szerbiába, helyükre ném. és tót telepesek jöttek. - Megalakították 1874: az önkéntes tűzoltó egyletet, a Dunaparti Asztaltársaságot, a gazdakört és a Kat. Legényegyletet, 1892: a kaszinót, majd a Javor (juhar) szerb egyházi dal- és olvasókört, 1910. Sportegyletet, 1913: a Városfejlesztő Egyes-et. 1919. VI. 25: →Kucsera Ferenc káplánt a vöröskatonák agyonlőtték, mert nem árulta el, ki adott harangozással jelet a komm. diktatúra elleni felkelésre. - 1930-44: a kaszinó utóda, a Szent András Céh egész ~ szellemi életét fölpezsdítette. 1920-45: isk-k sorát nyitották. 1950-ig a lakosság száma kétszeresére nőtt. - 1967: megkezdték a Szabadtéri Néprajzi Múz. építését, ~t kijelölték Pest megye kulturális közp-jává. Megkezdődtek a Szentendrei Teátrum előadásai, létrehozták a Pest M. Múz-ok Igazg-át; a főépületben elhelyezték a Ferenczy-család tagjainak alkotásait. Fölújították a belváros műemlék épületeit képtárak és gyűjtemények céljára, s a régi művésztelepet; 1969: új művésztelep épült a Kálvária úton. Megnyitották a Népművészetek Házát, 1977: időszakos kiállítások céljára a Fő téren a ~i Képtárat, majd a Szerb Egyházművészeti Gyűjt-t. -

II. Esperesség az esztergom-bpi főegyhm-ben. Plébániái: Budakalász, Budakalász-Szentistvántelep, Csobánka, Dunabogdány, Kisoroszi, Leányfalu, Pilisborosjenő, Pilisszentlászló, Pilisszentkereszt, Pomáz, ~-Izbég, Szigetmonostor, Tahitótfalu, Üröm. - III. Plébánia. 1332: már létezett, 1776-ig exempt volt. A tör-ök 1540 u. elpusztították. 1723: alapították újra. Két plébtp-a van: 1. A templomdombon álló Szt András-, 1732-: Ker. Szt János-plébtp. a) Az első Szt András-tp., melyről a település a nevét is kapta, 1150 k. épült s a tatárdúlásig állt. Maradványait a mai sekrestye alatt megtalálták. - A ma álló tp. 4 szakaszban épült: b) 1241-90: épült a hosszház legalsó és legrégebbi, padkaszerűen előreugró falszakasza, a sekrestye és az egyenes záródású szentély. Ezt a tp-ot 1283. III. 31-én Domokos visegrádi várnagy feldúlta. - c) 1300-50: kialakították a mai alaprajzot, megépítették a sokszög záródású szentélyt, a hajót sík mennyezettel fedték be. Ekkor épült a torony, a D-i csúcsíves, rézsűs keretezésű kapu és a csúcsíves kőrácsos ablakok. A török időkben leégett a tetőszerkezet és a mennyezet is. 1694: a dalmátok a kamarától kértek 500 deszkát a tp. befedésére. - d) 1710: a tp-ot fehérre festették, a párkányzat alatt és az ablakok körül „vöröscsíkos” vakolatarchitektúrával díszítették, ami a pléb-t vezető ferencesekre vall. A tp. tit-a 1732: már Ker. Szt János. - e) 1742-51: a falakat a mai magasságra emelték, a hajót boltozták, ezért erősítő támpilléreket emeltek, közéjük nagy, kőkeretes ablakokat nyitottak. Megépült a kórus, a sekrestyéből a szószékre vezető lépcső a tp-on kívül, és a D-i gótikus kapuzat elbontásával kialakított barokkos bejárati előcsarnok. A toronynak ekkor hagymasisakja volt, de 1818 virágvasárnapján a kereszttel együtt ledőlt, helyette gúlasisakot tettek rá. - 1870-71: a hajó padozatát, mely addig egy szintű volt a szentéllyel, a mai szintre süllyesztették. 1891: megszüntették a belső feljáratot a kórusra és az É-i oldalon toldalék megoldással új lépcsőfeljáratot építettek. 1954-56: a műemléki szempontok figyelembe vételével a legutolsó barokk átalakítás építészeti rendszerét teljes egészében rekonstruálták. - A D-i támpilléren 5,8 m magasan egyetlen kőből faragott napóra, a hazai csillagászat egyik legrégibb tárgyi emléke; a tp. 2. építési korszakából való; a pajzs alakú számlap 32x35 cm-es, a kőtömbből 1,5/2 cm-re emelkedik ki. - A tp. berendezését a kegyúr Zichy család 1710: fölújíttatta, 1745-55: a nagy átalakítás idején kicserélték. A főoltár képét 1818: Schöfft József Károly festette. A Háromkirályok-mellékoltárt 1748: Georgius Berczkovits készíttette, kétoldalt Szt György és Szt Ilona szobra. A Szt András-oltárt 1755: Andreas Gottlieb állíttatta. A tp É-i falánál áll a Marcus Rupcsics plnos állíttatta Szűz Mária-oltár, melynek Fájdalmas Anya-képét Telepy Károly 1871: festette, mellette Szt Borbála és Szt Katalin szobra. A szószék 1756: vsz. →Bebó Károly alkotása. Kosarán a négy evangélista, a hangvetőn a keresztet tartó Krisztus szobra. - A szentélyben lévő főpapi szék az 1930-as évek elején került a tp-ba. - A szentély freskóit 1933-38: a Szentendrei Festők Társaságának 5 alapító tagja, Bánáti Sverák József, Onódi Béla, →Jeges Ernő, Heintz Henrik és →Pándy Lajos készítette. A Jézus életéből vett témákat a művészek maguk választották meg, a képek különlegessége, hogy az eseményeket a bibliai tájak helyett ~ városképébe illesztették. - Org-ja 1732: 4, 1756: 8 regiszteres volt. 1779: Corte József budai mester tervet készített új orgonához. A mai org-t (1/9 m/r, op. 1711.) 1911: a →Rieger gyár építette. - Harangjait 1928: 106 cm átm., 1926: 70 cm átm. Walser Ferenc Bpen, 1948: 88 cm átm. Szlezák Ráfael Rákospalotán, a 38 cm kisharangot ismeretlen mester öntötte. - 2. Szent Péter és Pál-plébániatp. A Szent Péter és Pál ap-ok tiszt-ére emelt (korábbi nevén $&Ciprovaćka) tp-ot a törökök elől $&Ciprovaćból menekült ortodox bolgárok és szerbek építették. 1708: Szt Miklós-fatp-ot építettek. 1750: új, nagy tp. építésébe fogtak, a torony 1753, a tp. 1791: készült el, 1796. VI. 27: Dyonisie Popovic pp. Szt Péter és Pál tiszt-ére fölszentelte. 1800. VII. 25: a tp. leégett, harangjai elolvadtak, de hamarosan újjáépítették. - 1920 k. a Szerbiába visszatérő hívek a tp. felszerelését és ikonosztázát is magukkal vitték, s Prizren(Koszovó) 14. sz. Szűz Mária-tp-ában helyezték el. A használaton kívül került Szt Péter-Pál-tp. annyira tönkrement, hogy a szomszédos házakra veszélyessé vált. A polgármester fölszólította a tulajdonost veszély elhárítására, mire az ort. egyhközs. ajánlatot tett, hogy a tp-ot az ingatlannal együtt 12.000 P vételár és 1560 P kártérítés ellenében hajlandó a városnak eladni, 12 é. részletre. A képviselőtestületi közgyűlés a tp-ot megvette azzal a céllal, hogy azt a honvédelmi miniszternek fogja felajánlani, helyőrségi tp-nak. A háború miatt a min. azt nem fogadta el, mert a tatarozáshoz sem tudott hozzájárulni, így az továbbra is a város tulajdonában maradt. - A tp. közben mindig rosszabb állapotba került, ezért 1942. VI. 19: a polgármester elrendelte a tatarozást. 1944-ig a tető és a homlokzat készült el. Ekkor a r.k. egyhközs., mivel a Szt János-plébtp. már kicsinek bizonyult, megvette a várostól a tp-ot. A belső munkálatokhoz a honvédelmi miniszter is hozzájárult 5000 P-vel, mivel a tp-ot a honvédség is használni kívánta. Az épület ekkor teljesen üres volt, ezért a honvédség egy fából ácsolt ideiglenes oltárt készített, hogy istentiszteletet lehessen tartani. A plébános 1944. IV. 23: Szt Péter és Pál tiszt. megáldotta a tp-ot és megtartotta az első szentmisét az ifjúság és a honvédség részére. A munkálatok tovább folytatódtak, ezért a tp. csak 1944. X. 22-: volt folyamatosan használható. - 1948: az Irgalmas Nővérek kpnájának berendezése került a tp-ba, 1952: megvették az Irgalmas Kórház kpnájának padjait, 1953: a bezárt esztergomi szem. kpnájából átadták Szt Péter és Szt Pál szobrait, 1962: a főoltárt és a padokat. A sekrestyét 1961: alakították ki. Org-ját (9 reg.) 1967: építették. A szembeoltár 1978: készült. Harangja nincsen. - A kálváriát 1762: a Szt György-hegyen építették: a kpnát ovális, fallal körülvett térség közepén helyezték el. A tömör lépcsőkorlát az 1960-as helyreállításkor kapta vissza eredeti formáját, amikor a korábbi nyitott ovális áttöréseket újra kibontották. A 3 faragott kőkereszt helyett 1874: Gottiborszky Andrásné Jakabbfy Anna újabb 3 keresztet adományozott. 1898: özv. Lenz Ágostonné újjáépíttette a már nagyon leromlott kálváriát, fehér carrarai márvány oltárt állíttatott a kpnába. 1903: a szent sírba új Krisztus-szobor, a kerítés falába a festett képek helyére domborműves stációk kerültek. A kpna falánál és a kerítés mentén a stációk között kripták és sírok vannak. - Akv. 1705-től. Kegyura 1880: a Pénzügymin. Anyanyelve 1880: ném., m., horvát, szl.; 1910: m., szl., ném., szerb, dalmát; 1940: m., ném., szl., szerb. - Plébánosai: Makay Ferenc, 1732: Temesváry Mátyás, 1734: Rupcsics Márk, 1759: Tóth Isván, 1764: Markovics János, 1774: Tóth Bernárd, 1780: Polakovics Simon, 1812: Griller József, 1829: Nagyjókai Farkas János, 1836: Murcsics János, 1880: Kratochwill Ferenc, 1896: Kada Mihály, 1925: Németh László, 1960: Horváth Gyula, 1976: Kiss György, 1992: Blanckenstein György. - IV. Ortodox tp-ai: 1. Száborna, 'Székesegyház', ill. Beogradska, 'a belgrádiak temploma'. 1756-64: épült. - 2. Blagovesztenszka, 'Örömhírvétel', v. Grecska, 'görög templom', vsz. az oldalbejáratánál levő görög nyelvű sírkő miatt. 1752: épült. - 3. Pozsarevacska, 'a pozsareváciak temploma' (akik Pozsarevácból jöttek!). 1759-63: épült. - 4. Preobrazsenszka, 'Úrszínváltozás' (aug. 6.), 1741-46: épült. - 5. Csiprovacska, 'a kiprováciak temploma', v. Péter-Pál tp. 1753: épült. Az 1940-es évektől r.k. tp. - 5. Hopovacska, 'a hopováciak temploma'. 1746: épült, 1913-tól ref. tp. - 6. Szentlélek-tp. a város Izbég nevű városrészében 1838: épült, 1948-: r.k. tp. - V. Iskolái. 1. A török idők után az első r.k. isk-t a kegyúr 1723: alapította. Az isk-t 1756: bővítve újjápítették. 1800: a teteje leégett. - 2. 1805: a tp-hegyen 2 tantermes isk-t építettek. 1806: 3 o-ban ném., m. tót és dalmát nyelven folyt az oktatás. - 3. A Nemzeti Tanoda 4 o-ában 1846/47: 41 fiú és 26 leány tanult. - 4. 1867: 6 o-s R. k. Népiskolává szervezték, 1883/84: 168 fiú, és 116. leány növ-e volt. - 5. A Simor János hgprím. vásárolta telken 1890: készült el a leányiskola, az Irgalmas nővérekre bízták. 1925: új épületet emeltek és elindították a polg. leányisk osztályait. 1929-: az Érseki Leányiskolákban óvoda, 4 elemi, 5-6 ismétlő és 1-4 polg. o. volt. 1948: áll. isk lett. - 6. 1912: új fiúisk-t építettek, mely 1948-ig működött. - 7. →Szentendrei R.K. Egyházközségi Gimnázium. - 8. →Szentendrei Ferences Gimnázium. - VI. Kat. sajtója: 1932: Szentendrei Egyhközs. Értes.; 1990: Péter-Pál útján. Szerk. Várnai Péter káplán. Megj. havonta. - Lakói 1785: 1739 r.k., 1783 g.kel.; 1910: 4317 r.k., 23 g.k., 631 g.kel., 114 ev., 368 ref., 2 unit., 217 izr., 1 egyéb vall., össz. 5673; 1940: 7512 r.k., 128 g.k., 236 g.kel., 294 ev., 1242 ref., 206 izr., 23 egyéb vall., össz. 9641; 1983: 8500 r.k.; 1997: 10.000 r.k., össz. 20.000. - 2000. XI: ~hez tartozik a 914. sz. Endre cserkészcsapat. Blanckenstein György-88

Polg. isk. 1942/43:362. - Horler Miklós: Szentendre. Bp., 1960. - Szilágyi 1980:80. - Patay 1982. - Mészáros 1988:263. - Katona 1992. - Tari 2000:123. - Sasvári 2002:83.