Magyar Katolikus Lexikon > S > Szekszárd


Szekszárd, 1905: város, Tolna m.: 1. Szt Megváltóról nev. bencés apátság. 1061: alapította I. Béla kir. Tp-a túlélte a török időket. Az erőddé alakított épület plébániatp. lett, de 1794: leégett. 1830 k. a megyeháza épült a helyére. Több régi alaprajz és régészeti kutatások szerint utolsó alakja egészen sajátos centrális elrendezésű görög kereszt volt, Ny-i oldalán azonban középtorony állt. Az apátsági alapítást megelőző eredetre is lehet gondolni. 1215-35: az apát többször kapott pápai megbízást egyh. ügyek intézésére. 1223: egy éjszaka kifosztották a sekrestyéjét. 1269-: okl-ek bizonyítják →hiteleshelyi működését. 1449: kápt-termében 19 bencés apát gyűlt össze, akik nem voltak hajlandók hozzájárulni az esztergomi szegyh. építkezéseihez, hanem a pápához fellebbeztek, aki elvetette kérésüket. 1485: Mátyás kir. kieszközölte a p-nál, hogy az apátság jövedelmét a kir. kápolna káplánjának javára fordíthassa. 1498-i törv. szerint az apátságnak hadbaszálláskor 100 lovast kellett kiállítania. 1511: csak úgy tudott a kir. kegyuraság alatt álló bencés apátságok uniójához csatlakozni, hogy Pannonhalma 3 évre bérbe vette Isvalies Péter bíb. kommendátortól. - 2. esperesség a pécsi egyhm-ben. Plébániái: Aparhant, Báta, Bátaszék, Bonyhád, Bonyhád-Majos, Bonyhádvarasd, Cikó, Decs, Grábóc, Harc, Hidas, Kakasd, Kisdorog, Kismányok, Lengyel, Mecseknádasd, Mőcsény, Mucsfa, Nagymányok, Nagyvejke, Ófalu, Őcsény, Sióagárd, Szálka, ~-Belváros, -Újváros, Tevel, Várdomb, Závod, Zomba. - 3. Belvárosi plébánia. 1711: alapították, 1776-ig exempt volt. Tp-át 1500 e. ismeretlen tiszt-ére sztelték. A törökök 1526 u. elpusztították. Mai Mennybemenetel-tp-át 1802-05: építették. Freskóit és főok-ét 1802-05: →Schmidt József festette. Harangjait 1865: 132 cm átm. Walser Ferenc Bpen, 1949: 86 cm átm. Szlezák Ráfael Rákospalotán, 1926: 50 cm Rincker F. V. Bpen öntötte. Org-ját (2/24 m/r) 1806: vsz. Herodeck József, 1879: az →Angster gyár építette (op. 130.), 1910: átépítette (op. 732 b.). Kegyura 1880: a Tanulmányi Alap. Anyanyelve 1880: m.; 1910: m., ném.; 1940: m., ném. - Plébánosai: bencés apátok: Mérey Mihály, 1719: Trautsohn János József gr., 1758: Rodt Ferenc Konrád bíb., egyhm-sek: 1777: Kovánszki Márton, 1792: Szluha György, 1821: Aigl Pál, 1833: Újváry József, 1850: Thomaer Ignác, 1864: Bocsor Antal, 1885: Hanny Gábor, 1894: Wosinszky Mór, 1907: Fent Ferenc, 1922: Virág Ferenc, 1926: Kiss Lajos, 1938: Gaál János, 1944: Makrai Lajos (1886-1946; náciellenes beszédei miatt 1944. X. 19: Pécsre internálták), 1947: Perr Viktor, 1967: Dörnyei István , 1985: Mayer Mihály, 1989: Farkas Béla, 2003: Bacsmai László. - Püspök Pál (1902-49) kp-t 1944. X. 19: zsidómentés miatt Pécsre internálták. - Patacsi József (1907-79) hittanár 1945. X. 18. e. mint „háborúra uszító paptanár” börtönben, szabadlábra helyezése után hamarosan újra letartóztatták, 1947. I. 22: szabadult. - Lakói 1840: 7886 r.k., 40 ev., 1928 ref., 30 izr., 508 egyéb vall., össz. 10.392; 1910: 11666 r.k., 23 g.k., 26 g.kel., 308 ev., 2074 ref., 8 unit., 840 izr., 2 egyéb vall., össz. 14.947; 1983: 15.500 r.k., össz. 25.092. - 1948: 11 tanerős r.k. ált. isk-jában 601 tanuló. 1992: nyílt a Szt Rita Kat. Óvóda, 1993: a Szt József Kat. Ált. Isk. (Katholische Grundschule), melyben kötelező ném. nemzetiségi képzés folyik. A környék ném. nemzetiségű helyeiről is iskoláznak ide gyermekeket. 2004: 16 ped., 145 tanuló. Az óv-ban 6 óvónő, 51 gyermek. - A M. Kolping Szövetség 1995: alapította a Kolping Kat. Szakképző Isk-t. 1988-2000: a pécsi ppség, 2000. VII. 1-: a M. Kolping Szöv. tartja fenn. 2004: ném. támogatással az egész ország ter-éről nehéz anyagi körülmények között élő családok 630 gyermeke tanul itt házt. és kézműves ismereteket is. - Kat. sajtó: 1994: Családunk. Szerk. a plnos és a kommunikációs munkacsop. Megj. évenként 4x. - 4. Újvárosi plébánia. Alapítását 1883: br. Hrabovszky Péterné Kassai Anna végrendelete tette lehetővé. Szt Mihály, Gábor és Rafael főangyalok tiszt-ére sztelt tp-at 1865-68: Petsching János tervei szerint építették; fölszentelésére írta Liszt Ferenc a Szekszárdi Misét. A neogót tp. üvegablakai Innsbruckban készültek. 1868: Org-ját (1/13 m/r) 1868: a bécsi Karl Hesse építette, 1880 k. Unger Endre, 1890: az →Angster gyár átépítette. Kegyura 1880: a Tanulmányi Alap. Anyanyelve 1880: m.; 1940: m., ném. - Plébánosai: Mikó György, 1894: Götz Sándor, 1898: Fent Ferenc, 1907: Mosgai Sándor, 1922: Horváth Károly, 1959: Lukács István, 1970: Hidasi János, 1991: a Belváros (Farkas Béla) látta el. 1992: Mim Ede. 1995: Sióagárd (Antal Géza) látta el, 1998-: a belvárosi pléb. irányításával Kirsch János diákonus vezeti. - Lakói 1983: 4500 r.k., össz. 9500. - 1948: 4 tanerős r.k. ált. isk-jában 165 tanuló. 1991: nyílt meg a Kolping Kat. Szakképző Isk., 2006: 700 növ. - A Szegzárd Újvárosi Kat. Ifj. Egylet 1898. XII. 12: alakult; neve 1907. XII. 29-: ~-Újvárosi Róm. Kat. Társaskör; 1949. IX. 12: BM. rendelet feloszlatta, de a tagok elmondása szerint titokban 1965-ig működött. 1991: újjáéledt, épületét visszakapta, 2006: 280 díjfizető tagja van. -1990. III. 12: alakult 42 taggal a 615. sz. I. Béla kir. cserkészcsapat, ném. támogatással modern otthont építettek. - Egész ~ lakói 1940: 11.532 r.k., 82 g.k., 38 g.kel., 439 ev., 2137 ref., 437 izr., 18 egyéb vall., össz. 14.683. H.F.L.- Farkas Béla-Bacsmai László-Kirsch János-**

Gerecze II:897. - Schem. Qu. 1914:141; 1981:245. - Garas 1955:197. - Patay 1982. - Hetényi Varga I:335, 336, 337. - MKH 1995:823. - MKA 2000:270. - Ppl. 2001:339, 513.