Magyar Katolikus Lexikon > S > Szegedi Dóm


Szegedi Dóm, Fogadalmi templom (Dóm tér 15.): a →szeged-csanádi püspökség székesegyháza. Titulusa Magyarok Nagyasszonya, búcsúja okt. 8. Mo. egyetlen 20. sz: épült szegyh-a. A tornyok magassága 81 m, a kupola külső magassága 53,6 m, a tp. külső hossza 80,8 m, szélessége a kereszthajónál 51 m. -

1. A ~ építéstörténete. Az 1879. III. 12-i árvíz után (a város 6800 házából 265 maradt meg) nagy gyűjtés indult országszerte, sőt a határokon túlról is érkeztek segélyek, az uralkodóház is segített az újjáépítésben. A város törvényhatósági bizottsága az újjáépítés első tervét V. 19: fogadta el. Elrendelték, hogy „egy, a jövőben felépítendő monumentális kat. tp. helyéül a vártelek egy díszesebb része volna kijelölendő”. 1880. XI. 28: Szeged város képviselőtestülete mint kegyúr ünnepélyes fogadalmat tett, hogy a város újjáépítésének emlékére tp-ot épít. A költségek előteremtésére Erzsébet kirné védnöksége alatt megalakult a Szt Erzsébet Egylet. Tisza Lajos kir. biztos 1883. I. 22-i határozatával a kk. eredetű, barokk Dömötör-tp-ot és környékét jelölték meg az új tp. helyéül. Ugyanekkor néhányan Varga Ferenc apátplnossal az élen meg akarták akadályozni az egyre rosszabb állagú Dömötör-tp. lebontását, és a ~ helyéül a Dugonics teret javasolták. A vallás és közokt. miniszter megbízásából a Műemlékek Orsz. Biz-a képviseletében →Czobor Béla és →Sztehló Ottó 1902. V. 22: megvizsgálta az épületet, s jelentésük alapján védetté nyilvánították a Dömötör-tp-ot. Ezért amikor a városi tanács 1903. V. 28: meghirdette az új tp. pályázatát, helyét nem jelölte meg. A pályázatra 35 mű érkezett. - A zsűri, melynek tagja volt →Schulek Frigyes, 1904. I. 10: az első díjat nem adta ki. 2. díjat nyert Aigner Sándor és Rainer Károly, 3. díjat Foerk Ernő és Sándy Gyula terve. A 2 negyedik díjas tervet, Hofhauser Antal és Gyalus László munkáját is megvásárolta a város. Mivel egyik tervet sem találták elfogadhatónak, s a helyet sem sikerült eldönteni, újabb néhány év kellett ahhoz, hogy előbbre lépjen a monumentum ügye. Ezalatt a „templomrombolók” kerültek túlsúlyba, mert Varga apát elhunyt, s Lázár György polgármester keresztülvitte, hogy a Dömötör-tp-ot törölték a védett tp-ok listájáról. A kultuszminiszter 1903: rendeletileg hozzájárult a bontáshoz. Felmerült egy újabb pályázat kiírásának gondolata, de végül is a városatyák Lázár polgármester javaslatára közvetlenül Schulek Frigyest bízták meg a ~ megtervezésével és fölépítésével. - 1909. XII. 5: Schulek bemutatta vázlatterveit a közgyűlésnek, 1910: gipszmodell, 1911. II. 18: részletes kiviteli tervek készültek. - Schulek elképzelése 3 hajós neoromán bazilika volt, kereszthajóval, a négyezet felett nyolcoldalú gúlával magasított kupolával. A timpanont neoromán vasoszlopok kötötték volna össze a tornyokkal. Az árkádok fülkéibe a m. hősök és szentek szobrait szánták, a ~ 3 apszisban végződött volna. A tervezett tornyok viszonylag alacsonyak, de nem zömökek, a kupola domináns szerepet kapott az épület összképében. - Schulek fölvetette, hogy a tp. előtt álló Szentháromság-szobor és a Rozália-kpna eltávolítása után építsenek egy, a Halászbástya világát idéző oszlopcsarnokot, a ~ felé fordítandó szárnyakkal, díszkapuval és szökőkúttal, ill. Szeged múltját idéző szoborcsoporttal. A tervezet nagy közönségsikert aratott, de hamarosan kiderült, hogy egy ilyen méretű építményre a városnak nincs elég pénze. Ekkor a mester elkészítette a mű kisebb lélegzetű változatát. Közben azonban a tiszteletdíj körül is vitái támadtak a várossal, s egyévi huzavona után Schulek úgy döntött, hogy az építkezés művezetését nem vállalja. Lemondó levelében magas korára és egészségi állapotára hivatkozott, s döntését a polgármesternek sem sikerült megváltoztatnia. -

Miután fiát, →Schulek Jánost sem tudták megnyerni e feladatra, Pecz Samu, →Lux Kálmán és Csernoch János kalocsai érs. javaslatára →Foerk Ernőt kérték fel a részlettervek elkészítésére és az építkezés műszaki vezetésére. Ő azonban csak azzal a kikötéssel vállalta a munkát, ha részleteiben módosíthat az eredeti terveken. A legfontosabb módosítások: a tornyok magasságát 76-ról 93 m-re növelte és a főhomlokzathoz képest a szentély irányába eltolta, így a főhomlokzat az oldalhomlokzatoknál hangsúlyosabbá vált, nagy rózsaablak került a főbejárat fölé, a kupola körpárkánya kisebb lett, a dob szűkebb, s a kupola kevesebb hangsúlyt kapott. Az eredeti terv szerinti kőburkolat helyett téglából épült a tp., és csak a díszek, domborművek készültek kőből. - 1913. VII: megkezdték a Dömötör-tp. bontását a szentélynél, s VIII. elején az alapozást. 1914. VI. 21: volt az ünnepélyes alapkőletétel, de az I. vh. kitörése miatt VII. 23: az építkezés hosszú időre leállt. A vesztes háború, a forr-ak, az infláció akadályozták az építést, de 1921: újra gyűjteni kezdtek a ~ra, a város intézményei jótékony célú előadásokat rendeztek. 1923. IV: újra elkezdődhetett a munka. 1924. VIII. 30: elkészült a kupola, 1925. XI. 26: a Tisza felőli, 1926. III. 27: a város felőli torony. - 1924: a Dömötör-tp. bontása közben előkerült az épület legrégibb része: az alul négyszögletes, feljebb nyolcszög alaprajzú torony. Sokan az elbontás mellett kardoskodtak, de végül sikerült megmenteni. Mivel nem találták meg az eredeti bejáratot, kaput nyitottak rajta, s keresztelőkápolnát alakítottak ki benne Rerrich Béla tervei szerint. A falképeket 1931: →Aba Novák Vilmos festette. - Az 1920-as évek végének gazd. válsága visszavetette az építkezést. A belső még korántsem volt kész, viszont közeledett a →csanádi püspökség alapításának 900. évford-ja, s mivel az egyhm. székhelye 1923: Temesvárról Szegedre került, fontossá vált, hogy 1930: fölszenteljék a ~ot, az új szegyh-at. - 1928-: folyt, és befejezéséhez közeledett a Dóm teret övező épületegyüttes építkezése Rerrich Béla I. díjas pályázati tervei alapján. Szegednek pol. és kultúrpol. súlyt kölcsönzött az, hogy Horthy Miklós itt kezdte pol. pályafutását. Ezért készült Zala György (1946: eltávolított) domborműve, mely a kormányzó esküjét ábrázolta a Dömötör-torony falán. A kolozsvári egyetem Szegeden kapott otthont véglegesen a Rerrich-féle épületegyüttesben, melynek a térre néző falára Mo. vm-címerei kerültek. Az árkádok alatt Nemzeti Pantheont, nagy magyar tudósok és művészek szoborcsarnokát alakították ki. - A ~ és a Dóm tér építkezéseinek mecénásai és támogatói Glattfelder Gyula csanádi mpp. és gr. →Klebelsberg Kunó kultuszminiszter volt. 1930 nyarán népes küldöttség élén a mpp. Muranóba ment, hogy elhozzák Szt Gellért ereklyéjét, melyet a velencei pátr. adományozott a ~nak. - X. 24: ötnapos ünnepségsorozat fénypontjaként történt a tp. fölszentelése. Az oltárokat pp-ök és érsekek szentelték fel. Az első szentmisét a főoltárnál Angelo →Rotta p. nuncius mutatta be. A fölszentelés másnapján Serédi Jusztinián hgprím. miséjén csendült fel először →Dohnányi Ernő Szegedi miséje 50 tagú zenekar, orgona és 200 tagú kórus előadásában. -

2. Az épület külseje. A felső-olaszo-i román építészet jegyeit magán viselő késő eklektikus tp. főhomlokzati timpanonjának csúcsán angyalok által közrefogott kereszt áll. Alább 13 lépcsőzetesen elhelyezett fülke között a pápaság és kirság jelképe: két ülő, koronás alak. Az oromzat szimmetriatengelyében görög kereszt, négy szárán az evangélisták jelképeivel. A kereszt alatt helyezkedik el a nagy rózsaablak, tőle jobbra és balra a magyar címer két mezője. A homlokzat közepén aranyozott mozaikháttér előtt, márvány baldachin alatt áll a Magyarok Nagyasszonyának 3 m-es márvány szobra, →Tóth István munkája. Két oldalról a 12 apostol mozaikképei fogják körül, melyek Márton Ferenc tervei után készültek. A mozaikok alatti sorban láthatjuk a →négy elem domborműveit (elefánt = föld, sas = levegő, főnix = tűz; szirén = víz). A főbejáratot keretező baldachinon Szeged város címere. A két szélső bejárattól jobbra és balra Szt István és Szt László szobrát Dávid István készítette, mellettük a kórusfeljárót megvilágító két körablak. A főbejárat baldachinjának oszlopait egy-egy oroszlán tartja, egyben őrzik a magyar koronát és a pápai tiarát. A főkapu két vörösréz szárnyát az Ó- és az ÚSz-ből vett 12-12 dombormű díszíti. A kereszthajó mellett, az oldalhomlokzatokon a Béke Kapuja és a Háború Kapuja. Az utóbbi Vae victis ('Jaj a legyőzötteknek') felirata a vh-s vereségre céloz. Ezeken kívül az épületet nagy magasságban foglalkozásokat ábrázoló domborművek díszítik. A tornyok alsó harmadán egy márványcsík őrzi a háborús „munkaszünet” emlékét, benne a felirat: „Az nem lehet, hogy annyi szív hiába onta vért 1914-1918”. A város felőli torony oldalára egy neogotizáló Szt Antal-kút került, ezért az 5. honvéd gyalogezred emlékművét 1941: a homlokzatra helyezték át. A torony felső részén megismétlődik a baldachin-motívum, sarkain fiatornyok, alattuk m. szentek fejei. A toronysisakok is téglából készültek, márványdíszítésekkel. -

3. A ~ belső díszítése. A színgazdag falképdíszítés Foerk Ernő irányításával készült. A figurális falképeket Muhits Sándor festőművész, az ornamentális munkákat Beszédes Ottó és László iparművészek készítették. A falképek (pl. a szentélyboltozat egyes részei) nem készültek el teljesen. A kereszthajó város felőli részében →Patay László festette meg Szt Gellért életét. Márton Ferenc a nyolc erényt jelenítette meg a négyezet körüli falmezőkön m. városcímerek és angyalok között. A szentély és az egész tp. legfőbb dísze az ő Szentháromság-apszismozaikja. - →Szörényi Reischl Károly tervei szerint készült a mozaik alatt a főoltár Magyarok Nagyasszonya-falképe, karján a gyermek Jézussal, fején a m. koronával, vállán a koronázási palást, kezében a jogar. Alakját részben eltakarja az oltár fölé később, 1932: Foerk Ernő tervei alapján emelt márvány cibórium. Felette a „szögedi Mária” szűrben, papucsban, stilizált m. ruhában Márton Ferenc munkája. - Az apszisban Tóth István domborművei és szobrai balról jobbra: Ádám siratja a bűnei miatt elveszett Paradicsomot; a városukat sirató szegedi polgárok, háttérben a Szt Dömötör-tp. homlokzatával; Szt Rozália szobra (a tp. építése előtt, a régi Dömötör-tp. közelében állott barokk fogadalmi kpnára utal, melyet lebontottak és a Lechner téren építettek fel újra); I. Ferenc József meglátogatja az árvíz által romba döntött várost; Szt Rókus szobra; Noé áldozata a vízözön után; Szt Dömötör szobra; Foerk Ernő bemutatja a ~ terveit Glattfelder Gyula csanádi pp-nek, a háttérben Schulek Frigyes és Tóth István; Szt Flórián szobra; Glattfelder Gyula felszenteli az új tp-ot; Éva szobra. - A kereszthajó jobboldali apszisában áll az 1924: készült és 1930-ig főoltárként szolgált Szt Kereszt-oltár. A baloldali apszisban a Szt Gellért-oltár, melyet →Krasznai Lajos készített Foerk tervei szerint. Főalakja Szt Gellért Szt Imrével, kétoldalt Szt István és B. Gizella. A tabernákulumban a muranói bencés ktorból származó Gellért-ereklye. A kereszthajóban áll a Szt Antal- és a Jézus szíve-oltár. Az oldalkápolnák oltárait Szt László, Szt Erzsébet, Szt István és Szt Margit tiszt-ére emelték. Két királyunk oltára, a város felőli torony alsó szintjén kialakított kpna Szt Dömötör-oltár domborműve (1933) és gr. →Klebelsberg Kuno síremléke a kereszthajóban (1935) →Ohmann Béla munkája, utóbbit Kertész K. Róbert építette. A Tisza felőli torony alsó szintjén levő Segítő Szűz Mária-kpna barokk oltárfigurája a régi Szent Demeter-tp-ból került ide. - A →Fadrusz János által 1900: adományozott feszület 1979, az árvíz 100. évford-ján került a kereszthajó falára a Dömötör-kpnából. A színes üvegablakok →Róth Miksa és →Zsellér Imre művei. - A ~ orgonáját (5/101 m/r), Eu. egyik legnagyobb orgonáját →Geyer József tervezte és a pécsi →Angster gyár építette, 1930. IX. 14: avatták fel. Rövidesen bőv., jelenleg 136 regiszteres. - A ~ város felőli tornyában a Lélek-, a Szt Teréz- (megrepedt, a helyette öntött újat 2003. IV: szentelték fel), a Magyarok Nagyasszonya- és a Szt Imre-harang, a Tisza felőli toronyban egyedül a legnagyobb, a Hősök harangja v. Szt Gellért-harang lakik (utóbbi karácsonykor, húsvétkor, pünkösdkor, év végi hálaadáskor, Szt István kir. ünnepén, valamint az árvíz és a vh-ban hősi halált haltak évford-ján szólal meg). Hadik András

Kolláti István: A szegedi szegyh. 1950. (kézirat) - Móra Ferenc Múzeum Évkönyve 1932-1973. (Varga József: Adatok a szegedi fogadalmi tp. építéstörténetéhez) - CSJÉ 1980:? (A Szegedi dóm) - Az OMF Magyar Építészeti Múzeumának katalógusa. Bp., 1984. (Hadik András: Foerk Ernő, az építész) - TKMK 217. - Schem. Sz-Cs. 1996.