Ohmann Béla (Bp., 1890. márc. 6.-Bp., 1968. márc. 21.): szobrász, ötvös. - 1911-14: és 1919-20: az Iparműv. Isk. díszítőszobrász szakán Mátrai Lajos és Simay Imre növ-e. Az I. vh-ban katona. 1921: a Budai Iparrajzisk. tanára, kerámiaműhelyének vez-je. A 20-as évek közepén Olaszo-ban és Fro-ban tett tanulmányutat, melyet követően a korszak egyik legfoglalkoztatottabb szobrásza. Köztéri megbízások mellett (1934: Debrecen, Huszár Gál szobra, 1936: Budavár visszavételének emléke, 1938: Székesfehérvár, Kálmáncsehi Domokos szobra) munkássága gerincét épületdíszítő szobrai, domborművei alkották. - 1932-44: Szegeden Rerrich Bélával, Bpen jobbára →Kismarty Lechner Jenővel dolgozott együtt. 1937: az Orsz. M. Iparműv. Isk. tanára, díszítő szako-jának vez-je. 1946-50: nyugdíjazásáig a BME épületszobrászati tanszékén mintázást tanított, később is elsősorban tanítással foglalkozott. A korszak minden nagyobb összműv. vállalkozásában részt vett a →római iskola tagjainak oldalán, bár nyugodt vonalvezetésű, zárt formákból építkező munkái inkább az É-i modern egyhműv. törekvésekkel mutatnak rokonságot. Síremlékeket, kisplasztikákat, érmeket és emlékműveket készített, de fő műfaja az épületszobrászat. - Egyh. művei: 1930: a szegedi Pantheon Temesvári Pelbárt-kő domborműve és Ozorai Pipo-fa féldomborműve, a ppi palota Szt Gellért-klinkere, a szeminárium Szt Imre- és Szt János-szobra; 1932: a bpi Rezső téri tp. épületszobrászati munkái, a Maglódi úti Kórház tüdőbeteg-pavilonjának Szűz Mária-szobra; 1932-33: a bp-pasaréti Szt Antal-tp. főoltára, szószéke és domborművei, a bp-városmajori tp. Angyal-reliefjei; 1933: a balatonboglári plébtp. Páduai Szt Antal-szobra; 1935-38: a szegedi Fogadalmi tp. Szt Demeter-, Szt István-, Szt László-oltára, Klebelsberg-síremléke; 1937: a balatonboglári plébtp. feszülete, a párizsi világkiáll. magyar pavilonjának Patrona Hungariae-szobra; 1938: a bp-városmajori plébtp. Szt László-oltára és Szt Antal-szobra, a pécsi pálos tp. főoltára, Kálmáncsehi Domonkosnak a székesfehérvári Szt Anna-kpna előtti márványszobra; 1938-40: Prohászka Ottokár székesfehérvári kőszobra; 1943: a bp-remetekertvárosi Szentlélek-tp. carrarai márvány Szt Teréz-szobra és mészkő keresztútja, a győr-nádorvárosi tp. kőkútja; 1944: a bp-remetekertvárosi Szentlélek-tp. épületszobrászi munkái; a bpi Szt István-baz. Szt Margit-szobra. 88

M. Iparműv. 1938:59. (Jajczay János: ~ művészete) - M. Kultúrszle 1941:2. sz. (Entz Géza: M. szobrászok) - KMML II:955.

új