Széchenyi Emília, Erdődy Gyuláné (Vasvörösvár, Vas vm., 1866-1928): festő. - A Szt Márton Céh tagja volt. ~ festette a tanakajdi tp. oltárképeit és a keresztút stációit. 2 festménye a Szombathelyi Képtárban. Stílusa a századfordulói Szinyei-Merse-követőkhöz áll legközelebb. **

Tóth 1994:28.

Széchenyi György, sárvár-felsővidéki (Szécsény, Nógrád vm., 1603.-Pozsony, 1695. febr. 18): prímás-érsek. - Sz. Márton szécsényi várkapitány fia. Gyöngyösön nevelkedett. 1623. III. 10: vette föl a kisebb rendeket. Nagyszombatban fil-t végzett, 1625. II. 8: a bécsi Pázmáneum növ-e lett. 1631. VIII. 10: teol-ból drált, majd pappá szent. Vágsellyén kp. 1632. II. 5: Pázmány Péter esztergomi knk-ká és a nagyszombati szem. rektorává nevezte ki. 1635. XII. 28: tornai főesp., 1638: vágújhelyi prép., 1641: zólyomi főesp., 1643. IX. 20: csanádi cpp. Megvédte Kolloniccsal szemben a hódoltságon lakóknak a licenciátusok előtt kötött házasságát. 1644. IX. 13: kinev. pécsi cpp., X. Ince 1647. V. 6: erősítette meg; IV. 22: esztergomvári prép. 1648. IV. 18: veszprémi mpp. X. Ince 1653. VI. 9: erősítette meg, Lippay György érs. 1654. IX. 27: Sümegen pp-ké szent. 1649: a soproni Szt Kunigunda-oltár javadalmasa. A veszprémi ppi seregek élén részt vett →Zrínyi Miklós költő hadjárataiban. 1658. I. 24: győri mpp. 1667. XI. 19: kalocsai érs. 1675. VIII. 9: szentgotthárdi apát. 1685. III. 21: esztergomi érs. XI. Ince erősítette meg. 1645. XII: részt vett Linzben az I. Rákóczi Györggyel folytatott béketárgyalásokon. Tagja volt a prot. prédikátorok ellen 1671. I. 3: alakított →pozsonyi vésztörvényszéknek; I. Lipót III. 21: kiadott pátense után, mely Mo-ra hárította az itt állomásozó katonaság eltartási költségeit, a tanácsosok közül IV. 12: egyedül ~ tiltakozott. Eredménytelen volt közbenjárása a törvénytelenül halálra ítélt Zrínyi Péter, Frangepán Ferenc és Nádasdy Ferenc ügyében. Győrött megtelepítette a jezsuitákat. Koll-ot, szem-ot és kórházat alapított. Sümegen 1649: a ferenceseknek, Kőszegen a jezsuitáknak, Vasvárott a domonkosoknak alapított rházat, Szombathelyen és Szentgotthárdon tp-ot épített. Mint prím. Budán akad-t, szem-ot, konviktust és 2 pléb-t alapított. Közcélokra 2 millió Ft-ot költött. - M: Az evang-ok és episztolák. Nagyszombat, 1692. - Rituale Strigoniense. Uo., 1692. - Missae in Festis Propriis Ss. Patronorum Regni Hungariae. Uo., 1693. - Nova Transsilvanica. H.n., 1694. - Utóda Csanádon 1644: Zongor Zsigmond, 1648. IV. 20: Pécsett, 1658. I. 24: Veszprémben Hoffmann Pál, 1685: Győrött, 1691: Kalocsán, 1695. VII. 14: Esztregomban Kollonics Lipót. 88

Mendlik 1864:94. (1643: csanádi pp.), 63. (1644-48: pécsi pp.), 50. (69.) (1648: veszprémi pp.), 70. (1658-85: győri pp.), 79. (1668-85: kalocsai érs.), 28. (61.) (1685-95: esztergomi érs.) - Gams 1873:371. (s.v. Zongor; 1644-48: csanádi pp.), 377. (1644. VIII. 5/8-1648. IV. 20: pécsi pp.), 387. (1648-58: veszprémi pp.), 374. (1658-1668/85: győri pp.), 372. (1668-85: kalocsai érs.), 381. (1685. III. 21-1695. II. 18: esztergomi érs.) - Zelliger 1893:500. (II. 20: knk.!) - Kollányi 1900:238. - Szinnyei XIII:498. - B. Szabó László: A ~ család tört. I:121. - Mohl 1933:1. Arck. (s.v. Széchenyi) - Eubel IV:290. (1647. V. 6: pécsi pp.), 366. (1653. VI. 9: veszprémi pp.), 207. (1665. XII. 7: győri pp.; †1685!) - Juhász VIII:42. - MÉL II:718. - A mo-i gályarab prédikátorok emlékezete. Bp., 1976. Arck. - Schem. Jaur. 1968:53. - Schem. Csan. 1980:28. - Schem. Strig. 1982:62. (itt gr.!) - Pfeiffer 1987:87. - Jakubinyi 2004:108. (†Nagyszombat, 103 évesen!)

Széchenyi György, sárvár-felsővidéki, gr. (Acsád, Vas vm., 1910. júl. 14.-Bonn, 1984. nov. 22.): főispán, újságíró. - Szülei: Pál (1880-1918) cs. és kir. kamarás, lovaskapitány; mezőszegedi Szegedy Erzsébet (1881-1958) csillagkeresztes hölgy. Neje Wanke Klára; alsódomború Zalán Róza (1908-1982). - A Pázmány Péter Tudegy. jogi és államtud. dr-rá avatta, Gazd. Akad-t is végzett. 1940. V. 9: Zala vm. aljegyzője, X. 1-1942. IV. 15: és 1942. VIII. 1-1943. IV. 17: a balatonfüredi, 1942. IV. 15-VIII. 1: a zalaegerszegi járás szolgabírója, 1943. IV. 17-1944. IX. 13: a balatonfüredi járás főszolgabírója. 1944. IX. 18-X. 15(?): Fejér vm. és Székesfehérvár főispánja. X. 15(?): a Gestapo letartóztatta, de megszökött. 1947: pol. vádakkal 3 é. börtönre itélték, majd internálták, 1953 őszén szabadult, azután segédmunkás. 1956. XI-i menekülése után Belgiumban, majd az NSZK-ban telepedett le. 1960: a Bonn-Bad Godesberg-i Nemzetközi „La Redoute Club” elnöke és alapítója, rövid ideig a Pol. Foglyok Szövetségének elnöke. - Cikkei (részben Füredy Bálint álnéven): Magyarok, Kanadai M. Újság, Délamerikai M. Hírlap, Harmadik Út. Vörösváron (Rothenthurm, Őrvidék) temették. - M: Doce annos entre cadenas 1944-1956. Oviedo, 1957. - Graf Stefan Széchenyi. Ein persönliches Bekentniss. Köln-Detroit-Wien, 1961. - Ítélet földje. Elb-ek. Töttösy Ernővel. München, 1962. - Ungarn zwischen Rot und Rot. Ein Bericht aus den Jahren 1944-1956. München, 1963. - Gr. Széchenyi István, a m. államférfi és eu. gondolkodó. Köln, 1963. - Üldözöttek. Tanulm-ok. Szerk. Bad Godesberg, 1965. - Halálgyárosok. Egy szomorú korszak jellemzése. Elb. Uo., 1966. - 1959. VI-1971(?): a Politikai Fogoly fel. szerk-je, 1961. IX-1962. I: a brüsszeli Magyarok főszerk-je. 88

Délamerikai M. Hírl. 1962:663. sz. (ml.: ~) - Kat. Szle 1963:1. sz. (Lökkös Antal) - Mildschütz 1977:146. (598.) - MÉL IV:840. (†nov. 21.) - Gudenus IV:49. - Borbándi 1992:338. (†nov. 21.) - Nagy 2000:918. - Zala m. archontológiája 1138-2000. Zalaegerszeg, 2000:480. - Gulyás-Viczián XXVIII. (kz-ban)

Széchenyi István, sárvári és felsővidéki, gr. (Bécs, Alsó-Au., 1791. szept. 21.-Döbling, 1860. ápr. 7/8. éjjelén): a Magyar Tudományos Akadémia alapítója és elnöke, miniszter. - Szülei: →Széchenyi Ferenc gr., a M. Nemz. Múz. alapítója, Festetich Juliánna grnő, neje 1836. II. 4-: Seilern Crescence grnő (Zichy Károly gr. özvegye). M. szellemben nevelték, szüleivel csak m-ul beszélt, Lunkányi (Liebenberg) János magántanító mellett egyes tárgyakat szaktanítóktól (pl. építészetet →Révai Miklóstól, ol. és fr. nyelvet Poupar házi kp-tól) tanult, évenkint nyilvános isk-ban vizsgázott. 1808: részt vett a nemesi fölkelésben, 1809. IV. 7: a würtembergi huszárezred főhadnagya s az ezredpénztár kezelője. A VI. 14-i győri csata után a Dunán egy csónakon végigevezve, az ellenséges fr. csapatok kikerülésével hírvívőként lehetővé tette két egymástól elszakított hadtest VII. 19-i egyesülését. Üres óráiban tereprajzokat és fölvételeket készített. A fegyvernyugvás után a Lichtenstein-huszároknál, azután egy dsidás ezrednél szolgált, egy ideig Világoson, 1811: Morva- és Cseho-ban állomásozott. 1813 nyarán már kapitány, X. 16-17: Schwarzenberg hg. futárként Blücher porosz tábornagyhoz küldte, hogy meghívja a 18-i ütközetre; az ellenséges vonalon keresztül eljutott Blücher táborába. A lipcsei csata után 1814. IV. 1: Párizsba ment, V: Itáliában volt, 1815. V. 1: a tolentói lovassági ütközetben tüntette ki magát. 1826. II. 15: leszereléséig a Hessen-Homburg huszárezredben szolgált. Katonáskodása idején nagyobb utazásokat tett, 1815. IX: Fro-ba, Angliába, 1817. V: Itáliába, Görögo-ba s a Boszporuszon, Kis-Ázsia partjain, az Archipelaguson utazgatott az ol. költészetet, a gör. irod-at és műv-et tanulmányozva, majd Mo. és Erdély nevezetesebb városait kereste föl. Meglátogatta felsőbüki Nagy Pált (1777-1857), 1819. VIII. 1: →Wesselényi Miklós br-t (1796-1850). A külf. üdvös intézmények közül elsőként a lóverseny honosításához kezdett, 1822. III. 1-IX. 26: Wesselényi Miklóssal külf-ön a lótenyésztést tanulmányozták. 1825. V. 10: párizsi útján a XIV. Lajos (ur. 1643-1715) által építtetett Canal du Midi keltette benne a Tisza-szabályozás gondolatát. D-Fro-ban és Itáliában a selyemhernyó-tenyésztésről gyűjtött adatokat. Az ogy-en Máriássy Sáros vm. követnek az akadémia létrehozásának javaslatára fölajánlotta 1 é. jövedelmét (60.000 Ft-ot). - 1826. II. 15: lemondott katonai rangjáról. Megalapította a Nemzeti Kaszinót, 1827. VI. 10: alakuló gyűlésén a 150 tag egyetértett vele a lótenyésztés, Buda-Pest egyesítése, a színügy támogatásában. 1830. VI. 24-: kíséretével Pesttől Isztambulig hajózott, hogy tapasztalja, hogyan lehet a Dunát végig hajózhatóvá tenni; 1833. VI. 20-: kir. biztosként 10 é. vezette a munkálatokat. VII. 29: kezdte meg Orsován a 'sziklarepesztést' (1834: az Argo hajóval átkelhettek az addig hajózhatatlan részen). 1833. IX. 3: az első tiszai gőzhajóval Szegedre látogatott. ~ indította el 1846. IX. 21: a balatoni gőzhajózást. 1836-39: a Duna-szabályozáson, a Lánchíd és lóverseny ügyén munkálkodott. - →Kossuth Lajos pol. szereplésétől (aki őt a »legnagyobb magyar«-nak nevezte) saját alkotásai megmaradását féltette; írásban, az ogy-en és vm. gyűléseken tiltakozott radikális javaslatai ellen. Az állattenyésztés fejlesztésére alakította 1830. VI. 11: az Állattenyésztő Társ-ot, melynek elnöke, 1835. VI. 8. nevét M. Orsz. Gazd. Egyes-re változtatta. 1840: beutazva Mo-ot, mozgalmat indított a szederfa-ültetés és a selyemhernyó-tenyésztés érdekében (a Soproni Szederegyes. eln.). - 1842. VIII. 24: letették a Lánchíd alapkövét. 1845. VIII. 16: a Helytartótanács közlekedésügyi osztályvez-jeként hozzákezdett a Tisza szabályozásához. Gr. →Battyhány Lajos min-eln. fölszólítására 1848. III. 23-: közlekedés- és közmunka min., aki →Eötvös Józseffel ~t küldte, hogy meghívja Pestre az Innsbruckba menekült udvart. Látván, hogy Kossuth a Habsburgokkal való szakítás felé vezeti Mo-ot, a min-tanácsban és VIII. 19: a képviselőházban is fölszólalt ellene. Orvosa, Balogh Pál IX. 5: a döblingi Goergen gyógyint-be vitte. - Állapota javultával gazd. ügyeit vezethette és írt. A Bach min. rendszerét dicsőítő Rückblick c. műre (1857) válaszolva 1859: Ein Blick c. írásában nevetségessé tette a min. pol-ját és személyét; e mű egyik oka lett a Bach-rendszer bukásának s ~ halálának. A rendőrség 1860. III. 3: a házkutatásakor elkobozta iratait, és megfenyegették. Barátja, Jósika Sámuel br. váratlan halála után állapota romlott, IV. 7/8. éjjelén, a hivatalos közlés szerint agyonlőtte magát. Halálhírét a nemz. megdöbbenéssel fogadta, temetése tüntetés volt az elnyomás ellen. IV. 30: Scitovszky János bíb. érs. celebrálta a gyászmisét a pesti belvárosi tp-ban, amelyen 80.000 ember vett részt. Az MTA gyászünnepet tartott emlékére, 1861: Izsó Miklóssal elkészíttette mellszobrát, bronz-emléktáblával megörökítette az 1825. XI. 2-i jelenetet, 1905: megnyitotta ereklyemúzeumát. Egészalakos szobrát (Engel József művét) 1880. V. 23: Bpen az Akad. előtt, Sopronban (Mátrai Lajos művét) 1897. V. 23: leplezték le, Csokonyán (Somogy vm.) 1906: állították föl. A bpi Nemz. Kaszinó 1944-ig évenként Széchényi-lakomát rendezett. - M: Egy a róka- és szarvasvadászatra vonatkozó német füzet [cím nélkül, névtelenül]. Sopron, 1823. - Lovakrul. Pest, 1828. (Ném-ül. ford. Voidisek József. Uo., 1830; dánul: Koppenhága, 1833) - Pesti lóversenykv. 1828. és 1829-re. Írta Döbrentei Gáborral. Pest, 1828. - A casino részeseinek névsora A. B. C. rendben s annak alapjai. 1829. Kiadta Döbrentei Gáborral. Uo., 1829. - Hitel. Uo., 1830. (3. kiad. 1830. [ném-ül: ford. Paziazi Mihály. 1830. és Vojdisek József. Leipzig, 1830., 2. kiad. Uo., 1830], 4. kiad. 1832; Jegyz. és bev. ellátta Gyulai Ágost. Bp., 1901. M. kvtár 238-239.) - Világ, vagyis felvilágosító töredékek némi hiba s előítélet eligazítására. Pest, 1830. (ném-ül: ford. Paziazi Mihály. Uo., 1832) - Kedves jobbágyim! (Tanácsadás a cholerával szemben való védekezésre). Cenk, 1831. - M. játékszínrűl. Uo., 1832. - Gr. Andrássy Györgynek és gr. ~nak a bpi lánchíd-egyesülethez irányított jelentése, midőn külf-ről visszatérének. Pozsony, 1833. (ném-ül: ford. Paziazi Mihály. Uo., 1833). - Stadium. (Írta 1831). 1. r. Lipcse, 1833. (A 2. r. nem jelent meg) - Ueber die Donaudampfschiffahrt. Aus dem Ungarischen von M. v. Paziazi. Ofen, 1836. (m-ul: Társalkodó 1834-36) - Néhány szó a lóverseny körül. Pest, 1838. (ném-ül: ford. Klein Hermann. Buda, 1839) - A selyemrül. Uo., 1840. (Társalkodó új lenyomat. Függelék: Simon Nep. János: A selyemrül) - A Kelet népe. Uo, 1841. (2. kiad. Pozsony, 1841. Ism. Athenaeum) - A m. Academia körül. Pest, 1842. (ném. ford. és jegyz. Sincerus. Leipzig, 1843) - Üdvlelde. Dessewffy Aurél gr. hátrahagyott némi irománytöredékivel: M. nyelv és ellenzői. Uo., 1843. - A Jelenkorban megjelent Adó és két garas. Buda, 1844. - Mo. kiváltságos lakósihoz. 1-2. füz. H.n., 1844. - Balatoni gőzhajózás. Pest, 1846. - Eszmetöredékek. Különösen a Tisza-völgy rendezését illetőleg. Uo., 1846. - Pol. programmtöredékek. Uo., 1847. (ném-ül: megjegyzésekkel ford. egy ellenzéki által. Lpz., 1847) - Javaslat a m. közlekedési ügy rendezésérül [vasúthálózati képpel]. Pozsony, 1848. - Véleményes jelentés a Tisza-szabályozási ügy fejlődésérül. Uo., 1848. - Hunnia. [írta 1835]. Uo., 1858. (Töredékek Gr. ~ kiadtalan irataiból. Török János. I. köt. A II. köt-et, mely a Pesti por és sár c. munkát foglalta magában 1864: és 1866: adta ki; toldalékja: A Buda-Pesti lánczhíd és a helytartósági közlekedési osztály genesise. 2. kiad. 2. r. egy köt-ben. Pest, 1872) - Ein Blick auf den anonymen Rückblick welcher für einen vertrauten Kreis in verhältnissmässig wenigen Exemplaren im Monate Oktober 1857 in Wien erschien. Von einem Ungarn. London, 1859. (3. kiad. London és Edinburg, 1861. M-ul közli K. Papp Miklós 1-3. köt. Kolozsvár, 1870) - Gr. ~ versei anyjához, gr. Festetics Juliánához. Megelőzi Sz. nekrologja Toldy Ferenc által. Uo., 1860. - Gr. ~ végrendeletének főpontjai. Jegyz. közrebocsátja Török János. Uo., 1860. - Töredék kiadatlan irataiból. Uo., 1860. - Mo. sarkalatos törvényei és államjogi fejlődése 1848-ig. Kiadta Török János. Pest, 1864. (~ hagyományaiból) - Gr. ~ pol. isk-ja saját műveiből összeállítva. 1-2. köt. [Szerk. Török János] Uo., 1863-64. (2. kiad. Gr. ~ munkái korszerű kivonatban. Uo., 1871) - Önismeret. (Döblingi kézirataiból) Bp., 1875. - Gr. ~ naplóiból. Eszmék, adatok, adomák. Összeáll. Zichy Antal. Uo., 1880. - Peregrinus, Mo. újjászületése. (Vezéreszmék ~ gr. műveiből). Uo., 1887. - ~ gr. munkái. Összegyűjt. és kiad. a MTA. I-IX. Uo., 1884-96. (1. Naplói. Adalék a nagy hazafi jellemrajzához. Összeáll. Zichy Antal. 1884; 2. Beszédei. Összegyűjt. és jegyz. uő. 1887; 3-4., 6. Levelei. Összegyűjt., előszó és jegyz. Majláth Béla. 1889-91. 5. Külf. útirajzai és följegyzései. Naplói nyomán összeáll. Zichy Antal. 1890; 7-8. Hírlapi cikkei. Összeáll., bev. és jegyz. ellátta uő. 1893-94; 9. Levelei szülőihez. Előszó és jegyz. uő. 1896) - ~ gr. munkáiból. S.a.r. és bev. Berzeviczy Albert. 1. köt. Hitel-Világ-Stádium. Útirajzok. Uo., 1904. (M. remekírók 16.). 2. köt. A kelet népe, Pol. programmtöredékek Sz. beszédeiből. Egy pillantás a névtelen »Visszapillantás«-ra, Sz. aphorismák, Sz-irod. Uo., 1907. (Uaz 17.) - ~ gr. vál. munkái. 1-2. köt. Bev. Beöthy Zsolt. Uo., 1903. (Remekírók képes kvtára III. sor.) - ~ gr. munkái. 2. sor. S.a.r. Szily Kálmán. 1. köt. 1. r. Hitel. 2. r. Világ. Bev. Gyulai Pál: Gr. Széchenyi István mint író. Kautz Gyula: A »Hitel« és »Világ« méltatása. Uo., 1904. arck. 2. sor. 2. köt. Stádium. A Kelet népe. Pol. program-töredékek. Bev. Viszota Gyula: A Kelet népe és Pol. programtöredékek méltatása. Uo., 1905. - Összes munkái. 2., 5-15. köt. Bp., 1921-39. [az 1., 3-4. köt. nem jelent meg] 88

Boross Mihály: A dicsőült gr. ~ életrajza. Pest, 1860. - Kecskeméthy Aurél: Gr. ~ utolsó évei és halála. Uo., 1866. - Falk Miksa: ~ és kora. Pest, 1867. (2. kiad. Bp., 1875) - Lónyay Menyhért: Gr. ~ és hátrahagyott iratai. Bp., 1875. - Zichy Antal: Gr. ~ mint pedagog. Uo., 1876. - Tasner Géza: Sz. szellemi hagyatéka és T. Antal végrendelete. Uo., 1876. - Szász Károly: Gr. ~ és az Akad. megalapítása. Uo., 1880. - Kerékgyártó Árpád: Gr. ~ élete. Pozsony, 1884. (M. Helikon l. köt. 1. füz. és 21-24. füz.) - Márki Sándor: Gr. ~ élete. Uo., 1884. (M. Helikon. 1. köt. 4. füz.) - Széchényi Béla: Sz-gyász. (~ gr. halálakor 1860: családjához írt részvétnyilatkozatok) Uo., 1885. - Kovács Lajos: Gr. ~ közéletének 3 utolsó éve. Uo., 1890. - Gyulai Pál: Gr. ~ mint író. Uo., 1892. (Olcsó kvtár 322.) - Beöthy Zsolt: Sz. és a m. költészet. Uo., 1893. - Vécsey Tamás: Sz. és a m. magánjog. Uo., 1891. - Zichy Antal: Gr. ~ életrajza 1791-1860. 1-2. köt. Uo., 1896-98. (M. tört. életrajzok XII-XIII.) - Milhoffer Sándor: Gr. ~ lelki világa. Kecskemét (ny. Bp.), 1902. - Gaál Jenő: Gr. ~ nemz. pol-ja és jövőnk. Uo., 1903. - Imre Sándor: Gr. ~ nézetei a nev-ről. Uo., 1904. - Berzeviczy Albert: Gr. ~. Toldalékul: Aphorismák. Uo., 1907. - Kiss Albin OCist: Gr. ~ és kora. Bp., 1908. - Komlóssy Ferenc: ~ gr. élete. Uo., 1911. - Szabó László, bártfai: A sárvár-felsővidéki gr. Sz-család tört. 1-2. köt. Uo., 1911-13. - Bagyó János: Gr. ~ közlekedésügyi reformja és tevékenysége. Uo., 1913. - Friedreich I.: ~ élete 1-2. köt. Bp., 1914-15. - Károlyi Árpád: ~ elvesztett iratai. Uo., 1920. - Schaffer Károly: Gr. ~ idegrendszere szakorvosi megvilágításban. Uo., 1923. - Gr. ~, a legnagyobb m. emlékezete. Uo., 1925. - Fekete Antal: Gr. ~ vallásossága. Uo., 1936. (Palaestra Calasanctiana 16.) - Östör József: Tévedések, ferdítések ~ gr. körül. Sopron, 1939. - Olofsson Placid: Gr. ~ irod. pártolása. Pannonhalma, 1940. (Pannonhalmi füzetek 26.) - Östör József: Sz. m. fajvédelme. Bp., 1941. - Gesztelyi Nagy László: Gr. ~ agrárpol-ja. Bp., 1941. - Fógel Sándor: Gr. ~ szívvilágáról. Bp., 1942. - Hermann 1973:419. - Kocsis István: A 12. lánc. ~. Uo., 1986. - Kunszabó Ferenc: És ég az oltár. ~. életműve. 3. kiad. [Uo.], 1992. - Kéri Edit: Mikor tanult meg Sz. m-ul? Előszó: Kiss Dénes. Bev. Mészáros István. Uo, 2000. - Kéri Edit: Sz. gyermekkori m. nyelvtudása. Uo., 2000. - Egervölgyi Dezső: Gr. ~ a m. érmészetben. Zirc, 2000.

Széchenyi Miklós, sárvár-felsővidéki, gr. (Sopron, Sopron vm., 1868. jan. 6.-Bp., 1923. dec. 1.): megyéspüspök. - A teol-t Győrött végezte. 1890. V. 7: Zalka János pp. Sopronban pappá szent. VIII: Kismartonban kp., 1892. II. 14: jáki apát és Vaszary Kolos prím. szertartója, 1893: titkára, 1894: a bpi egy-en kánonjogi dr., 1898. I. 18: a Pázmáneum rektora, IV. 7: esztergomi knk. ~ építtette az int. új épületét. 1901. XI. 1: győri pp. Tataroztatta és helyreállíttatta a szegyh-at, fölépítette az új szem-ot. 1911. III. 18: áthelyezték a váradi ppségbe. Nevezetes jótékonyságáról, melynek maradandó emléke a Szt Szív-alapítvány lett. Itt is új szem-ot akart építeni, de a háború ebben megakadályozta. Trianon után maga ~ Nagyváradon maradt, a m. ter-en levő rész-egyhm. számára előbb Debrecenben, majd Gyulán szervezett helynökséget. Gyógykezelésre jött Bp-re, ahol meghalt. Az általa épített orosházi tp-ban temették el. - Fm: A lelkészi congrua ügye 1885-1895. Esztergom, 1895. - A Szt György vt-ról nev. jáki apátság tört. Bp. 1901. - Ker. jegyesek. Szombathely, é.n. - Kiad. egyh. beszédeit. - Utóda Győrött 1911. III. 18: Várady L. Árpád, Nagyváradon 1923: Bjelik Imre táb. pp., a teljes egyhm-re kiterjedő jogú ap. kormányzó. 88

Kollányi 1900:526. - Mit mondott a győri pp. a kivándorlásról? Győr, 1904. - Bihari Jenő: ~ gr. győri mpp. 1901-11. Uo., 1911. - Szinnyei XIII:516. - Kovács János: Üdvözlő dal gr. ~nagyváradi lat. szert. mpp. ... ezüstmiséje alkalmával. Nagyvárad, 1915. - Nagy Márton: Régi nevek - régi regék. Uo., 1927. - KL IV:216. - MÉL II:721. - Schem. Jaur. 1968:66. - Salacz 1975:65. - Beke 1986:77. (20.)