🡰 előző
Magyar Katolikus Lexikon > Sz > Széchényi
következő 🡲

Széchényi Ferenc, sárvári és felsővidéki, gr. (Széplak, Sopron vm., 1754. ápr. 29.-Bécs, 1820. dec. 13.): a Magyar Nemzeti Múzeum alapítója. - Szülei: Zsigmond gr., Cziráky Mária grnő. Sopronban, Szombathelyen és a bécsi Theresianumban tanult. 1776. XII. 12: a kőszegi ker. táblánál táblai ülnök. 1783. VIII. 17: báni h. és a báni tábla elnöke, s kir. biztosként Varasd és Zala vm., Szerém és Verőce vm. határvitái eldöntésében kir. biztos. 1785. III. 9: v.b.t.t., IV. 18: a pécsi ker. kir. biztosa, Somogy, Baranya, Verőce és Szerém vm. adminisztrátora. II. József (ur. 1780-90) Mo. alkotmányának megsemmisítését és németesítését szolgáló rendeletei miatt 1786: lemondott hivataláról. Az 1790-91-i ogy. visszahelyezte rangjába: 1798. IV. 6. Somogy vm. főispánja, a Dráva és Mura folyók szabályozásának kir. biztosa. 1799. X. 1: a hétszemélyes tábla elnöke, XII. 6: kir. főkamarásmester, XII. 23: h. országbíró. - 1802. XI. 25: alapítólevéllel a m. nemzetnek ajándékozta 11.884 nyomtatványból (kb. 15.000 köt.), 1152 kz-ból (kb. 2000 köt.) és több száz térképből álló nagycenki kvtárát. A kvtár katalógusát elkészíttette, kinyomatta és 1-1 példányát megküldte a külf. uralkodóknak, tud. int-eknek, hazai s külf. tudósoknak. 1803: a göttingai kir. tud. egy., 1804: a jénai, 1811: a varsói tud. akad., 1812: a bécsi műv. akad., stb. választotta meg tb. tagjává. Az ogy. az alapítás emlékét az 1807:24. tc-ben örökítette meg. ~ 1808: megkapta az →aranygyapjas rendet. - I. Ferenc (ur. 1792-1835) rendeleti kormányzása elleni tiltakozásként 1811: szembajára hivatkozva hivatalairól lemondott. Fiai számára alakította a segesdi (Somogy vm.), iváni (Sopron vm.) és pölöskei (Zala vm.) hitbizományt, kinyomatta a M. Nemz. Múz. kvtára gyarapodásának katalógusát. 1818: odaajándékozta soproni kvtárát is (5086 mű, 9206 köt., 6000 rézmetszet és térkép). - ~ a Theresianumból szabadelvű szellemet hozott magával, mely őt is a szabadkőművesek közé vitte. Titkárát, Hajnóczy Józsefet is besegítette a páholyokba, aki a Martinovics-összeesküvés egyik főszereplője lett, ezért kivégezték. ~ nem tudott titkára szerepéről, neki nem is lett baja, de az összeesküvés hatására hátat fordított a szabadgondolkodásnak, sőt a pol. reformpártnak is. Csakhamar híre kelt, hogy a „szabadkőműveskedő” gróf buzgó vallásos életet él. Pol. pálfordulása azonban népszerűségébe került, régi elvbarátai nem hittek neki akkor sem, amikor az Országos Könyvtárt megalapította, s azzal gyanúsították, hogy a vallásosságba is a Martinovicsékon elkövetett megtorlás miatti puszta ijedelem kergette. ~ azonban már nem törődött a világ véleményével: miután lemondott hivataláról, Bécsbe költözött, hogy csak családjának és vallásának éljen. Csakhamar Hofbauer (Szt) Kelemen vonzókörébe került, aki 1808-tól főképp konvertitákból népes kört gyűjtött maga köré. A bécsi rendőrség 1818: már Széchényi-klubnak nevezte összejöveteleiket, vallásos kölcsönkvtárat is alapítottak. A Széchényi-Hofbauer-kör ~ bőkezűségéből jelentősen elősegítette Bécs vallási életének megújulását, és hozzájárult Michael →Sailer, a későbbi augsburgi pp. rehabilitálásához. ~ 1815-től élénk kapcsolatban állt →Jordánszky Elek knk-kal, s rajta keresztül a m. főpapokkal, különösen Fischer István egri érs-kel és Somogy Lipót szombathelyi pp-kel. Jordánszky ösztönzésére felvásárolta össze és szétosztotta Káldi György szentírásfordításának még fellelhető 400 pld-át, s foglalkozott egy egészen új fordítás gondolatával is. Jordánszkynak és Weinhoffer József pinkafői plnosnak a közvetítésével sok jószellemű kv-et fordíttatott m-ra és juttatott el a hívek, de főleg a papok részére. ~ kérésére a papság megújulásának intézményes elősegítésére Jordánszky kidolgozta kv-ellátásuk tervezetét is (Institutum pro bibliothecis parochialibus in Hungaria). - István fiának 1817: végrendeletszerű →parainesist adott át. - Szobra (1902: Istók János műve) a M. Nemz. Múz. kertjében. - M: Rede an den wohledlen Magistrat und ehrsame Bürgerschaft der königl. Freystadt Oedenburg bey der Feyerlichkeit des Aufrufs gehalten... den 21. April 1797. Oedenburg, 1797. - Catalogus Bibliothecae Hungaricae Francisci Com. Széchényi. Tomus I. Scriptores Hungaros et rerum Hungaricarum typis editos complexus. 1-2. r. Előszó: Denis Mihály. Kiad. Sopron, 1799. - Index alter libros Bibliothecae Hungaricae Francisci com Széchényi duobus tomis comprehensos, in scientiarum ordines distributos exhibens. Kiad. Pest, 1800. - Catalogus Bibliothecae Hungaricae Nationalis Széchényianae Tomi I. Supplementum 1. r. (Előszó: Engel János Keresztély) Kiad. Pozsony, 1803. - Index alter... supplemento I. comprehensos... Pestini, 1803. Supplementum 2. r. (Előszó: Szerdahelyi György Alajos) Kiad. Sopron, 1807. - Beszéd, mellyet... a nagymélt. hg. Battyáni Fülöpnek nemes Vas vm. örökös főispányi méltóságában lett beiktatásakor, úgy mint királyi biztos mondott. Mártius 16. 1807. Szombathely, 1807. - Beszéd, melyet... Vas vm. fő ispányi hivatalnok administrátorságában lett bé iktatása alkalmatosságával mondott martius 17. 1807. Uo., 1807. - Catalogus Numorum Hungariae et Transilvaniae instituti nationalis Széchényiani. 1-3. köt. Kiadta. Pestini, 1807. - Appendix ad Catalogum Numorum Hungariae et Transilvaniae... (Szerk. Schönwisner István). Kiad. Pest, 1810. - Index alter... 1807. Catalogus Manuscriptorum Bibliothecae Nationalis Hungaricae Széchényiano-regnicolaris. 1-3. köt. Kiadta. Sopronii, 1813-14. 88

Fraknói Vilmos: Gr. ~ Bp., 1902. (M. tört. életrajzok) - Szinnyei XIII:494. - Gárdonyi Albert: Gr. ~ éremgyűjt-ének megalapítása (1791-1807). Bp., 1904. (Klny. Numizmatikai Közl.) - Hermann 1973:417.

Széchényi György, sárvár-felsővidéki, gr. (Lábod, Somogy vm., 1889. máj. 28.-Monok, 1938. aug. 28.): főispán. - Szülei: Aladár (1862-1936) Somogy vm. főispánja, a főrendiház örökös tagja; csíkszentkirályi és krasznahorkai gr. Andrássy Natália (1864-1951), fia Pál gr. (1918-44). Neje: zichi és vásonkeöi gr. Zichy Anasztázia (1891-1969). A kalsburgi és kalocsai jezsuita gimn-ban tanult, Kalocsán 1908: éretts., Kassán Gazd. Akad-t és Jogakad-t végzett, államtud. államvizsgát tett, a müncheni egy. erdészeti karán végzett. 1914-16: az orosz és az olasz harctéren szolgált. 1916 tavaszán megbetegedett, hadnagyként leszerelték. 1917. VI-1918. X. 31: Zemplén vm. főispánja. Az 1915-ös orosz betörés pusztításait nagyrészt helyrehozta. 1918. VI. 12: a →Központi Sajtóvállalat Részvénytársaság egyik alapítója és vezérig-ja. 1918. XI: a forr. kitörésekor lemondott a főispánságról, visszavonult kálozi (Fejér vm.) birtokára gazdálkodni. A kommün idején 1919. IV: letartóztatták, az olasz katonai misszió közbenjárására szabadult. 1931. VI-1938. XII. 15: (betiltásáig) az ifjú katolicizmus kéthetenkénti folyóirata, az össz. 174 számot élt →Korunk Szava fel. szerk-je és kiadója. Zemplén vm. tvhat. biz-a és 5 éven át a kisgyűlés tagja. 1935-39: a Keresztény Gazd. és Szociális Párt programjával a tokaji ker. ogy. képviselője. A pártból a belső küzdelmek miatt kilépett, azután pártonkívüli képviselő. Ellenezte a felsőház jogkörének kiterjesztését. Cs. és kir. kamarás, huszárfőhadnagy, a főrendiház örökös tagja, aranysarkantyús lovag. Szívrohamban halt meg. - Írásai: M. Kultúra (1928/29) - M: Mit ajánlanak a pápák a szociális kérdés megoldására? (Rerum novarum. Quadragesimo anno) Előadások. Bp., 1934. 88

M. ogy. alm. Bp., 1935:632. - Ogy. alm. Uo., 1935:372. Arck. - Fejér vm. Bp., 1937:348. - Korunk Szava 1938. IX. 15. (Lendvai István: Emlékezés ~ről; Gogolák Lajos: ~ gr. emlékezete), XII. 15:719. (Stark János: ~ és a kereszténydem.) - Nemz. Újs. 1938. VIII. 27. Arck. - P. Hírl. 1938. VIII. 27. Arck. - Gudenus IV:49. - Gulyás-Viczián XXVIII. (kz-ban)

Széchényi Pál, sárvár-felsővidéki, 1697-től gr., OSPPE (Gyöngyös, Heves vm., 1645. júl. 28.-Sopron, 1710. máj. 22.): érsek. - Apja Sz. Lőrinc, Széchényi György érs. testvére. 1660 k. lépett a r-be, 1662. III. 22: Bánfalván tett fog-at. A fil-t Bánfalván, a teol-t Nagyszombatban végezte, 1665: a CGH növ-e lett. Hazatérve Máriavölgyben (Pozsony vm.) novicmester. 1673: Nagyszombatban teol. tanár. 1674: a bánfalvai ktorban élt. 1676. III. 29: pécsi cpp., IX. 15: kir. tanácsos, XI. 21: szentgotthárdi apát, ami helyett 1677. IV. 10: győri nagyprép., 1687: mint győri nagyprép. ter-én canonica visitatiót tartott. 1687. IV. 26: veszprémi mpp., XI. Ince XI. 24: megerősítette. 1695-1708. IX: soproni oltárjavadalmas is. 1696. IV. 12: kalocsai érs., Sümegről kormányozta mind a két egyhm-t. 1696: az ogy. adómegszavazási jogát védte I. Lipótnál. 1698. X. 16: Bács vm. főispánja. 1700. VIII. 5: ~ rakta le a budai várban a Szentháromság-szobor alapkövét, hozzájárulásával telepedhettek le Budán az ágostonosok. Veszprém városával és várőrségével 1702. V. 12: elismertette a pp. és a kápt. földesúri jogát. VI. 24: elfogatta a veszprémi prot. prédikátort. 1704. I. 2: kir. fölhatalmazással Rákóczi pártjával tárgyalt a békekötésről, eredménytelenül. V. 31: Heister cs. tábornok kirabolta és fölgyújtotta Veszprém városát és várát, leégett a szegyh. és a ppi palota is. 1700-10: 11 pléb-t szervezett. - M: Epistolae episcoporum Georgii Strigoniensis et Pauli Colociens. e comitibus Széchényi ad pontofices... 1-2. köt. Pest, 1807. - utóda a pécsi c-en 1687. VIII. 8: Radonay Mátyás, Veszprémben 1710. V. 28: Volkra Ottó, Kalocsán 1710. VII. 1: Csáky Imre gr. T.E.

Schem. Qu. 1857:29. (LXII.) - Mendlik 1864:63. (s.v. Széchény; 1676-86: pécsi pp.), 50. (72.) (s.v. Szécsényi; 1687-1710: veszprémi pp.; s.v. Széchény; 1696-1710: kalocsai érs.) - Gams 1873:377. (1676. III. 29-1687. IV. 25: pécsi pp.), 387. (1687. XI. 24-†1710. V. 22: veszprémi pp.), 372. (1696-1710: kalocsai érs.) - Pados János: ~ kalocsai érs. életrajza. Pest, 1862. - Lánczi Gyula: ~ kalocsai érs. s m. nemz. politikus. Bp., 1882. - Márki Sándor: ~ életrajza. Pozsony, 1884. - Pallas XIV:488. - Bártfai Szabó László: A sárvár-felsővidéki gr. Sz-család tört. 1-3. köt. Bp., 1911-26. - Szinnyei XIII:518. (*1642) - Schem. Col. 1897:9. (66.) - Schem. Jaur. 1897:36. (484.) - Veress II:62. - Széchényi Viktor: Töredékek a sárvár-felsővidéki gr. Sz-nemzetség tört-éből. Székesfehérvár, 1933. - Bedy 1938:446. - MÉL II:722. (*júl. 28.) - Pfeiffer 1987:91. (*jún. 28.)


Széchényi Ferenc, sárvári és felsővidéki, gr. (Széplak, Sopron vm., 1754. ápr. 29.–Bécs, 1820. dec. 13.): a magyar nemzeti könyvtár (Országos Széchenyi Könyvtár) alapítója. – Szülei: Zsigmond gr., Cziráky Mária grnő. Sopronban, Szombathelyen és a bécsi Theresianumban tanult. 1776. XII. 12: a kőszegi ker. táblánál táblai ülnök. 1783. VIII. 17: báni h. és a báni tábla elnöke, s kir. biztosként Varasd és Zala vm., Szerém és Verőce vm. határvitái eldöntésében kir. biztos. 1785. III. 9: v.b.t.t., IV. 18: a pécsi ker. kir. biztosa, Somogy, Baranya, Verőce és Szerém vm. adminisztrátora. II. József (ur. 1780–90) Mo. alkotmányának megsemmisítését és németesítését szolgáló rendeletei miatt 1786: lemondott hivataláról. – Az 1790–91-i ogy. visszahelyezte rangjába: 1798. IV. 6. Somogy vm. főispánja, a Dráva és Mura folyók szabályozásának kir. biztosa. 1799. X. 1: a hétszemélyes tábla elnöke, XII. 6: kir. főkamarásmester, XII. 23: h. országbíró. – 1802. XI. 25: alapítólevéllel a m. nemzetnek ajándékozta 11.884 nyomtatványból (kb. 15.000 köt.), 1152 kz-ból (kb. 2000 köt.) térképekből, pénzérmékből, metszetekből és címerképekből álló nagycenki kvtárát. A kvtár katalógusát elkészíttette, kinyomatta és 1–1 példányát megküldte a külf. uralkodóknak, tud. int-eknek, hazai s külf. tudósoknak. 1803: a göttingai kir. tud. egy., 1804: a jénai, 1811: a varsói tud. akad., 1812: a bécsi műv. akad., stb. választotta meg tb. tagjává. Az ogy. az alapítás emlékét az 1807:24. tc-ben örökítette meg. ~ 1808: megkapta az →aranygyapjas rendet. – I. Ferenc (ur. 1792–1835) rendeleti kormányzása elleni tiltakozásként 1811: szembajára hivatkozva hivatalairól lemondott. Fiai számára alakította a segesdi (Somogy vm.), iváni (Sopron vm.) és pölöskei (Zala vm.) hitbizományt, kinyomatta a magyar nemzeti könyvtár katalógusát és a gyarapodás pótköteteit. 1818: odaajándékozta soproni kvtárát is (5086 mű, 9206 köt., 6000 rézmetszet és térkép). – ~ a Theresianumból szabadelvű szellemet hozott magával, mely őt is a szabadkőművesek közé vitte. Titkárát, Hajnóczy Józsefet is besegítette a páholyokba, aki a Martinovics-összeesküvés egyik főszereplője lett, ezért kivégezték. ~ nem tudott titkára szerepéről, neki nem is lett baja, de az összeesküvés hatására hátat fordított a szabadgondolkodásnak, sőt a pol. reformpártnak is. Csakhamar híre kelt, hogy a „szabadkőműveskedő” gróf buzgó vallásos életet él. Pol. pálfordulása azonban népszerűségébe került, régi elvbarátai nem hittek neki akkor sem, amikor az Országos Könyvtárt megalapította, s azzal gyanúsították, hogy a vallásosságba is a Martinovicsékon elkövetett megtorlás miatti puszta ijedelem kergette. ~ azonban már nem törődött a világ véleményével: miután lemondott hivataláról, Bécsbe költözött, hogy csak családjának és vallásának éljen. Csakhamar Hofbauer (Szt) Kelemen vonzókörébe került, aki 1808-tól főképp konvertitákból népes kört gyűjtött maga köré. A bécsi rendőrség 1818: már Széchényi-klubnak nevezte összejöveteleiket, vallásos kölcsönkvtárat is alapítottak. A Széchényi–Hofbauer-kör ~ bőkezűségéből jelentősen elősegítette Bécs vallási életének megújulását, és hozzájárult Michael →Sailer, a későbbi augsburgi pp. rehabilitálásához. – ~ 1815-től élénk kapcsolatban állt →Jordánszky Elek knk-kal, s rajta keresztül a m. főpapokkal, különösen Fischer István egri érs-kel és Somogy Lipót szombathelyi pp-kel. Jordánszky ösztönzésére felvásárolta és szétosztotta Káldi György szentírásfordításának még fellelhető 400 pld-át, s foglalkozott egy egészen új fordítás gondolatával is. Jordánszkynak és Weinhoffer József pinkafői plnosnak a közvetítésével sok jószellemű kv-et fordíttatott m-ra és juttatott el a hívek, de főleg a papok részére. ~ kérésére a papság megújulásának intézményes elősegítésére Jordánszky kidolgozta kv-ellátásuk tervezetét is (Institutum pro bibliothecis parochialibus in Hungaria). – István fiának 1817: végrendeletszerű →parainesist adott át. – Szobra (1902: Istók János műve) a M. Nemz. Múz. kertjében. Egészalakos festmény róla: Johann Nepomuk Endertől a M. Nemz. Múz. épületében, a nemzeti könyvtár egykori Széchényi-termében. – M: Rede an den wohledlen Magistrat und ehrsame Bürgerschaft der königl. Freystadt Oedenburg bey der Feyerlichkeit des Aufrufs gehalten... den 21. April 1797. Oedenburg, 1797. – Catalogus Bibliothecae Hungaricae Francisci Com. Széchényi. Tomus I. Scriptores Hungaros et rerum Hungaricarum typis editos complexus. 1–2. r. Előszó: Denis Mihály. Kiad. Sopron, 1799. – Index alter libros Bibliothecae Hungaricae Francisci com Széchényi duobus tomis comprehensos, in scientiarum ordines distributos exhibens. Kiad. Pest, 1800. – Catalogus Bibliothecae Hungaricae Nationalis Széchényianae Tomi I. Supplementum 1. r. (Előszó: Engel János Keresztély) Kiad. Pozsony, 1803. – Index alter... supplemento I. comprehensos... Pestini, 1803. Supplementum 2. r. (Előszó: Szerdahelyi György Alajos) Kiad. Sopron, 1807. – Beszéd, mellyet... a nagymélt. hg. Battyáni Fülöpnek nemes Vas vm. örökös főispányi méltóságában lett beiktatásakor, úgy mint királyi biztos mondott. Mártius 16. 1807. Szombathely, 1807. – Beszéd, melyet... Vas vm. fő ispányi hivatalnok administrátorságában lett bé iktatása alkalmatosságával mondott martius 17. 1807. Uo., 1807. – Catalogus Numorum Hungariae et Transilvaniae instituti nationalis Széchényiani. 1–3. köt. Kiadta. Pestini, 1807. – Appendix ad Catalogum Numorum Hungariae et Transilvaniae... (Szerk. Schönwisner István). Kiad. Pest, 1810. – Index alter... 1807. Catalogus Manuscriptorum Bibliothecae Nationalis Hungaricae Széchényiano-regnicolaris. 1–3. köt. Kiadta. Sopronii, 1813–14. 88-F.K.

Fraknói Vilmos: Gr. ~ Bp., 1902. (M. tört. életrajzok) – Szinnyei XIII:494. – Gárdonyi Albert: Gr. ~ éremgyűjt-ének megalapítása (1791–1807). Bp., 1904. (Klny. Numizmatikai Közl.) – Bártfay Szabó László: A sárvár-felsővidéki gr. Széchenyi család története. Bp., 1913. – Olofsson Placid OSB: Gr. Széchenyi Ferenc irodalompártolása. Pannonhalma, 1940. – Hermann 1973:417. – Berlász Jenő: Az OSZK története 1802–1867. Bp., 1981. – Kelecsényi Gábor: Multunk neves könyvgyűjtői. Bp., 1988.

A lexikon kora

A lexikon a budapesti Pálos Könyvtárban készült 1980 és 2013 között. A honlapon a korabeli szócikkek olvashatók, az újabb eseményeket, kutatási eredményeket a szócikkek nem tartalmazzák.