Kossuth   →Nemeskosút

Kossuth Lajos, udvardi és kossuti (Monok, Zemplén vm., 1802. szept. 19.-Torino, Olo., 1894. márc. 20.): kormányzó elnök. - Ev. Szülei: László (†1839) ügyvéd és Wéber Karolina; neje: Meszlényi Teréz (†1865). Gyermekei: Ferenc, Vilma, Lajos-Tódor. Birtoktalan köznemesi családból származott, isk-it Sátoraljaújhelyt, 1816: Eperjesen, a jogot 1819-től Sárospatakon végezte. Apja mellett vm. gyakorlaton, Eperjesen ügyvédi irodában, Pesten Vécsey Miklós br. szeptemvirnél (→hétszemélyes tábla), majd szentandrási Horváth Tamás kir. táblai bírónál jurátus, ahol 1824: ügyvédi vizsgát tett. 1824-32: Sátoraljaújhelyt ügyvéd. 1825-től a Zemplén vm. követválasztó gyűlések résztvevője, amikor br. Vay Miklós és Szirmay Antal vm. követek ellen szónokolt, akik elsőként megszavazták a 20 ezer újonc állítását. 1831: a koleralázadáskor csillapító beszédeket tartott, Vay Miklós br. helyett 1832/36: a pozsonyi ogy-en a távollevő követe. Műveltsége és szónoki képessége népszerűvé tette a köznemesség körében. A kormány az ogy. tárgyalások sajtóbeli ismertetését megtiltotta, ~ kőnyomatosban készíttette, annak betiltása után az →országgyűlési ifjakkal az Országgyűlési Tudósításokat (1832. XII. 17-1836. V. 15.) lemásoltatta, mely munkában szerk-ként és másolóként maga is részt vett. Így kapcsolatba került Wesselényi Miklós br-val, s népszerű lett a vm-kben. Az ogy. berekesztése után 1836 tavaszán Pesten telepedett le. Wesselényi ajánlásával 1836. V: a Nemz. Kaszinó tagja. Törvényhatósági Tudósítások (1836. VII. 1-1837. V. 7.) c. folytatta lapját, amit József főhg. nádor (1796-1847) a postán lefoglaltatott. A vm-k nagy része (köztük Pest vm.) ~t támogatta, és a lapot saját közegeivel küldözgette szét, mivel azt ~ a nádor 2. tilalma ellenére is megjelentette. 1837. V. 4/5. éjjelén katonasággal hurcoltatták el, s lefoglalták irományait, leveleit. 1839. II. 3: a kir. tábla 22 havi vizsgálati fogságán túl 3 é. börtönre ítélte, amit a hétszemélyes tábla 1 évvel megtoldott. A börtönben megtanult angolul. 1840. IV. 29: az ogy. sürgetésére →közkegyelemmel szabadult. Részt vett Pest vm. közgyűlésein, többször fölszólalt a vegyes házassági sérelmek ügyében (ekkor nevezte Széchenyi István gr-ot a legnagyobb magyarnak). Szerkesztésében jelent meg hetente 2x a Pesti Hírlap (1841. I. 2-1844. VII. 1.), cikkeivel a reformerek vezéralakja lett. Széchenyi a Kelet Népében elítélte a lapot mint a forr-hoz vezető irányt, de előfizetőinek száma 6 ezerre nőtt, különösen az 1841 végén megalakult Ipartestületre volt hatással. 1842. VI. 10: javaslatára Pest vm. indítványozta, hogy Horváto. (Fiume nélkül) kapjon a m. sztkorona felségjoga alatt közig-ilag és tvhat-ilag független kirsági rangot. Nagy része volt a Pesten VIII. 25: megnyitott I. Magyar Iparműkiállítás létrehozásában. 1844. VII. 1: kiadója megfosztotta a P. Hírl. szerkesztésétől, s VII. 4: Szalay Lászlóra ruházta azt. ~ új lap kiadására nem kapott engedélyt. 1844: a védegyleti mozgalom szervezője, melyet X. 6: az ogy. alsótáblája is támogatott. XII. 22: a Gyáralapító Társ. ig. választmányi tagja. Szócsöve a M. Ipartesület lapja, az 1845. IV. 1: indított Hetilap, melyben Fiuméba vasút építésére és iparvállalatok alapítására ösztönzött. XI. 17-1846. VIII. 20: a →Védegylet ig-ja, melynek taglétszáma kb. 60 ezer fő. 1846. V: a jobbágyság teljes fölszabadítását hirdette. 1847. VI. 6-7: a pesti nagygyűlés elfogadta a ~ tervezete alapján Deák Ferenc megfogalmazta felelős kormány kinevezését, a közteherviselést, népképviseletet, kötelező örökváltságot s az ősiség eltörlését követelő Ellenzéki Nyilatkozatot, amit IX. 2-4: Pest vm. követutasításként jóváhagyott. ~t X. 18: Pest vm. ogy. követének választották, a XI. 12: megnyitott ogy-en az ellenzék vezérszónoka. XI. 22: a válaszfölirati vitában Széchenyi István ellenében a sérelmek tárgyalását sürgette, elítélte az adminisztrátorok működését. 1848. III. 3: elfogadták a párizsi forr. hatására mondott radikális fölirati javaslatát. III. 13: Bécsben kitört a forr., Metternich kancellár megbukott, Pesten az Ellenzéki Kör elfogadta a 12 pontot, III. 14: a felsőtábla elfogadta ~ III. 3-i fölirati javaslatát, III. 15: a főrendek ~tal Bécsbe vitték a föliratot. V. Ferdinánd (1835-48) IV. 7: jóváhagyta a fölterjesztést. A gr. Batthyány Lajos min-elnökségével alakított kormányban (1848. [III. 17.] IV. 7-X. 2.) ~ 1848. IV. 7-IX. 12: pénzügymin. (üres államkasszát örökölt). Az 1848-as törv-eket nagyrészt befolyása alatt szövegezték, a jogegyenlőség, a jobbágyfölszabadítás stb. ellenére az udvarnak sikerült a nemzetiségi vez-ket ígérgetésekkel a magyarság ellen lázítani (VI. 12: szerb fölkelés, IX. 11: Jellasics átkelt a Dráván). VII. 11: ogy. beszédében ~ a haderő 200 ezer főre emelését, fölfegyverzésére 42 millió Ft-ot kért, amit egyhangúlag megszavaztak („Önök felállottak mint egy férfiú, és én leborulok a nemzet nagysága előtt, s csak azt mondom: annyi energiát a kivitelben, mint amennyi hazafiságot tapasztaltam a megajánlásban, s Magyarországot a poklok kapui sem döntik meg”). VII. 1-XII. 31: a Kossuth Hírlapja cikkírója. VIII. 31: megtiltotta 500 Ft-nál nagyobb összegű ezüst pénz kivitelét Au-ba. A hadi költségek növekedése miatt IX. 6: elrendelte az 5 Ft-os (fedezetlen) pénzjegyek (Kossuth-bankók) kiadását. A sikertelen kormányátalakítás után az ogy. Mo. kormányzását a Honvédelmi Bizottmányra ruházta, melynek ~ 1848. X. 8-1849. IV. 14: eln. Mint ilyen 1848. XI. 26-1849. IV. 14: tényleges kormányeln., szervezte a honvédelmet, IX. 24-től Cegléden, Nagykőrösön, Kecskeméten, Szegeden, Szolnokon, Adonyban járt toborzóúton. A Mo. teljes alávetését előkészítő Schwartzenberg-terv a mérsékelteket is ~ támogatóivá tette. A felső-dunai sereg veresége után XII. 31: az ogy-sel Debrecenbe költözött, ahol a szabharc. legfőbb szervezője és irányítója, a táborokban buzdította a honvédeket. 1849. I. 5: Görgey Artúr (1818-1916) →váci kiáltványa után függetlenítette magát a Honvédelmi Bizottmánytól, I. 29: kinevezte a párizsi emigrációból Mo-ra érkezett Henryk Dembinski (1791-1864) gr-ot a honvédség főparancsnokának, ezzel megsértette a m. tábornoki kart. III. 4: az →olmützi alkotmány, mely Mo-ot az osztr. örökös tart-ok szintjére süllyesztette, új erőt adott az ellenállásra, a sikeres erdélyi és →tavaszi hadjárat igazolták pol-ját.

A debreceni ogy. IV. 14: kimondta a Habsburg-Lotharingiai ház trónfosztását, ~t kinevezte Mo. kormányzó elnökének (IV. 14-VIII. 11). Buda V. 21-i visszavétele után ~ VI. 5: Pestre, az orosz beavatkozás miatt az ogy-sel együtt VII. 12: Szegedre, VIII. 1: Aradra tette át a kormány székhelyét. Görgey, majd Szemere Bertalan kormányeln. (1849. V. 2-VIII. 11.) is szembefordult vele, VIII. 11: a legfőbb polg. és katonai kormányzatot Görgeyre ruházva lemondott, Lugosnál Bem (1794-1850) tábornok seregéhez csatlakozott, akinek ösztönzésére sem vállalta a további kormányzóságot. A →világosi fegyverletétel után Orsovánál elásatta a Sztkoronát, kíséretével VIII. 17: tör. földre menekült. VIII. 20: Viddinbe (Bodonyba) érkezett, innen írta meg levelét, melyben Mo. összeomlásáért Görgeyt tette felelőssé. Abdul Medzsid szultán (ur. 1839-61) az osztr. és orosz követek kiadatási kívánságát megtagadva menedéket adott a bujdosó m-oknak. ~ XI. 3: Sumlába ment, ahol 1850. II: találkozott nejével, gyermekeit az udvar csak ang. közbenjárásra engedte hozzá. Az osztr. ügynökök miatt IV. 13: Kutahiába internálták, ahonnan 50 kísérőjével IX. 1: Angliába indult. Utazása alatt, IX. 22: az osztr. kormányzat halálra ítélte és 36 menekült társával „in effigie” fölakasztotta. Angliai útja Southamptonból Londonba, Birminghambe, Manchesterbe diadalmenet volt, melytől a „hivatalos világ” távol maradt. XI. 11: amerikai körútra indult, állomásai XII. 6: New York, XII. 27: Baltimore, XII. 30: Washington, 1852. I. 5: fogadta a szenátus. V. 24: Bostonban tartotta utolsó beszédét. VII. 14: indult vissza Eu-ba, 1857 végéig Londonban élt, ahol lengy. emigránsokkal teremtett jó kapcsolatokat. 1859: szerepet vállalt a M. Nemzeti Igazgatóság létrehozásában, az osztrák-ol-fr. háború idején III. Napóleon (ur. 1852-70) V. 5: magához hívatta, azt várván tőle, hogy a m. nemz. a fr. érdekekért részt vegyen az osztrákok elleni harcban. ~ Jérome hg-nek fölkínálta a m. koronát, azzal a föltétellel, hogy a fr. kormány szavatolja a teljes sikert. Az osztr. vereség és a VII. 11-i villafrancai béke után a fr. érdekek megváltoztak, az ol. udvar kínálkozott szövetségesnek, mivel Velence még osztr. birtok volt. 1861. V: ~ Itáliába költözött, Milánóban, Genovában, Nervilben, leánya halála (1862. IV. 22.) után a svájci Lausanne-ban, 1863: Torinóban telepedett le („turini remete”). Kapcsolatban állt 1863: a lengy. forr. vezetőivel, remélve, hogy a forr. Mo-ra is átterjed. 1865: az újrakezdett →kiegyezési tárgyalások idején félrevonult (ekkor az emigráció vez-je Klapka György [1820-92]), annak megkötése után, 1867. V. 22: Párizsból Deák Ferenchez írott nyílt levelében (Cassandra-levél) tiltakozott ellene. 1869. III. 22: Szentes (távollétében) megválasztotta ogy. képviselőnek, de ~ az új viszonyokkal soha nem békült meg, nem tért haza. Az 1879:50. „honossági” tc. után hontalan lett. Több m. város (Bp. is) díszpolgárává választotta. Lakása m-ok zarándokhelye lett, anyagi gondjain Iratainak kiadásából származó bevételei segítettek, haláláig írt. Genovában temették el, holttestét neje és leánya koporsójával együtt Bp. főv. 1894: hozatta haza, dísztemetéssel a Kerepesi-temetőben temették. - Fm: Irataim az emigrátióból. Bp., 1880-1911. (1. köt. Az 1859. ol. háború korszaka [1880]; 2. köt. A villafrancai béke után [1881]; 3. köt. A remény és csapások kora, 1860-62. [1882]; 4. köt. Tört. tanulm. Pol. előzmények a m. emigratio olaszo-i viszonyához. S.a.r. Helfy Ignác. [1894]; 5. köt. Tört. tanulm-ok. 1. r. 1860-1863. [M. ügyek], 2. r. 1863. [Lengy. forr.] S.a.r. Helfy Ignác. [1895]; 6. köt. ~nak 1863-67. közt írt pol. érdekű levelei. S.a.r. Kossuth Ferenc. [1898]; 7-8. köt. S.a.r. uő. [1900]; 11. köt. [1905]; 12. köt. [1906]; 13. köt. [1911]) (ném-ül 1-3. köt. Pozsony, 1880. Arck.; fr-ul Souvenirs et ecrits de mon exil, periode de la guerre d'Italie. Paris, 1880. Arck.; ang-ul [az 1. köt.] Memories of my exile. London-Paris-New York, 1880) - ~ iratai összevont népies kiadásban. 1-20. füz. Szerk. Helfy Ignác. Bp., 1885-86. - Vál. munkái. Bev. Kossuth Ferenc. Uo., 1902. (M. Remekírók Képes Kvtára) - Hírlapi cikkei. Uo., 1911. - Összes munkái. Uo., 1948-89. (1-5. köt. Ogy. Tudósítások. Kiad. Barta István [1948-61]; 7. köt. Hűtlenségi per, fogság, útkeresés. Kiad. Pajkossy Gábor [1989]; 11-15. köt. ~ 1848/49-ben. Bev. és kiad. Barta István. [12. köt. kiad. Sinkovics István, 1951-58]) - Írások és beszédek 1848-1849-ből. Vál., s.a.r., az összekötő szövegeket, jegyz. és névmagyarázatokat írta Katona Tamás. Uo., 1987. (Pro memoria) (új kiad. Uo., 1994) - ~ üzenetei. Szerk. Szabad György. Uo., 1994. 88

Gracza György: ~ élete és működése. Bp., 1893. - Szinnyei VI:1096. - Kosáry Domokos: K. a reformkorban. Bp., 1946. - Barta István: A fiatal K. Uo., 1966. - Kovács Endre: A K-emigráció és az eu. szabadság mozgalmak. Uo., 1967. - Gulyás XVI:1090.