Magyar Katolikus Lexikon > S > Speyer


Speyer, Speier: 1. város Németországban, a Rajna bal partján, Frankfurttól délre. A 3-4. sz: Civitas Nemetum, az 5-6. sz: Spira, a 15. sz: Spier, a 16. sz: Speier. Kr. u. az 1. sz: az ősi településből a rómaiak katonai tábort alakítottak. 275: az alemannok elpusztították, a 4. sz: újjáépült. 451: Attila pusztította el, majd az 5. sz. végén frank fennhatóság alá került. A 9. sz. elején kir. vár, mely körül város épült. I. Ottó cs. (ur. 962-973) a várost 969: a pp-nek adta, s ~ egy időre a birod. közp-ja lett. A 12. sz: szabad birod. várossá fejlődött. A 16. sz: birod. gyűlések, 1526-1689: birod. bíróság színhelye. XIV. Lajos 1689: lerombolta. 1792-1814: fr. fennhatóság alatt állt, 1816: a Rajnavidék főv-a. - 2. püspökség. Első pp-e, Huldrich 614: részt vett a párizsi zsin-on, utóda, Athanasius építtette a régi Mária és Szt István-dómot. 748: Mainz suffr-a. Balderich pp. (970-86) tud. képzést szervezett ~ben. Walther (1004-31) több kiváltságot biztosított. 1030: kezdték a Szűz Mária-dóm építését, 1061: sztelték. Szt Bernát 1146: ~ben prédikált, s III. Konrádot rávette a keresztes hadjáratban való részvételre. - A →reformáció szempontjából 1524, 1526, 1529, 1542, 1544, 1557, 1570 és 1600: fontos birod. gyűlések színhelye, ~ből származik a →protestánsok elnevezés. Az egyhm. 2/3-a a hitújítókhoz csatlakozott. - 1684: a fr. kormányzó több prot. tp-ot visszaadott a kat-oknak, megpróbálták anyagilag helyreállítani a ppséget. 1772-78: újjáépíttették a dómot, amit a fr. forradalmárok 1794: földúltak. A fr. konkordátum ter-e egy részét 1801: az újjáalapított mainzi ppséghez csatolta. 1817: a bajor konkordátum újjászervezte az egyhm-t, és Bamberg suffr-a lett. - 5893 km²-en 2005: 1.385.982 l, 616.485 h, 348 pb, 373 ep, 53 szp, 47 ád, 67 sz, 821 szn, 262 ni, 174 ki-e volt. **

LThK 1937. IX:718; 1993. IX: 834. - AP 2005:697.