Magyar Katolikus Lexikon > S > Sopron


Sopron (lat. Sopronium, ném. Ödenburg): I. megyei jogú város Győr-Moson-Sopron megyében. Csatolt községei 1985-től Balf, Brennbergbánya külterülete, Kőhíd-telep és Tómalom. - A Soproni-hg. és a Fertő-tó mellett húzódó Balfi-dombság közötti völgyben fekszik (212 m tszf.). Közp-ján át folyik a Répcébe torkolló Ikva patak, másik folyóvize a ~tól DK-re az Ikvába ömlő Rák-patak. A ~ és Fertőrákos közötti terület forrásokban gazdag. Itt található a Kis- és Nagy-Tómalom, amely kedvelt pihenőhely. Balf évszázadok óta ismert forrása révén közismert gyógyüdülőhely. ~tól ÉK-re terül el Mo. 2., Közép-Eu. 3. legnagyobb tava, a Fertő-tó, melynek 337 km²-es területéből 87 km² tartozik Mo-hoz. ~ éghajlatát nagymértékben befolyásolja az Alpok közelsége. Az éves középhőmérséklet 9,6°C, a csapadék évi 750-850 mm. Gyakori az É-ÉNy-i szél. - Lakói 1784: 12.639 (7782 házban); 1869: 21.109; 1880: 23.222; 1890: 27.213; 1900: 30.628; 1910: 31.259; 1930: 35.895; 1941: 42.255 (34.355 m., 7698 ném., 8 tót, 1 rum., 56 ruszin, 28 horvát, 5 szerb, 4 cigány, 120 egyéb; 28.087 r.k., 231 g.k., 1071 ref., 10.865 ev., 39 g.kel., 27 unit., 61 bapt., 1861 izr., 13 ismeretlen); 1949: 35.617; 1960: 41.110; 1970: 44.956; 1980: 56.021. - 1. Címere. Hegyes talpú vörös címerpajzson a körben futó ezüstszínű, máltai kereszttel elválasztott Sopron civitas fidelissima ('~ a leghűségesebb város') köriraton belül 5 csúcsíves ablakkal és 5 orommal ellátott várfal, melyből 3 torony emelkedik ki. A két szélső torony 1-1 ablakkal és 3 orommal, a középső, magasabb torony 2 ablakkal és 3 orommal van ellátva. A pajzs felső sarkain jobbról egy aranyszínű, koronás női fej, balról aranyszínű, szakállas ffi fej, a háttérben kereszttel, mindkettő dicsfénnyel övezve. A pajzstalpban aranyszínű olajág. - 2. Zászlója téglalap alakú, hosszában középen osztott piros-fehér színű. A piros szín fekvő téglalapnál felül, függő téglalapnál bal oldalt helyezkedik el. A címer mindkét helyzetben a zászló közepén, a fekvő téglalapnál annak jobb oldali felületén helyezkedik el. - 3. Története. Az első régészeti leletek a csiszolt kőkorból kerültek elő az Ikva völgyéből. A korai vaskor illír eredetű népessége sánccal körülvett földvárakat épített a ~i-medencét övező hegygerinceken, a legjelentősebb a ~tól kb. 5 km-re fekvő Várhely (Burgstall) volt. A késői vaskort a Kr. e. 350 k. Ny-ról benyomuló kelták leletei jelentik. A Bécsi dombon feltárt ún. La Téne-temető sírjaiból mesterien készített használati tárgyak, fegyverek, ékszerek kerültek elő. Krisztus születése táján a róm. birod. légiói szállták meg a mai Dunántúlt. ~ ter-én a Kr. u. 1. sz. elején kereskedőkből és kiszolgált katonákból álló csop. telepedett meg. A vsz. kelta eredetű szóval Scarbantiának nevezett városka a Borostyánkő út egyik fontos állomásaként municipiumi jogokat kapott. Fallal körülvett közp-ja a mai belváros területén feküdt. Foruma a Capitoliummal, benne Jupiter, Juno és Minerva szobraival a mai Városháza közvetlen közelében állt. Régészeti emlékei kiáll-on láthatók. A 4. sz: népes keresztény közösség élt a városban. A róm. birod. gyengülésével sorozatos barbár támadások érték Pannoniát. 374: a kvád betörést követően fokozatosan megszűnt a róm. közigazg., a városi élet. Az évszázadok folyamán gótok, hunok, avarok éltek a ter-en, ahol a honfoglaló m-ok a 9. sz: jelentek meg. - A 11. sz-ra a róm. város helyén, köveinek felhasználásával alakult ki a m. kir. vármegye élén álló várispán székhelye. Első említése 1000-38: comitatus castri Supruniensis. A védelmi feladatok ellátásához a fegyveres erőt a kir. várjobbágyok és a Lővér faluban letelepített besenyők adták. Az új település nevét vsz. első ispánjáról, Suprunról nyerte. 1153: Idrisi leírása szerint „~ jelentős város, melynek megművelt és termékeny környéke, látogatott vásárai, magas házai és szép nevezetességei vannak”. - ~ előnyös földr. helyzeténél fogva fontos piachely lett, ami kézművesek és kereskedők letelepedését eredményezte a Szt Mihály pléb. körül. 1225: Salinarii de Suprun. Jelentős a kir. sólerakóhely, ill. kir. adományként a heiligenkreuzi ciszt. apátság szabad sóárusítása, mely számos, főként osztrák kereskedőt vonzott a Sópiacon (2006: Orsolya tér) tartott vásárokra. - IV. Béla kir. 1247: a ~ környékét is sújtó tatár, majd az azt követő néhány hónapos osztrák uralom tapasztalataitól indíttatva johannitákat telepített le ~ban. Védelmi kötelezettségeik fejében a Babóti kapunál lévő kir. vám jövedelmének 2/3-át kapták. 1269: Civitas Supruniensis. Az osztrák hg-ekkel folytatott évtizedes védelmi harcokat követően IV. (Kun) László kir. 1277: kivette a már fallal kerített ~t az ispán joghatósága alól, s városi rangra emelte. - Kialakult a városi közigazg. 1317-: vagyonos polgárokból évente Szt György napján 12 esküdtet választottak, akik a bíróval együtt alkották a városi tanácsot. 1321-től bizonyítja írott forrás a polgármester működését, aki kezdetben vsz. ném., s a 14. sz. végére rangban és hatáskörben fokozatosan megelőzte a városbírót. 1366-tól a közösség fizetett jegyzőt alkalmazott. Az önállósulást követően belső hatalmi harc támadt az egyes városalkotó csop-ok között. A kir-aink által is támogatott bevándorlás eredményeként a számában és vagyonában is gyarapodó ném. hospes réteg részesedni kívánt a hatalomból. A 14. sz. végére a m. nemesség elvesztette ~ kormányzásában korábbi vezető szerepét. 1379: összeírták ~ házait, a jegyzék ~ tört-ének egyik legjelentősebb emléke. A belvárosi házak többsége ma is uo. áll, ahol az összeírás idején, s kialakultak már a városfal hajlását követő íves vonalú utcák. Elkészült a Fő téren lévő volt ferences tp. szentélye és csarnokhajója, a román stílusú Szt Mihály-plébtp-ot gótikus stílusban építették át. A Ny-ra vezető keresk. főútvonal mellett fekvő ~ polgárait gazdagította a környéken termő bor kivitele és a közvetítő keresk. Zsigmond kir. kereskedői egy 1402: kelt okl. szerint szabadon közlekedhettek az Adriai-tenger partjáig, Zenggig. 1402: Pozsonnyal, Bártfával és Nagyszombattal egyidőben ~ árumegállító jogot nyert. III. András 1291: egész Mo-ra vámmentességet adományozott polgárainak, I. Károly Róbert (ur. 1308-42) mentesítette őket a kamara haszna megfizetése alól. I. (Nagy) Lajostól (ur. 1342-82) és I. (Hunyadi) Mátyástól (ur. 1458-90) orsz. vásártartási jogot kaptak. A 15. sz-ra az egymással szövetséges 7 szabad kir. város egyikeként ~ orsz. jelentőségűvé fejlődött. Fellebbviteli bírósága a tárnoki szék lett, melyben bírótársakként a városok ülnökei ítélkeztek. Ekkor kb. 5000 lakosa lehetett. Kialakult a városi kancellária és a levtár. Megindult a céhszerveződés, elsőként 1425: a pékek céhe alakult meg. Az egyes céhek védőszentet választottak maguknak, céholtárt tartottak, a körmenetekben együtt vonultak fel. Gyakran védőszentjük után nevezték el őket. 1433: a ~iak 63,3, 1526: már kb. 80%-ának volt szőlője. Az évi 8-10.000 akónyi bortermés kb. 40%-a ausztriai, cseh- és lengyo-i, sziléziai piacra került. A bor mellett az élőállat (marha, juh), vad, hal, méz és viasz kivitele lépte át a helyi kereteket. 1441: Erzsébet kirné III. Frigyesnek zálogosította el ~t, I. (Hunyadi) Mátyás 1463: váltotta vissza. Fejlődése ennek ellenére töretlen maradt. A ~i önkormányzat gazdagságát jelzi, hogy a kk. végére 7, majd 8 jobbágyközség, 40.000 kh birtokosa volt, határában jelentős szőlőterületekkel, melyeket bérmunkásokkal műveltetett. A 15. sz: megépült a belvárosi Szt György- és a külvárosi Szentlélek-tp. A gazdag polgárok és városlakó nemesek pompás gótikus épületeket emeltek. Virágzott a kódexirod., a Szentlélek-tp-nak kvtára volt. A ránk maradt lat-m. szójegyzék és a Gugelweit János városi jegyző által lejegyzett virágének a ném. mellett a m. nyelvű műveltség jelenlétére utalnak. - 1524: jelentkezett a reformáció. Ekkor a városi hóhér még nyilvánosan elégette a megtalált lutheránus kv-eket, de a város vezetése fokozatosan a lutheránusok kezébe került. ~t 1526: a →mohácsi csata után menekültáradat öntötte el. A ~i zsidók egy része is a biztonságosabb Au-ba igyekezett. ~, eladósodott polgárai nyomásának engedve, vagyonukat lefoglalva elűzte zsidó lakóit, akik 1840-ig nem telepedhettek meg ~ban. Hosszas pereskedés után kölcsöneik alaptőkéjének visszafizetését rendelte el I. Ferdinánd (ur. 1526-64). - A kettős kir-választás küzdelmeiben a vm. →Szapolyai Jánosnak, ~ további kedvezmények fejében Ferdinándnak fogadott hűséget. A város Bécs közelségében nem állt a Habsburg-ellenes törekvések mellé. Sem Bocskai, sem később Rákóczi csapatait nem engedte kapuin belülre. Bethlen Gábor 1619. XI. 30: ellenállás nélkül vonult be a prot. ~ba, de jelentősebb támogatást ő sem kapott. - A tanács, fölkészülve a török támadásokra, megszervezte ~ védelmét, melynek hadereje fegyvereseivel, a zsoldosokkal és a mesterlegényekkel együtt kb. 1000 főt tett ki. Stratégiai okokból lebontották a várárok menti Boldogasszony-tp-ot és a külvárosi Szt Sebestyén-kpnát. ~ saját falait megvédte, de jobbágyfalvait többször földúlták, kirabolták. Először 1529: pusztította el a török Kópházát, Balfot és Ágfalvát. 1541 u. ~ vetélytársaival (Buda, Székesfehérvár, Pécs) beszerző forrásait is elvesztette. A vágóállatok beszerzési nehézségei gyakran saját ellátását is veszélyeztették, mégis a 16-17. sz. a céhek virágkora. A betelepülés ~ba folyamatos volt. Házat vásárolva ide húzódtak a Dunántúl vagyonosabb nemesi családjai, az osztrák-ném. tart-okból bevándorló földműves és iparos réteg mellett jelentős számú ev. értelmiségi és gazdag világi telepedett le ~ban. A beköltözötteket (köztük a nemeseket is) kötelezték, hogy részt vállaljanak ~ terheiből, magukat a bírói szék ítéletének alávessék, a tanácsnak engedelmeskedjenek. A gyakran pusztító pestis miatt a lélekszám lassan emelkedett. 1644-45: a 6000 főnyi lakosság felét, 1656: 1700 embert, 1679: a 8500 lakosból 2500-at pusztított el a járvány. A pestis utoljára az 1710-es évek elején pusztított ~ban, melynek lélekszáma 1720: még mindig csak 5500 volt. 1676: a várost hatalmas tűzvész is sújtotta. - ~ fekvésénél és lakosságánál fogva alkalmassá vált műveltségi kölcsönhatások közvetítésére. Terjedt a humanista kultúra, megerősödött a világi értelmiség. A ~i ifjak no-i és itáliai egy-eket látogattak. - 1550 u. a tanács a reformáció mellé állt. A két felekezet együttélése kiegyensúlyozott, egy ideig a tp-okat is közösen használták. Ebben nagy szerepe volt Lackner Kristófnak (1571-1631), ~ humanista polgármesterének. Neki köszönhető, hogy Bethlen másfél éves ~i tartózkodását nem követte megtorlás, sőt 1622: ogy-t tartottak ~ban. ~ több alkalommal (1553, 1622, 1625, 1634-35, 1681) adott otthont ogy-nek. II. Ferdinánd feleségét 1622. VII. 26: itt koronázták meg, III. Ferdinándot 1625: itt választották kir-lyá. Lackner megerősítette a városfalakat, újakat is építtetett. Színdarabokat és fil. műveket írt, festett, rézmetszeteket készített. 1604: megalapította a ~i Nemes Tudós Társaságot, mely csaknem 70 évig működött. Végrendeletében vagyonát ~ szegény sorú betegeinek ápolására, tör. fogságba esett ~iak kiváltására, szegény leányok kiházasítására és ~i diákok taníttatására hagyta. - 1636: a jezsuiták betelepülésével és isk-juk megnyitásával megindult az ellenreformáció. Mindkét fél iskoláin keresztül kívánta megnyerni jövendő híveit, ami egészséges versengéshez, az okt. színvonalának emelkedéséhez, gimn-ok alapításához vezetett. 1667: elválasztották az ev. ügyeket a tanácstól, s létrehozták a →Soproni Katolikus Konventot. 1673-74: a tp-okat és beneficiumokat visszaszolgáltatták a kat. egyháznak. A török elleni felszabadító háborúk két évtizede, majd a kuruc idők után a „gazdag” várost százezres adósság terhelte. Az 1715-i és 1720-i összeírásokban súlyos gazd. nehézségek tükröződtek. - Mária Terézia (ur. 1740-80) trónra lépését követően az örökösödési háborúk terhei sújtották ~t, majd Szilézia Poroszo-hoz kerülése miatt elvesztette legfontosabb borpiacát. 1748: sok szőlőt kivágtak, ter-üket szántófölddé alakították át. Ezt ellensúlyozandó nőtt a gabonakeresk. szerepe. Az élőállat-keresk. jelentősége továbbra is megmaradt, a vásárokra évente 40.000 szarvasmarhát és 150.000 sertést hajtottak fel. A keresk. többi ága helyi szükségleteket elégített ki. Az osztrák vámpol. akadályozta a manufaktúrák létrejöttét, így a 18. sz: is a kézművesipar maradt a jellemző, melynek művelői a kereskedőkkel együtt kétlakiak voltak, iparuk mellett szántóföldi és szőlőműveléssel is foglalkoztak. 1784: a mesterek száma 79 iparágban 646, a ruházati (50 szabó, 80 cipész és csizmadia, 14 szűcs, 54 posztós stb.) és az élelmezési ipar (20 molnár, 24 pék, 21 mészáros, 5 bábsütő) volt a legerősebben, a helyi lakosság szükségleteit meghaladó arányban képviselve. - Meghonosodott ~ban a harang- és ágyúöntés. 1753: fölfedezték Mo. első szénbányáját a közeli Brennbergben, bérlete jelentős hasznot hozott, csakúgy, mint a 8 jobbágyközség. Az együttes portaszám 1780: 186 1/4 volt, melynek jövedelmét 1799: 12.500 Ft-ra becsülték. A lakosság száma 1710-87: megkétszereződött (12.338 fő). Bár ~ a 18. sz. végére elvesztette korábbi keresk. és gazd. vezető szerepét, tovább gyarapodott, szépült. Tűzvédelmi okokból az új házakat szalma helyett zsindellyel fedték, a belvárost körülvevő árkot betemették, helyén a várfalnak támaszkodva kereskedőházak épültek, kialakítva a Várkerületet. 1719-25: elkészült a domonkos tp., 1747: az orsolyiták kpnája. A 18. sz. közepétől másodikként Mo-on állandó kőszínház állt ~ban. Haydn több alkalommal koncertezett ~ban, 1795: Mozart Varázsfuvoláját is előadták. A képzőművészek közül →Schaller István és →Dorfmeister István élt itt. Diákként tanult ~ban Ráth Mátyás, a M. Hírmondó kiadója, →Batsányi János, Döbrentei Gábor, Berzsenyi Dániel. 1790: Kis János vezetésével megalakult a m. nyelv fejlesztésére a Nemes M. Társaság. - 1809: Napóleon csapatai fél évig tartották megszállva ~t. A 4000 főnyi helyőrség eltartása hatalmas terhet jelentett, a háborús konjunktúra azonban segített a gyors talpraállásban. A 19. sz-ra kialakult a modern értelemben vett polgárság, létrejött néhány, a céhkereteket áttörő vállalkozás (Lenck és Flandorfer-féle fűszer- és gyarmatáru-nagykereskedés, Rupprecht János cukorüzeme, a Seltenhoferek harangöntő, majd tűzoltószereket is gyártó üzeme, Zettl József szeszfőzdéje, Hillebrand Vince likőrgyára). 1836: a díszpolgárrá választott Széchenyi István védnökségével megalakult a Mo-i Első Gőzmalom Rt., 1842: a ~i Takarékpénztár, 1845: a Selyemfonoda Rt., 1847: megépült a ~-Bécsújhely vasútvonal. Az iparos kereskedő polgárság meggazdagodott csop-ja együtt a helyi értelmiséggel, nemességgel és a ~ban állomásozó tisztikarral 1843: létrehozta a ~i Kaszinó Egyes-et. - 1848. III. 15. u. ~ban is megalakították a Nemzetőrséget, ünnepélyesen kihirdették az ápr. törv-eket. A várost XII. 16: Windischgrätz seregei szállták meg. Az 1849. évi diploma a kiegyezésig (1867) a dunántúli ker. székhelyévé tette ~t, mely így 9 vm. pénzügyi, rendőri és katonai igazgatásának a közp-ja. Ugyanakkor elvették a városi tanács 1277 óta fönnálló bíráskodási jogát, mely állami bíróságokra szállt át. Császárhű hivatalnokok lepték el a várost, ahol az abszolutizmus éveiben főleg a közvetítő terménykeresk-ben nyílt lehetőség belső tőkefelhalmozásra. Az iparosok és kereskedők zöme a megnövekedett helyi igényeket elégítette ki. 1865: megnyílt a ~t Nagykanizsával összekötő Déli vasút, 1866: üzembe helyezték a gázgyárat. 111.000 Ft alaptőkével keményítőgyár létesült, nagyarányú építkezések (köztük a Kaszinó-palotáé) kezdődtek. - Az 1873-i pénzügyi összeomlás azonban véget vetett a föllendülésnek, tönkretette ~ 4 bankját. Helyükbe a ~i Építő és Földhitelbank lépett, melynek bukása 1901: megsemmisítette a helyi polgárság tőkéjének nagyobb részét. Sörgyár, gumigyár, vasárugyár létesült, de ~ lemaradt a kapitalista fejlődésben, a fő vasútvonalak elkerülték. Ugyanakkor virágzott a kulturális élet, kialakult az isk- és üdülőváros jelleg. 1867: városi múz-ot alapítottak, létrejöttek a Storno és Zettl családok nemzetk. hírű magángyűjt-ei. 1869: ~ épületeinek, városképének gondozását tűzte ki célul a Városszépítő Egyes., mely 2006: is működik. Az irod. életet 1868-tól Frankenburg Adolf szervezte, 1877: vezetésével alakult meg az Irod. és Műv. Kör. 1858: Zeneegyes-et, 1877: Képzőműv. Kört alapítottak. - 1919 elején a menekült selmecbányai Bányászati és Erdészeti Főisk-t ~ba telepítették, melyet 1920. VI. 4: a →trianoni béke Au-nak juttatott. 1921 nyarán az elcsatolást a ~i főisk. hallg-k részvételével szabadcsapatok megakadályozták. X. 13: a →velencei egyezmény ~ és környékére népszavazást írt elő. X. 21: ~ba érkezett IV. Károly, de a puccs megbukott. A →soproni népszavazáson XII. 14-16: ~ és 8 község 65,1 %-ban Mo. mellett szavazott. Az 1929:22. tc. a Civitas fidelissima címet adományozta ~nak, s a Tűztorony alját →Kisfaludi Strobl Zsigmond és Hinkisch Rezső közreműködésével Hűségkapuvá alakították. - Az 1944. III. 19-i ném. megszállás után VI. 1: ~ zsidó lakosságát (1803 fő) gettóba zárták, VI. 29-VII. 5: elhurcolták. XII-1945. III: a nyilaskeresztes kormány, a Törvényhozók Nemz. Szöv-e székhelye, az orsz. fővárosa kb. 130.000 lakossal (1941: 42.255 fő). Az isk-kat kórházakká alakították. ~t számos légitámadás érte, ezek áldozatai (kb.): 1944. XI. 1: 15, XII. 6: 310, XII. 18: 40, 1945. II. 21: 15, III. 4: 248, III. 18: 45, III. 29: 183, IV. 2/3: 7 halott. IV. 1: bevonultak az oroszok. Az elhurcolt zsidók közül 325 (18%) tért vissza ~ba. - 1946: ném. lakóinak (1941: 7698 fő) többségét kitelepítették, a szőlőtermelés visszaesett, határvárosként sokáig korlátozták ~ fejlődését, a lakosság és a látogatók szabad mozgását. 1950. I. 1: a tanácsrendszer bevezetésével Sopron vm-t és ~ székhely jellegét megszüntették, Sopronbánfalvát ~hoz csatolták, mely járási székhely lett. VI: az Erzsébet Tudegy. Ev. Hittud. Karát fölszámolták. 1959: felsőfokú lett a ~i Óvónőképző Int. (1990: Benedek Elek Óvóképző Főisk.), az 1952-től többször átszervezett Erdőmérnöki Főisk. 1962 óta Erdészeti és Faipari Egy-ként oktat. Vasúti összeköttetésében meghatározó szerepe van az 1870-es években alapított osztrák-m. tulajdonú Győr-~-Ebenfurt Vasútnak, mely Au. felé is közvetlen összeköttetést biztosít. Vonalait az 1980-as évek végén villamosították. Szombathely és a Dunántúl más városai felé a vasúti közlekedés lassú és nehézkes, Bp-tel, Győrrel jó. - A belváros műemlékegyüttese egyedülálló Mo-on. A 126 éves ~i Múz. több mint 10 helyen tart fenn időszaki és állandó kiállításokat (pl. Storno-gyűjt., Patikamúz.). ~ban található Soproni Horváth József festő életmű-kiállítása, az egyhtört. gyűjt-ek, a Deák téri kézművesség-népművészeti kiáll., a ~i Levtár várostört. kiáll-a. ~ ad otthont az Orsz. Érembiennálénak. Irod. életét a kétévente megjelenő Soproni Füzetek, helytört-ét 1937 óta a Soproni Szemle mutatja be. 1991: újjáalakult a ~i Zenei Kör. 1992: fölújították és önálló társulattal újraalakult a ~i Petőfi Színház. Az 1950-es évektől zenei és képzőműv. sorozattal rendezik meg nyaranta a ~i Ünnepi Heteket (a Fertőrákosi Barlangszínházban operaelőadásokat rendeznek), a 80-as évektől a Tavaszi Fesztivált, a régi zene művelői Régi Zenei Napokon találkoznak. Számtalan kisebb-nagyobb műv., természetvédelmi, eü. és egyéb nemes célt szolgáló egyes., klub (Szépműves Céh, Lion, Castanea, Rotary, Lyme) működik. ~ testvérvárosai: Bolzano (Olaszo.), Bad Wimpfen és Kempten (No.), Seinajoki (Finno.), Roschach (Svájc) és az erdélyi Medgyes. -

II. Plébániái: →Sopron-Árpádházi Szent Margit plébánia, →Sopron-Isteni Megváltó plébánia, →Sopron-Szent György plébánia, →Sopron-Szent Imre plébánia, →Sopron-Szent István plébánia, →Sopron-Szentlélekről és Szent Mihály főangyalról nevezett Városplébánia. -

III. Szerzetesek. 1. A johanniták II. Endre kir-tól 1217: megkapták a babóti kapu vámjának 2/3-át. IV. Béla 1247: megállapodott a renddel, hogy 50 fegyveres lovaggal megvédi Pozsony, Moson, Vasvár, Németújvár és ~ várát az osztrákokkal szemben. 1250 k. épülhetett meg ~i házuk. Csak a paeceptor (házfőnök) és egy-két lovag lakott itt, hogy a környékén fekvő birtokokra (Babót, Bő, Damonya, Egyházasfalu, Keresztény, Lócs, Ombus) felügyeljen. Birtokaik jövedelme nem a helyi ispotályt szolgálta, hanem a kerség K-i határán őrt álló testvéreiket és a szentföldi zarándokok védelmét. ~i jelenlétük 1650-ig követhető nyomon. A Szt János-kpnát 1484, 1519-22: gótikus, 1782: barokk stílusban átépítették, 1636-1773: a jezsuitáké lett, 1886-90: ifj. →Storno Ferenc tervei szerint újították fel. -

2. A ferencesek jelenlétéről a legkorábbi emlék 1278: két ~i barát tanúskodása a városi plnos ügyében. 1344: itt tartották tart. káptalanjukat. 1326: a pápának kellett közbelépnie, mert nem tartották tiszteletben a plnos hatáskörét. Egyébként egészen a 16. sz. közepéig igen jó viszonyban voltak a várossal és polgáraival. 1405: a segesdi tart. káptalan levélben köszönte meg a városi tanácsnak segítségét, és megígérte, hogy minden szerzetespap 10 misét fog mondani a tanács tagjaiért és hozzátartozóikért. Igen sok adományt kaptak, földjük és malmuk is volt. 1519: a városi tanács gondnokot rendelt tagjai közül a ktor javainak kezelésére. Számadásuk ma is megvan. 1556: kir. parancsra a város visszaadta a vagyonkezelést a barátoknak. Adományokat széles körben gyűjtöttek, 1692: 155 településre terjedt ki alamizsnagyűjtő ter-ük. A 17. sz: hittud. képzés is folyt a ktorban a rendi növendékek és egyhm-s kispapok részére. 1775: 20 pap, 10 klerikus, 6 munkástestvér lakta a ktort. - Nagyboldogasszony-tp-ukat 1280: kora gót stílusban építették, tornya 14., boltozata 15. sz., kórusának stukkódísze a 17. sz. közepén készült. É-i kapujának timpanonjában 15. sz. Köpönyeges Madonna. D-i oldalában a szabadban szószék, melyen Kapisztrán Szt János prédikált. Barokk főoltárát 1751: Augustinus Löscher készítette, szószéke 1750 körüli. Képeit 1780: Dorfmeister István festette. - A konvent 1523: a mariánusoké lett. II. József 1787. IV. 16: feloszlatta. Az épületeket 1802: a bencések kapták meg, megnyitották a →Szent Asztrik Gimnáziumot. - 3. pálosok: →Sopron-Kertváros. - 4. A jezsuitákat 1636: telepítette le Draskovich György pp., nekik adta a johanniták birtokának egy részét. IX. 11: vették át a johannita lovagok egykori házát és Ker. Szt János-tp-át. A gimn. mellett 1661: nemesi konviktust nyitottak. 1675: beköltöztek a belvárosba és megkapták a Szt György-tp-ot, melyet ekkor vettek vissza a prot-októl. 1695: építettek koll-ot és rházat. - 1773: a r. feloszlatásakor a gimn-ot a domonkosok, majd a bencések vették át (→Szent Asztrik Gimnázium), birtokaik a Tanulmányi Alaphoz kerültek. A konviktust 1778: áttelepítették Győrbe. Tp-ukban 1779. XI. 1: egy nagyprép-ból és 5 knk-ból álló társaskápt-t alapítottak. A tp. 1789: Sopron-Szt György pléb. tp-a lett. - Házfőnökök és ig-k: 1637: Dobronok György, 1641: Pacost Ferenc, 1647: Holgyi György, 1654: Nedeczky Ferenc, 1659: Kopeczky János, 1662: Paulovics János, 1665: Rukel Zsigmond, 1668: Kún Dávid, 1671: Knifecz György, 1674: Fissinger János, 1677: Buchel György, 1681: Kecskeméty János, 1684: Gribóczy Mihály, 1685: Hastal János, 1691: Zanger János, 1702: Holczmayer Ferdinánd, 1708: Höcklinger Ferenc, 1718: Martin Jakab, 1724: Kunyogi János, 1727: Roys Ferenc, 1730: Cserkó István, 1738: Némethy Ferenc, 1744: Szabó István, 1752: Reinwald Ádám, 1761: Csernel László, 1768: Klaus Ignác. - 5. A domonkosokat gr. Erdődy Györgyné Batthyány Erzsébet a szombathelyi alapítás után ~ban is meg akarta telepíteni. 1674: házat, földet s 2 falut adományozott ktor és tp-építés céljából. A r. 1675: vette át a házat, s főleg a m-ok lelkipásztori gondozását vállalta. Kpnájuk leégett, a mai Szt Júdás Tádé-tp-ot 1719-25: építették. Tornya 1740-45: épült. Rendházuk 1784. VIII. 4: konvent lett, 1787: átvették a föloszlatott ferences ktor feladatkörét is. Orgonáját (3/33 m/r, op. 209.) 1887: a →Rieger gyár építette. - 6. Az orsolyita apácák Mária Terézia anyagi támogatásával 1747: telepedtek meg ~ban. Neogót Szeplőtelen Fogantatás-tp-uk →Handler Nándor tervei szerint 1864: épült. Oltárképét 1769: Schaller István festette. - 1774: zárdát nyitottak bentlakásos leánynev. int-tel, a városi gyermekek számára el. isk-val. A bentlakók 4, a bejárók 6 o-os el. isk-ja 1945-ig működött. - 1864: 2 évf-os tanítónőképzőt alapítottak, mely 1870: 3, 1892: 4, 1923: 5 évf-os lett. - 1873: létesült a f. leányisk., mely 1882: 4 o-os polgárivá alakult. 1892: megszervezték a polg. isk. tanítónőképzőt, mely 1912: megszűnt. Az int-hez 1918: 120, 1943: 80 személyes internátus tartozott. - 1886: nyitották meg a varró-műhímző isk-t, melyet 1923: 4 évf-os nőiparisk-vá alakítottak. - 1913: indították az →Immaculata R.K. Leánygimnáziumot. 1941: alapították a Vincentiánum m. gazd. leányközépisk-t, mely 4 év után érettségit adott. 1945-48: az el. és a polg. isk-ból 8 o-os ált. isk-t szerveztek. Az 1948-90: áll. isk-együttes 1991: Szt Orsolya R.K. Ált. Isk., Gimn. és Koll. néven újra egyh. intézmény lett. - 7. A bencések 1802: átvették a ferencesek tp-át és ktorát és megnyitották a →Szent Asztrik Gimnáziumot. A tp-ban az org-t (1/10 m/r) 1891: az →Országh gyár építette. - 8. Az Isteni Megváltóról Nevezett Nővérek 1863: Simor János győri pp. meghívására a bécsi zárdából jöttek ~ba. Árvaházi gyermekek gondozását, majd szegénygondozást és házi betegápolást vállaltak. Jámborságuk és áldozatkészségük megnyerte a ~iak bizalmát, s hamarosan leányok jelentkeztek fölvételre. Simor János, aki közben esztergomi érs. lett, 1867. VI. 13: önállósította a ~i közösséget, s engedélyezte a noviciátus fölállítását. - A nővérek számának növekedése miatt már 1866: nagyobb épületet és a bőv-t lehetővé tevő ter-et vásároltak, de a városfalon kívül, az isk-któl távol, ami nehézkessé tette a gyermekek isk-ba járását. Ekkor a nővérek tanulni kezdtek, s megfelelő képesítést szereztek, hogy maguk oktathassák a gyermekeket. Így alakult ki a nővérek 2. nagy apostolkodási ter-e, a tanítás-nevelés óvodában, isk-ban. 1886-87: megépült az anyaház Szeplőtelen Fogantatás-tp-a, 1899: az el isk. tanítónő-, 1900: az óvónőképző. 1896: nyitották meg az 1. polg. isk-t, 1922: a női felsőkeresk., 1923: a női iparisk-t. Mindezeket az 1927: épült Szt József Intézetben helyezték el. Később itt működött az óvónőképző is. - Mindszenty Józsefet és az általa a veszprémi börtönben fölszentelt papokat 1944. XII. 22: Sopronkőhidára, innen XII. 28: a nővérek zárdájába szállították, a papok 1945. I. 2: itt mondták el újmiséjüket. III. 9: Shvoy Lajos mpp-öt és öccsét, Kálmánt is ide hozták fogságba. 1945. IV. 17: indulhattak haza. -

IV. Kat. sajtója. 1881-92: Népiskolai Lapok, 1893-94: Oedenburger Volksblatt, 1894-1919: Westungarische Volksblatt, 1900-01: Jahrbuch der... Kath. Pressverein, 1906-10: Missziós Lapok, 1918-45: ~i Hírlap, 1926: ~i Kath. Szemle, 1929-34: Genter, 1929-38 (X. évf.): Kath. Pfarrblatt, 1930-47: Lourdes, 1932(4. évf.)-44: ~i Kat. Élet, 1933-42: Csillagunk, 1947-49: ~i Egyhközs. Értes.; 1989: Olvassátok! Turbuly Éva-H.F.L-88-M.I.

I. Századok 1883. pótfüz. (Nagy Imre: ~ múltja) - Póda Endre: ~ sz. kir. város monographiája, 1-2. köt. Sopron, 1890-94. - Gerecze II:744. - Genthon 1959:301. - MTC 1918:419; 1943:570. - Házi Jenő: ~ sz. kir. város tört. 1-2. köt. Uo., 1921-43. - Levtári Közlem. 1923:227. (Házi Jenő: ~ sz. kir. város levtára) - M. Stat. Szle 1931. (Thirring Gusztáv: ~ népességének fejlődése és összetétele) - Sárközi Irén: ~ keresk-e a kk-ban. Bp., 1933. - Horváth 1934. - Missuray-Krúg Lajos: A Ny-mo-i felkelés. 2. kiad. Sopron, 1935. - ~i kath. köri almanach. 1-5. évf. Szerk. Gábor Géza. Uo., 1935. - A ~i úrileányok Mária-kongr-jának értes. Bp., 1935. - ~i Szemle 1937:77, 153, 285; 1938:108, 175; 1940:47, 288; 1956:93, 391; 1957:159, 327; 1958:378; 1960:95; 1961:190; 1962:95; 1963:84. (~ bibliográfiája); 1967. (Mollay Károly: Többnyelvűség a kk. ~ban) - Házi Jenő: ~ kk. egyhtört-e. Uo., 1939. - Thirring Gusztáv: ~ városa a XVIII. sz-ban. Uo., 1939. - Bán János: ~ újkori egyhtört-e. Uo., 1939. (Győregyhm. múltjából IV. 2.) - Polg. isk. 1942/43:352. - M. stat. zsebkv. 1943. Bp., 1944. - Garas 1955:193. - ~ és környéke műemlékei. Szerk. Csatkai Endre. Bp., 1956. - Horváth Zoltán: ~ és a megye múltja egykorú iratok tükrében. Sopron, 1964. - Kovács J. László: Lackner Kristóf és kora. Uo., 1972. - Házi Jenő: ~i polgárcsaládok. Bp., 1982. - ~i Patikamúz. Sopron, 1983:71. (Környei Attila: ~, a múz-ok városa) - Winkler Gábor: ~ építészete a XIX. sz-ban. Bp., 1988. - Zenner Katalin: ~. Uo., 1988. - Horváth Zoltán: ~ város címerei. Uo., 1992. - ~ és környéke. Szerk. Sarkady Sándor. Sopron, 1992. - Németh Alajos: ~ könnyes-véres dátumai. Uo., 1993. - Hetényi Varga I:300, 302, 312, 313. - III. Karácsonyi I:251. - Házi J.: ~ kk. egyháztörténete. Sopron, 1930:172. - Bán J.: ~ újkori egyháztörténete. - TKMK 496. - III/2. Rupp I:508. - Schem. SM. 1851:25, 111. - Búzás kz. 165. - III/4. Rupp I:508. - Velics II:77. - III/5. Búzás kz. 168. - III/6. Szakokt. évkv. 1937:222. - A ~i Szt Orsolya-rendiek internátusának tájékoztatója. Sopron, 1942. - MTC 1918; 1943. - III/8. Ribai M. Elma IML: Az Isteni Megváltóról nev. Nővérek kongr-jának tört. Győr, 1994. Kz.