Somoska, Szamoska, Zamosca (Somușca, Bacău m., Moldva, Ro.): 1. Falu Bákótól délre, a Szeret jobb oldalán. Közig. Klézséhez csatolták. Neve a somos, 'sombokorral benőtt hely' kicsinyítő képzős változata. Lakói székelyes csángók, a 18. sz. 2. felében, a →madéfalvi veszedelemkor menekültek ide. A szakirod. azon moldvai falvak egyikének tartja, melyek leginkább őrzik archaikus, magyar jellegüket. Néprajzi szempontból a jobban ismert csángó falvak közé tartozik. - 1949: a falu m. tannyelvű isk-t épített, 1951: 3 tanerővel 136 diák tanult. 2002-: alternatív módon oktatják a m. nyelvet. - ~n született Demse Márton (1943-) csángó költő. - 2. plébánia. A 18. sz. végén →Forrófalva, a 19. sz. elejétől →Klézse filiája, 1969: pléb. Első tp-a 1902, a mai 1990-2006: épült Szt Lúcia tiszt-ére. 1969-80: ~n szolgált →Gyergyina János plnos (pótkötet). - Lakói 1902: 788, 1912: 917, 1930: 907, 1992: 1666 (m. nyelvet ismerő 1650) fő; 1842: 436 r.k., 1857: 543 r.k., 1930: 898 r.k., 1992: 1659 r.k., 7 g.kel., 2005: 1789 r.k.  H.P.

Csángósors. Bp., 1999:83. (Hegyeli Attila: Hat nemzetiség egyetlen faluban?) - Domokos 2001:143.