🡰 előző
Magyar Katolikus Lexikon > K > Klézse
következő 🡲

Klézse, Clésé, Klescha, Clesia, Klézsé, Klézsa, Klesia (Cleja, Bacău m., Ro.): község Bákótól délre, a Szeret jobb oldalán, a Beszterce torkolata alatt, a Klézse patak völgyében. - A név a lat. ecclesia szóból származó rum. clejă ('a templom birtoka') és magyar eklézsia ('egyházközség') átvétele. - Nevét 1588, kat. (és nevük [Benka, Patachi, Patak, Torda, Balint] alapján jórészt magyar) lakóit 1696: említik először. 1783: Zöld Péter járt ~n, jelentésében írt a kat. m-okról. Ekkor lakóinak nagyobb része szabadparaszti státusban élő „rezes”. Az 1792: készült osztrák térképleírás szerint ~n „szolgálatra alkalmas férfi nincs”, ami a falu kiváltságos voltát mutatja. A mai község 1860: jött létre Alsó-Klézse, Felső-Klézse és Klézse falvakból. - A ~i csángók az elmúlt 100 évben a környező településekről és az Erdélyből származó jelentős betelepülés következtében székelyesedtek, ami különösen a nyelvükben mutatkozik. Az 1950-es évek elején még 2 m. tannyelvű isk. és 1 óv. létesült, az 50-es évek közepén azonban a megfélemlített emberekkel kérvényt írattak, melyben kérték az anyanyelvű okt. megszüntetését. ~ről az 1970-80-as években sokan mentek férjhez Erdélybe. A II. vh. során 10 család Egyházaskozárra, Szárászra és Mekényesre (Baranya m.) települt, közülük többen (Dávid Illésné, Demse Dávidné, Máris György) megkapták a Népművészet Mestere címet. ~ népi kultúrája, különösen népdalai jól ismertek a szakirod-ban, elsősorban →Petrás Ince János gyűjtéseiből, továbbá a Szályka Rózsa és Lőrinc Györgyné Hadarog Luca ismeretanyagáról készült kv-ek révén. 1990 u. ~n a lakosság egy része többször is kérte a magyar okt. és az anyanyelvű vallásgyakorlat lehetőségét, mind ez ideig (2000) hiába. 1995: a →Moldvai Csángó-magyarok Szövetsége ~n rendezett közgyűlésén fölheccelt emberek inzultálták a résztvevőket, s magyar kv-eket égettek el. - Első ismert fatp-át 1811: Szt Ferenc tiszt-ére szent., 1839: fából (orgonája is volt), 1905: téglából építettek új tp-ot, melyet az 1990-es években felújítottak. Temetői Szűz Mária-kpnája a 19. sz. 1. felében épült. ~ keleti, Buda nevű részén 1993: Szt Márk-tp. és plébház épült, mögötte van a temető. - A pléb-t Forrófalva filiájából 1783: alapították. Anyakönyvei 1793-tól. Egyh. nyelve a 19. sz: rum. és m. Filiája 1993: Cleja-Buda (1999: 1534 lakos). - Plébánosai: 1838: Caeraulo Carmel, 1842: Eugenius Maslarunski, 1894-1902: Kárpáti Grácián, 1920-21: Iosif Talmacel, 1930: Ion Martinaș, 1960: Hajdin Ferenc, 1982-95: Leon Pișta, 1999: Augustin Pascaru. - Lakói 1696: 75; 1792: 234 család; 1800: 1448 (magyar); 1807: 1928; 1814: 2020; 1842: 1652 (r.k.); 1857: 1296 (r.k.); 1898: 1342 (magyar); 1930: 2532 r.k., össz. 2700, magyar nyelvű (hivatalosan) 4(!); 1992: 4235 r.k., 1 g.k., 82 g.kel., 13 egyéb vall., össz. 4331, magyarul tud 3800 (Tánczos). - 1996: magánháznál kezdték meg a gyermekek magyar nyelvű oktatását, mivel az 1996. VII: beadott kérvényre a hatóság nem válaszolt. A bukaresti oktatási min. engedélyezte a magyar nyelvű oktatást, a Bákó megyei tanfelügyelőség az 1999/2000. tanévben is akadályozta megkezdését. H.P.-88

Kallós 1973. - Benda 1987:745. - Domokos 1987:585. - M. Nemzet 1999. XII. 16. (Bottlik József: Csángóélet a kat. hit erejével)

A lexikon kora

A lexikon a budapesti Pálos Könyvtárban készült 1980 és 2013 között. A honlapon a korabeli szócikkek olvashatók, az újabb eseményeket, kutatási eredményeket a szócikkek nem tartalmazzák.