Scherf Emil (Trento, D-Tirol, 1889. jún. 4.-Bp., 1967. júl. 14.): vegyészmérnök. - Középisk. és vegyészmérnöki tanulm-ait Bpen végezte, 1911: szerzett okl-et és Sigmond Elek tanárs-e. Az I. vh-ban katona, 1918: betegen tért haza, az Orsz. Kémiai Int. ideigl. alkalmazottja, 1920: a Földtani Int. munk. 1921-25: az egy-en földtant hallgatott, melyből 1925: drált. 1925. VI. 19-1926. X. 15: Zürichben kutató a Rockefeller-alapítvány támogatásával, kvantitatív koaguláció-mérésekkel foglalkozott. Hazatérve a Földtani Int-ben Kühn Istvánnal módszert dolg. ki a reakció (pH)-szám meghatározására, aminek helyességét 1929: a Nemzetk. Talajtani Társ. igazolta. - 1930: megfigyelte, hogy Mo-on az éghajlati hatások és az anyakőzet egymásra hatásában az utóbbi a meghatározó; e nyomon fölállította a szikes talajok képződésének földtani elméletét. Síkvidéki fölvételeket végzett Kecskemét környékén, 1930: ~t bízták meg az alföldi öntözés földtani előmunkálataival. Nagy Zoltánnal megszervezte a Nagy-Alföld rendszeres talajvízmegfigyelő szolgálatát. 1936: kidolgozta hazánk új pleisztocén-kronológiáját. 1939 őszétől a taracvölgyi, 70 m magasra tervezett völgyzárógát földtani előmunkálatait végezte. 1944: mint főgeológust nyugdíjazták, ezután nyersanyagföltárási munkák szakértője. 1941: a SZIA IV. o. tagja, 1949-58: Telkibánya-Kéked között éveken át végzett részletes földtani fölvételezést, részt vett a telkibányai bányászati kitűzésekben. ~ fölismerése, hogy a Kánya-hegy káliumkészlete évszázadokra biztosítja a m. mezőgazd. káliumszükségletét, ennek a kőzetből való kinyerésére eljárást dolgozott ki. 1959: a debreceni ATOMKI szakértője. - 1952: a föld- és ásványtani tud. kandidátusa. - M: Hévforrások okozta kőzetváltozások... Bp., 1925. - Über zwei neue Indikatorengemische, den Komplex-Indikator für pH 7.0-12.0 u. den Neokomplex-Indikator... Kühn Istvánnal. Washington, 1927. - Lehet-e a Budai-hg-ben mélyfúrás útján hévvizeket föltárni és kitermelni? Kühn Istvánnal. Uo., 1928. (Klny. Bányászati és Kohászati Lpk.) - Über die Rivalität der Boden- und luftklimatischen Faktoren bei der Bodentipenbildung. Bp., 1930. (M-ul A talajklimatikus és légköri tényezők versenye a talajtípusok keletkezésénél. Uo., 1932) - Versuch einer Einteilung des ung. Pleistozäns auf moderner polyglazialistischer Grundlage. Wien, 1936. - Zur Biosoziologie des Salzlachengebietes am Ostufer des Neusiedlersees. H. Franz és K. Höfflerrel. Uo., 1937. - Szénhidrogének és sósvizek felkutatásának jelentősége a Duna-Tisza közén. Bp., 1947. - A szabolcsm. sósvizek (Tiszagyulaháza stb.) geológiai, hidrológiai és chemiai viszonyai. Uo., 1948. - Hozzászólás Pantó Gábor: Szerkezeti és ércképződési megfigyelések a rudabányai vasércvonulaton c. előadásához. Uo., 1948. - Kálisó előállításának lehetőségei Mo-on. Csajághy Gáborral és Sz. Fux Vilmával. Uo., 1953. T.E.

SZIA tagajánl. 1941:45. - MÉL III:682.