🡰 előző
Magyar Katolikus Lexikon > S > Scherer
következő 🡲

Scherer István (Zirc, Veszprém vm., 1859. nov. 28.-Nagyberény, 1902. dec. 25.): plébános. - Veszprémben a gimn. 1-6., Kecskeméten a 7., Nagykanizsán a 8. o-át végezte. Teol-t hallg. Veszprémben, 1884. VII. 2. pappá szent. Lábodon Széchenyi István gr. házikp-ja, 1885: Veszprémben karkp., 1890: alkántor és sekrestyeig. 1894: az Egyhm. Nyomda első ig-ja, 1896. XII. 1: Nagyberényben plnos. - 1891. IX. 6-1892. XII. 25: a Veszprémi Közl. fel. szerk-je és kiadója. 88

Schem. Vesp. 1903:233. - Pfeiffer 1987:898. - Viczián 1995:185. (1953.) - Gulyás/Viczián XXI. (kz-ban)

Scherer Katalin Terézia, KN (Érd, Fejér vm., 1922. márc. 1.-Érd, 1983. nov. 23.): szerzetesnő. - 1938. VIII. 1: Zsámbékon lépett a kongr-ba, 1943. VI. tanítóképzőt végzett, fog-át uo. 1944. VIII. 7: tette. Tanítónő. - A szétszóratás után 1950 őszétől Kókán és Székesfehérváron egyhközs. nővér. Érdre költözött, s Bpen a Karolina úton gyárban adminisztrátor. 1977: nyugdíjazták. r.k.

Scherer, Maria Theresia, B. (Meggen, Luzern kanton, Svájc, 1825. okt. 31.-Ingenbohl, Svájc, 1888. jún. 16.): rendalapítónő. - Hétgyermekes parasztcsaládban szül., a keresztségben az Anna Maria Katharina nevet kapta. Apja halála után, 1832-től rokonok nevelték. 1841-: a luzerni polg. kórházban háztartási és ápolónői képzést kapott. Egy einsiedelni zarándoklaton ismerte föl szerz. hivatását. Megismerte Theodosius →Florentinit, 1845. III. 1: belépett az általa alapított →Szent Keresztről nevezett Menzingeni Tanítónővérekhez. Mária Terézia néven ősszel letette első fog-át. Galgenenben töltött gyakorlóéve után Baarban, majd Oberägeriben tanított. 1850: Florentini a näfelsi szegény- és árvaházba hívta, 1852: a szintén általa épített kis churi kórház főnöknője. 1856: átlépett a Florentini által az előző évben alapított ingenbohli →Szent Keresztről nevezett Irgalmas Nővérekhez, akiknek 1857: első ált. főnöknője. Vezetésével nővérei betegeket ápoltak, szegényeket gondoztak és leányokat neveltek, ~ különös gonddal fordult a süketnémák felé. Florentini halála (1865. II. 15.) után folytatta ekkorra már súlyos adósságokkal terhelt művét, melyet felvirágoztatott. - II. János Pál p. 1995. X. 29: b-gá avatta. Ü: jún. 16. **

Scherer Mária Terézia anyának, a Szt Keresztről nev. irgalmas nővérek első, alapító-rendfőnöknőjének rövid életrajza. Zsámbék, [1935]

A lexikon kora

A lexikon a budapesti Pálos Könyvtárban készült 1980 és 2013 között. A honlapon a korabeli szócikkek olvashatók, az újabb eseményeket, kutatási eredményeket a szócikkek nem tartalmazzák.