🡰 előző
Magyar Katolikus Lexikon > S > Salzburg
következő 🡲

Salzburg: 1. város Ausztriában, hercegség, majd tartomány központja. A vidéket Kr. e. 15: foglalták el a rómaiak, a mai ~ ter-én Juvavum Kr. u. 45 k. Noricum prov. jelentős csomópontja. A 3. sz: már ker. település, 477: a herulok elpusztították. - 500 k. bajorok foglalták el. Theodo bajor hg. a frank (Szt) Rupert pp-öt küldte misszionálni, aki előbb tp-ot épített a Wallersee partján (Sankt Peter Seekirchen), megvetvén a Szt Péter apátság alapjait, majd 696 k. letelepedett ~-Juvavumban, s a hg-től kapott jelentős adományok segítségével újjáépítette a várost. 714 k. megalapította a →nonnbergi Boldogságos Szűz Mária és Szent Erentrudis-kolostort, melynek vezetését unokahúgára, Erentrudisra bízta. A háromhajós baz-t az ír Virgil apát-pp. (749-84) 774: sztelte Szt Rupert tiszt-ére, Hartwig érs. (991-1023) bőv. A ppi udvar és a ktor területét Adalram érs. (821-36) idején fallal kerítették, a főkapu környékén kereskedők telepedtek meg. A kalandozó magyarok 900 k. kezdődő betörései ellen I. Thietmar érs. (874-907) nem tudott védekezni, az egyik ütközetben maga is meghalt. A polgárváros fokozatosan Ny felé terjeszkedett, és a 12. sz: szintén fallal erődítették. Az →invesztitúra-harc idején Gebhard érs. (1060-88) védelmül a cs. hatalom ellen 1077: fölépíttette a felsővárat, melyet Keutschachi Leonhard érs. (1495-1519) hatalmas erődítménnyé épített ki. - 2. ~ templomai. A Szt Péter apátság tp-a helyén 1130-43: román baz-t emeltek (Mária-kpnája 1319-ből való), melyet 1620 u. és 1757: barokk stílusban teljesen átépítettek. Temetőjében késő gótikus Szt Margit-kpna áll. - Az 1223: fölszentelt, késő román és késő gót stílusban épült ferences tp. lett 1592: a plébtp. - c) A Szt Balázs-kórháztp. (1327-50) korai, az 1453: fölszentelt müllni plébtp. késő gótikus stílusban készült, utóbbi 1605-10: kpnákkal bővült és az akkor alapított ágostonos ktor tp-a lett, 1738: barokk stílusban teljesen átépítették. - A nonnbergi apácák (eredetileg román) késő gótikus karzatos tp-a viszont 2005: is szinte változatlanul őrzi az 1499-i átépítéskori állapotokat. Freskói 1150 k., üvegablakai 1480: készültek, kriptáját 1471: sztelték. - A felsővárban lévő Szt György-tp. 1501: épült. - A kk. városkép Wolf Dietrich érs. idején (1587-1612) kezdett átalakulni. 1595: nyílt meg az itáliai mintákat követő Szt Sebestyén-temető, 1595-1619: épült az érs. palota, 1599: a kapuc. tp. és az ágostonos remeték müllni ktora, 1606: a Mirabell kastély. Az érs. 1597-1603: temetkezőhelyéül építtette a Szt Gábriel-tp-ot. 1606: Vincenzo Scamozzi római mintára, de szerényebb méretekben, elkészítette az 1598: tűzkárt szenvedett, öthajós román baz. barokk átépítésének terveit. Az Alpoktól É-ra lévő legjelentősebb kora barokk tp-ot Mark Sittich von Altemps és Paris Lodron érs-ek idején, 1614-28: építette föl S. Solari. - ~ további barokk tp-ai: a Maria Plain-kegytp. (G. A. Dorio, 1671-74), a Szt Erhard-tp. (G. G. Zuccalli, 1685-89), a teatinusok Szt Kajetán-tp-a (uő, 1685-1700), a szemináriumi Szentháromság-tp. (J. B. Fischer von Erlach, 1694-1702), az Egyetemi tp. (uő, 1694-1707), a Szt János-kórháztp. (uő, 1699-1705), a Szt Márk-tp. (egykori orsolyita tp.) (uő, 1699-1705). Martin Johann →Schmidt, M. Guggenbichler, J. M. Rottmayr, Martin →Altomonte, Paul →Troger és mások rendkívül gazdag díszítéssel látták el valamennyit. A Szt András- (1898) és az itzlingi tp-on (1901-03) kívül a II. vh. után még 10 új plébtp. épült ún. pléb. közp-okkal. -

3. Szerzetesek. A 16. sz-ig csak bencések és ágostonos knk-ok voltak ~ban. 1583: ferencesek, 1605: kapuc-ok és ágostonosremeték, 1685: teatinusok érkeztek. A nonnbergi bencés nővérek mellé 1633: kapuc., 1695: orsolyita apácák jöttek ~ba. A 19-20. sz: számos újabb férfi (Jézus Legszentebb Szívének Misszion-ai, pallottinusok, Drága Vér Misszion-ai, irgalmasok, kamilliánusok, montfortánusok, maristák, verbiták, lazaristák, Szalézi Szt Ferenc Oblátusai) és női rend (pl. Irgalmas Nővérek, Keresztes Nővérek, Vöcklabrucki Iskolanővérek, Halleini Iskolanővérek, ágostonos kanonisszák, Domonkos Nővérek, Oltáriszentségről nev. Nővérek, Krisztus Király Nővérek, Isteni Megváltóról nev. Nővérek, Szeretet Misszionáriusai), ill. világi intézmény tepeledett meg. -

4. érsekség. A bajor egyházat megszervező Szt Bonifác 739: alapította ~ ppségét, Freisinggel, Regensburggal és Passauval együtt. Földr. helyzetéből következően fontos szerepet játszott a D (Karantánia, szlávok) ill. K (Pannónia, szlávok, avarok) felé irányuló misszióban, ezért Nagy Károly támogatásával már 798. IV. 20: érsség, Säben (2005: Bressanone, Olaszo., →Bolzano-Bressanone), Freising, Regensburg, Passau és Neuburg(?) suffr-okkal. Határai: D-en 811 u. a Dráva, Ny-on a Ziller, a Chiemsee és az Inn, É-on a passaui ppség, K felé missziós ter-ek, 1000 k. a Magyar Kirság. - A ~i egyhm. főpapjai, a világi uralkodók támogatásával, Virgil pp-től (749-784) kezdődően igen tudatosan törekedtek ~ missziós és kultúraközvetítő szerepének erősítésére. Ennek közp-ja a bencések Szt Péter apátsága volt, melynek apátjai kezdetben a ~i egyhm. mpp-ei is. 811 u. az aquileiai patriarchátustól a ~i érsség joghatósága alá került a Drávától É-ra fekvő, a karoling birod-hoz tartozó karantán és pannon terület; D-i felét közvetlenül irányította, É-i részén a suffr. passaui, a Dunától É-ra a regensburgi ppség gyakorolt joghatóságot. A térítést és az egyházszervezést 798-tól Theoderik vándorpüspök és hivatali utódai (Otto, Osbald, Dominicus, Swarnagal, Altfrid, Rihpald) végezték; a 9. sz. közepétől önálló espséget is szerveztek. Adalwin érs. (860-73) több tp-ot szentelt a Balaton mellett (→pannóniai kereszténység). A ppi és az apáti tiszt 987: vált szét, de csak 1110: épített I. Konrád érs. (1106-47) saját palotát. - A ~i érs-ek szinte mindvégig, de az invesztitúra-harc idején különösen is, hűek maradtak a pápához, ezért 1179-: legátusok és bíb-ok. - II. Eberhardtól (1200-46) kezdődően a ~i érs. világi fejed. is, emiatt az egyh. és pol. ügyek összefonódtak. A ter. önállóság megtartása érdekében számos konfliktust kellett elrendezni a szomszédos osztrák és bajor uralkodókkal és hatalmasságokkal, mivel ~ fontos keresk. utak középpontjában feküdt és gazdag volt ásványi kincsekben. A késő kk-ban a pápai kúria nagy figyelmet fordított ~ra, mert a választott érs-nek magas taxát kellett fizetnie a megerősítésért és a palliumért, és jelentős egyhpol. szerepet játszott. Érs-e volt 1482-89: Beckensloer János. - A ~i érsségen belül kis területeken létrejöttek 1072: Gurk, 1215/16: Chiemsee, 1218: Seckau, 1226: Lavant (2005: Maribor, Szlovénia) ppségei, melyeknek a ~i érs. által kinevezett pp-ei valójában csak helynöki tisztet töltöttek be. - A 12. sz-tól a ~i érsséget főespségekre, ezeket a 17. sz: espségekre osztották. A 16. sz-tól új helynökségeket hoztak létre, melyeket többnyire csak a 19. sz. közepétől tettek pléb-vá. - A ~i érsség ter-e csak II. József (ur. 1780-90) korában változott jelentősen, amikor ~on kívüli teljes területe Gurk, Seckau és Lavant ppségeihez került, Chiemsee ppsége megszűnt, ~ metropoliai jogai azonban megmaradtak. - A napóleoni háborúk és az érs. világi hatalmának 19. sz. eleji megszűnése után a ~i érsség 1818: mai ter-ére szorult vissza. 1825: elszakadtak bajor suffr. ppségei, suffr-a lett viszont Trient. 1921: kivált a brixeni (Bressanone) suffr. ppség is, Au-nál maradó É- és K-tiroli ill. vorarlbergi területeiből jött létre 1925: Innsbruck-Feldkirch ap. adm. 1924: Lavant ppsége is levált, Trient 1922: érsség lett. ~ privilégiumait is korlátozták: érs-étől az 1933-i osztrák konkordátum megvonta a gurki és seckaui ppség betöltésének jogát; kápt-ja, mely szabadon választotta a pp-öt, ettől kezdve csak a Róma által javasolt 3 jelölt közül választhat. - Suffr-ai 2005: Feldkirch, Graz-Seckau, Gurk, Innsbruck. - 9715 km²-en 2005: 682.826 l, 513.126 h, 208 pb, 234 ep, 82 szp, 37 ád, 155 sz, 418 szn, 45 ni, 16 ki-e volt. -

5. Egyetemét a Mark Sittich von Altemps érs. által 1617: alapított gimn-ból a bajor és sváb bencés apátságok összefogásával 1622. X. 8: nyitották meg, teol., jogi és bölcs. (1632-35: orvosi) fakultással. 1625: kapott p. jóváhagyást, az itáliai, fr. és ném. egy-ek szokásos jogaival rendelkezett. Korának egyetlen bencés egy-e, a kat. egy-ek közül a 17. sz: csak itt tanítottak tört-et. 1721: ~nak 18 ezer lakója, az egy-nek kétezer hallg-ja volt. A 18. sz. közepén lehanyatlott, amit a napóleoni háborúk és a jozefinizmus (bajor és osztr. ktorok felszámolása) csak gyorsítottak, a bajorok 1810: bezárták. 1811: líc., 1850: ismét egy. fakultás (a nácik 1938-45: bezárták). Az egy. 1962. X. 1: nyílt meg újra, a teol. mellett jogi, bölcs. és természettud. kara van. - 6. Magyar katolikus sajtója: 1949-: A Helyzet, 1949-(?): Új Nemzedék, 1949-: Sorsunk, 1949-51: Tájékoztató, 1950-51: Beszámoló, 1950-: Ausztriai Tájékoztató, 1950-52: Szívgárda Posta, 1951-61(?): Mindszenty Népe, 1960: Kis Pajti. **

LThK 1937. IX:140; 1993. VIII:1502. - AP 2005:631, 1127.

A lexikon kora

A lexikon a budapesti Pálos Könyvtárban készült 1980 és 2013 között. A honlapon a korabeli szócikkek olvashatók, az újabb eseményeket, kutatási eredményeket a szócikkek nem tartalmazzák.