Magyar Katolikus Lexikon > S > Sátán


Sátán: az →ördög neve a héber satan ('vádló') alapján. - A ~ →angyalnak teremtetett, de föllázadt Isten ellen és szabad akarattal elszakadt Istentől (→angyalok bukása). Ezzel elindult a →pokol, a ~ és követőinek helye. A ~ működésének lényege minden →jónak a tagadása, →rosszként való feltüntetése: ebben valósult meg Isten elleni lázadása is. Célja, hogy az embert is abba a kárhozatba vigye, melyet ő szabad akarattal választott; ennek érdekében Isten előtt vádolja (rossznak és önmagához hasonlónak mondja) az embert (→utolsó ítélet). **

Kirschbaum IV:295. - Sachs 1980:331. - KML 1986:254. (s.v. ördögök és démonok)