Magyar Katolikus Lexikon > S > Sárvár


Sárvár, 1968: város, Vas m.: 1. vár. 1192 e. épülhetett kir. várként. Később a Kanizsai család, majd Ozorai Pipó kezén volt. 1532 u. legjelentősebb birtokosa a Nádasdy család, ők építtették ki jelentős erősséggé. A törökök nem tudták elfoglalni. 1677: a hűtlenség miatt elkobzott várat a Draskovich család kapta meg. 1704 u. a kuruc harcokban többször gazdát cserélt. Miután hadi jelentőségét elvesztette, átalakították. Az ötszögű, kaputornyos belső várat ötszögű, olaszbástyás külső fal övezi. Nagyjából épen áll. - 1939. IX. 22-1941. IV. 11: az egykori műselyemgyárban volt a lengy. menekültek gyűjtőtábora. Emléktábláját 1953: a pléb-n őrizték. - 2. esperesség a szombathelyi egyhm-ben. Plébániái: Bögöt, Csénye, Egervölgy, Hegyfalu, Ikervár, Jákfa, Meggyeskovácsi, Nick, Nyőgér, Ölbő, Pecöl, Rábapaty, Rábasömjén-Sárvár II., Répceszentgyörgy, Rum, Sárvár-Szt László, -Szt Miklós, Szeleste, Vámoscsalád. - 3. Szt László plébánia. 1401: már létezett. Tp-át Szt Miklós tit-ra sztelték. Lakói 1560 e. ev-ok lettek. 1643: alapították újra. Mai Szt László kir.-tp-át 1830: építették. Org-ját (2/16 m/r, op. 1016.) 1927: az →Angster gyár építette. Harangjait 1982: 59 cm átm. Seltenhofer Frigyes és fiai Sopronban, 1927: 100 cm átm. Walser Ferenc Bpen öntötte. Anyakönyvei 1646-tól. Kegyura 1880: d'Este Terézia főhgnő. Anyanyelve 1880: m., ném.; 1910: m., ném.; 1940: m., ném. - Kálváriáját a hegyközségben 1764: egy pör kapcsán említik. Kpnáját 1800: a város emelte. Oltárán a kálváriacsoport 1784-ből. A 2 tornyú kpna 1860 táján nyerhette romantikus formáit, ekkor készülhettek körülötte a stációk is. A kpnát 1973, a stációkat 1975: tatarozták, fülkéikben új domborműveket helyeztek el. - Plébánosai: 1328: András; 1450: Elek; 1544: Pál, 1545: János; 1645: Varró István, 1646: Vitnyédi Ferenc, 1651: Lósy Mihály, 1653: Kun István, 1655: Szakony János, 1656: Kondorai Tamás, 1660: Csatáry Gergely Jeromos, 1662: Kondorai Tamás, 1666: Bódis Mihály, Telekessy István, 1673: Kecskeméthy Mihály, 1684: Kondorai Tamás, 1690: Böytös Pál, 1691: Bakos Imre, 1708: Tajnay Márton, 1711: Orosz Pál, 1733: Kontor Mihály, 1737: Partilin László Mihály, 1748: Sághy Mihály, 1762: Jákfalvi Horváth István, 1770: Hersching Zsigmond Ferenc, 1775: Felsőbüki Nagy Imre, 1778: Godány János, 1795: Gericzhy (Genszky) György, 1813: Molnár Ferenc, 1828: Márkus György, 1834: Papp József, 1839: Mayer József, 1865: Köves György, 1882: →Köberl János, 1916: Schiefer István, 1919: →Huszár Mihály, 1941: →Gryneaus György, 1956: Abai Imre (1956: ÁVH-sokat bújtatott, ennek ellenére 1957. IV: letartóztatták, 2 é. ítélték), 1957: →Koller József, 1958: Holpert István, 1960: Szüts Dezső, 1966: Holzedl Henrik, 1974: Szakos Gyula, 1979: Farkas Imre, 1987: Kovács Lajos, 1989: Horváth Lajos, 1990: Lamatsch Endre, 1995: Orbán István. - Lakói 1840: 1236 r.k., 2 g.kel., 249 ev., 13 ref., 101 izr., össz. 1601; 1910: 5775 r.k., 4 g.k., 4 g.kel., 579 ev., 39 ref., 4 unit., 657 izr., össz. 7062; 1940: 10.901 r.k., 33 g.k., 6 g.kel., 543 ev., 93 ref., 780 izr., 1 egyéb vall., össz. 12.357; 1983: 8000 r.k., össz. 15.458 (Sárvár II-vel együtt). - 2000. XI: ~hoz tartozik az 58. sz. Hollós Mátyás cserkészcsapat. - 1948: 16 tanerős r.k. ált. isk-jában 688 tanuló. 1996: Szt László Kat. Ált. Isk. nyílt. - 4. Szt Miklós plébánia (Sári). 1428: már létezett. Tp-át Szt Miklós tiszt-ére szent. A törökök 1526 u. elpusztították. 1949: alapították újra. Org-ját (2/9 m/r, op. 1127.) 1936: az →Angster gyár építette. Anyakv-ei 1949-től. - A tp-ot 1995-96: kívül, 2001-04: belül fölújították. A tp-kertben van Tinódi Lantos Sebestyén sírja. 2004: új pléb- és közösségi házat építettek. - Plébánosai: 1949: Jambrich Ignác, 2000 u. Wimmer Roland. 2005: 5000 hívője volt.  Bá.B.-Orbán István-Wimmer Roland

Gerecze II:990. - Vasi Szle 1971:119. (Szombath Ferenc: Adatok a ~i lengy. gyűjtőtábor tört-éből) - Schem. Sab. 1972:84. - Szilágyi 1980:72. - Patay 1982. - Kiss 1984:449. - Hetényi Varga I:367. - MKH 1995:823. - KIM 2000:247. - MKA 2000:530.