🡰 előző
Magyar Katolikus Lexikon > R > rózsakeresztesek
következő 🡲

rózsakeresztesek (ném. Rosenkreutzer): 1. Egyes források szerint már Kr. u. 46: létezett egy gnosztikus rend, melynek jelképe a vörös kereszt (→rózsakereszt) volt. - 2. A 17-18. sz. titkos szövetségek a →rózsa és a →kereszt szimbolikus tartalmát egyesítő rózsakeresztet keresztény-ezoterikus szimbólumként tisztelték. Alapítójuk Christian Rosenkreutz (*1378), kinek tanaiban asztrológiai és alkímiai ismeretek keverednek a →kabalával és a →mágiával. A hatására alakult alkimista jellegű Rosenkreutzer társaságok a →harmincéves háborúban elenyésztek. - 3. A 17. sz. közepén ang. fizikusok, matematikusok és orvosok (Ashmole, Lilly, Warton, Harwitt, Pearson) alapítottak az előzőektől függetlenül okkultista jellegű, humanitárius és etikai célzatú rózsakeresztes rendet (Salamon Háza). Ez hatással volt az alakuló →szabadkőművességre, 1660: a Royal Society megalapítására. Később fr. és ném. szabadkőműves páholyok is hivatkoztak a ~ misztikus szert-aira. - 4. A 18. sz. elején, nem a korábbiak folytatásaként jött létre No-ban az Arany- és Rózsakeresztesek Rendje (Jézus-rendnek is nevezték), mely kizárólag a Bibliát tekintette irányadónak, s csak szabadkőműves mestereket vett föl. A kezdetben Bécs központú mozg. elterjedt Sziléziában, Porosz-, Szász-, Magyar-, Orosz- és Lengyelországban. Közp-ját áttették Berlinbe, „A 3 földgolyóhoz” címzett páholyba. A rend befolyása folyamatosan nőtt, 1781: beavatta misztériumaiba II. Frigyes Vilmos porosz kir-t is, föllépett a →felvilágosodás és a felvilágosodott szabadkőművesség ellen. A mozg. 1793: Au-ban, 1800 u. Poroszo-ban megszűnt. - 5. Új ~. A 19. sz. 2. felétől a ~ korábbi hagyományaiból több ezoterikus, okkultista társ. és újgnosztikus csoportosulás jött létre. Az →antropozófia „új rózsakeresztesség”-ként az egész ezoterikus hagyományt a ~re mint „a Nyugat ezoterikus útjára” vezeti vissza. Ezzel az egyes ember „spirituális útjává” vált; anélkül, hogy szervezetileg kötődnék a ~hez. A ~ hierarchikusan szervezett rendjei azonban igénylik a titkos, a felsőbb szférákban létező rendjük okkult tudásába való beavatást. - Szemben a korai ~kel, az új vallási-ezoterikus csoportokban terjed a →lélekvándorlás hite (egyfajta fejlődési folyamat végén „megistenülésbe” torkollhat), ill. bizonyos gnosztikus-teozófikus alapú, szinkretista Jézus-kép, amelynek már semmi köze az eredeti, a Bibliához és a lutheri reformációhoz kötődő rózsakeresztességhez (→New Age). - 6. Mo-on a mozg-at a 17-18. sz: Török Lajos gr. (1748-1810, Kazinczy Ferenc apósa) és Hánzéli Márton honosította meg. Páholyaik leginkább a németlakta m. városokban (Brassó, Eperjes, Kassa, Pozsony, Selmecbánya, Temesvár) alakultak. **

LThK 1930. VIII:994; 1993. VIII:1308.

A lexikon kora

A lexikon a budapesti Pálos Könyvtárban készült 1980 és 2013 között. A honlapon a korabeli szócikkek olvashatók, az újabb eseményeket, kutatási eredményeket a szócikkek nem tartalmazzák.