Magyar Katolikus Lexikon > R > Rudnok


Rudnok, v. Abaúj-Torna vm. (Rudník, Szl.): 1. plébánia a v. rozsnyói egyhm. jászói esp. ker-ében. 1775: alapították. 1776-ig exempt volt. Tp-át 1841: Szt György tit-ra sztelték. Anyakönyvei 1692-től. Kegyura 1880: a jászói prép. Anyanyelve 1880: szl.; 1940: szl., m. - Plébánosai: 1791: Steppanek Vencel, 1802: Jancsik Jenő, 1808: Hudák Lipót, 1853: Hubcsik Elek, 1864: Ferenczy János, Dulny János, 1877: Kussinszky Arnold, Komor Elek, 1884: Kocsis Gyula, 1887: Wentkó Jusztin. - Lakói 1940: 625 r.k., 8 g.k., 1 g.kel., 2 ref., 3 izr., össz. 639. - 2. Szt Anna-búcsújáró hely a m-szl. nyelvhatáron, a középső Felvidék egyik legnagyobb kegyhelye. Egy vakon született jászói kislánynak álmában megjelent Szt Anna és elküldte őt a közeli forráshoz. A kislány itt megmosta a szemét és meggyógyult. A hagyomány szerint már a török hódoltság előtt ismert volt a ~i Szt Anna-forrás csodás gyógyhatása, főleg szembetegség ellen. Fakápolna épült, és Keresztély Ágost prímás 1711: búcsúkiváltságokkal is elismerte a kegyhelyet. - A mai barokk tp. 1751: épült. A 18-19. sz: ~ nagy tömegeket vonzott Szikszótól Szomolnokig, a Hernád völgyétől a Gömöri hegyekig. A 19. sz. végén egészen az I. vh-ig a jászómindszenti bányászok bevonulása volt a leglátványosabb körmenet a kegyhelyen. Fúvószenekaruk az istentiszt-en is közreműködött. - 1945-ig a szentmiséken m., ném. és szl. nyelvű prédikációk hangoztak el, 2005: már csak szl. szentbeszédek vannak. Számos m. nyelvű Szt Anna imádságos és énekes ponyvafüzet jelent meg. A mosakodás után a beteg gyermekeket a kegyképhez érintik. - A 18. sz. végétől 1919-ig a vm. előkelőségek minden évben ~on rendezték meg az Anna-bálokat a fürdővendéglőben. A fürdőt 1944: a partizánok felrobbantották, azóta sem épült föl. - Fő búcsúja Szt Anna napja (júl. 26.), nagyobb tömegeket megmozgató búcsús ünnepei még: húsvét, pünkösd, karácsony 3. napja és Nagyboldogasszony. **-B.G.

JKJN 1902:278. - Gerecze II:88. - Schem. Ros. 1913:81. - Sacra Hungaria. Kassa, 1944:87. (Bálint Sándor: Kultusznyomok Rozsnyó vidékén)