Magyar Katolikus Lexikon > R > Rokitó


Rokitó, v. Sáros vm. (Rokytov, Szl.): Tapolysárpatak filiája. - Háromkirályok tiszt-ére szentelt tp-a 1825: fatp. helyén épült. Hajója deszkamennyezetes, benne a régi tp. 18. sz., virág- és mértani motívumokkal ékes festett deszkái. A régi tp. oldalfalainak deszkára festett képei közül kettő (két okos és balga szűz, 1605) az orgonakarzat mellvédjét díszíti. - Két régi szobra 1330/60: a sárosi →faszobrászat alkotása. Az egyiket Szt Jánosnak nevezték, a másik meghatározhatatlan női szent. Az előbbi szélesebb törzsű, arcát archaizáló mosoly deríti. Az utóbbi nyúlánkabb és karcsúbb, akárcsak a →szlatvini Madonna. Az apostol nyersen faragott, derűs arca a →malduri női szentekére s közvetve a sziléziai →Oroszlános Madonnákéra emlékeztet, törzsének egyszerűbb plasztikája azonban különbözik az övéktől. **

Radocsay 1967:36. - Divald 1999:283.