Magyar Katolikus Lexikon > R > Regensburg


Regensburg: város és püspökség Bajorországban a Duna jobb partján, B. Gizella születésének és nevelkedésének helye. - 1. város. A kelta Radasbona település mellett Vespasianus cs. (ur. 69-79) erődítményt, Marcus Aurelius (ur. 161-180) 179: katonai tábort létesített: Castra Regina. 535 k. a bajuvárok vették birtokba. A 10-11. sz: Radesbona, Ratisbona, a bajor hgség közp-ja. A 12-13. sz: nagy keresk. közp., II. Frigyes cs-tól (ur. 1220-59) birod. város rangot kapott. A 15. sz: elszegényedett. 1663-1806: a birod. gyűlések helye. 1810: →Bajorország része. - Róm. alapokra épült a Szt Péter-szegyh., a Szt János- és a 8. sz. Szt Emmerám-tp. (Szt Wolfgang sírja). A 8. sz: alapították Obermünster és 1152 k. Niedermünster (Szt Erhard sírja), 980: Mittelmünster női ktorait. További alapítások: 997: bencés apátság, 1075: skót bencések, 1138: ágostonos knk-ok, 1210: ném. lovagrend, 1221: ferencesek, 1229: domonkosok, 1233: klarissza és domonkos apácák, 1264: johannita lovagrend, 1267: ágostonos remeték, 1484: karth-ak, 1589: jezsuiták (Mittelmünstert vették át), 1630: kapuc-ok, 1635: sarutlan kárm-k. A 18. sz. végi szekularizációt csak a skót bencések élték túl. - A lutheri reformációt 1542: vezették be, de egy ktort se oszlattak fel. 1541, 1546, 1601: a reformáció nagy alakjai vitatkoztak ~ban (→regensburgi hitviták, →regensburgi könyv). - Fontosabb egyházi műemlékei. 1002-04: épült az Alte Kapelle, mai szentélye 1441-52-ből való. Az 1002-10: épült Obermünster 1945: elpusztult. Mai szegyh-át 1250-1520: építették, tornyait 1859-69; az egyetlen fr. mintát követő bajor tp. (kpnakoszorú nélkül, a kereszthajó nem lép ki a mellékhajók szélességéből, üvegablakok, baldachinoltár). - ~ különlegessége a szegyh. mellett 1230-50: épült Szt Ulrich-plébtp.: csarnoktemplom, szentély nélkül, karzatokkal (a 20. sz. végén múz.). -

2. püspökség. 768: Salzburg, 1821: München-Freising suffr-a. Vsz. már a róm. korban ppi székhely. Régészeti emlékek alapján a 4. sz: ker. közössége volt. A 7. sz: missz. pp-ök (Szt Emmerám) székhelye. Szt Bonifác a ppséget a Szt Emmerám mon. apátságával kötötte össze. ~ból indult →Csehország térítése. 1286: 22 espségben 425 pléb-ja volt. Székeskápt-jának 1503: 35, 1671: 15 knk-ja volt, a statútumok szerint 2/3-uk nemesi származású. Pp-e volt: 972-994: Szt Wolfgang (→Farkas), 1260-62: Nagy Szt Albert, 1829-32: Johann Michael →Sailer. - 2005: 14.665 km²-en 1.643.587 l, 1.345.022 h, 631 pb, 864 ep, 203 szp, 86 ád, 294 sz, 1573 szn, 443 ni, 317 ki-e volt. **

LThK 1936. VIII:712; 1993. VIII:1091. - AP 2005:597.