🡰 előző
Magyar Katolikus Lexikon > R > Rahab
következő 🡲

rahab, rachab (héb. 'felajzott, féktelen'): eredetileg mitológiai szörny, mely az →ősvízben élő képzeletbeli szörnyeteg, a →leviatán és a →sárkány társállata. - Neve vsz. a tenger állandó mozgására, nyugtalanságára utal. A Bibliában csak költői elem olyan szövegekben, melyekben, bár már nem mitológiaiak, itt-ott még fellelhetők a Teremtő ~ ellen folytatott harcának és felette aratott győzelmének a nyomai. Jób 26,12: a tengerrel együtt szerepel; 9,13: ~ segítői (vö. Tiámat segítőivel a babilóniai teremtéseposzban). Zsolt 89,11: „Rahabot átszúrtad és eltiportad”. Talán a héb. Sir 43,25 is ide sorolható. - Másfelől utalhat ~ Egyiptomra is (krokodilnak képzelték és a Nílushoz kapcsolták): Iz 30,7; 51,9 (e helyeken még érződik az eredeti jelentés!) és Zsolt 87,4. R.É.

BL:1525.

Rahab   →Rácháb

A lexikon kora

A lexikon a budapesti Pálos Könyvtárban készült 1980 és 2013 között. A honlapon a korabeli szócikkek olvashatók, az újabb eseményeket, kutatási eredményeket a szócikkek nem tartalmazzák.