Magyar Katolikus Lexikon > R > Raffaello


Raffaello Santi, Raffaello di Giovanni Sanzio (Urbino, Itália, 1483. márc. 28.-Róma, 1520. ápr. 6.): festő, építész, →Michelangelo mellett a reneszánsz legnagyobb művésze. - 12 é. volt, amikor meghalt az atyja, Giovanni Sanzio, aki 1469-: megbecsült festő volt Urbinóban. ~ tőle tanult festeni. 1499: Perugino műhelyébe került Perugiába. Mestere munkáit nemcsak befejezte, hanem át is formálta (Feszület, 1502, Mária megkoronázása, 1503, Mária eljegyzése, 1504). - 1504: Peruginóval együtt Firenzébe költözött, ahol →Leonardo, Michelangelo, s főként Fra Bartolommeo lettek mesterei. Két nagy oltárkép kivételével (Kereszthordozás, 1505, Sírbatétel, 1507) sajátos Madonna-ábrázolásának kiformálása töltötte ki ezt az időt (Madonna del Granduca, 1505; M. del Prato, 1505; Madaras M., 1505; M. Tempi). - II. Gyula p. 1508: Rómába hívta a vatikáni termek (stanzák) kifestésére. 1508-11: festette az →Apostoli Signatura termét, a mennyezeten az Egyh., a teol., a fil. és az igazságosság freskói; az oldalfalakon a ker. vallás diadala (Disputa), az Athéni iskola, a Parnasszusz és az erények. A Heliodorosz stanzájában (1512-14) a Bolsenai mise, Heliodorosz bukása (2Mak 3), Attila visszafordulása és Szt Péter szabadulása a börtönből csak részben ~ munkája. A Tűzvész stanzájában (1514-17) ~ csak tervezett. A Konstantin-stanzában ~ tanítványai már önállóan dolgoztak. Ezután tervezte a →Sixtusi kápolnának szánt kárpitok kartonjait, melyeket Brüsszelben szőttek meg; témái Szt Péter és Pál élete. Közben portrékat és egyre újabb és újabb Madonna-képeket festett, 1516: a Sixtusi Madonnát. Fra Bartolommeo halála után, 1514: a p. rábízta a Szt Péter-baz. építését, ~ azonban annyira túl volt terhelve, hogy csak a főbb terveket határozta meg (a centrális épület latin kereszt alakúvá formálása), a kidolgozást és kivitelezést A. da Sangallóra bízta. 1517: a róm. régiségek felügyelője. **

LThK 1933. VIII:609. - ML IV:11.