Magyar Katolikus Lexikon > R > Révai


Révai (1908-ig Rotsching) József, Szt Alajosról nev., Piar (Szerbcsene, Torontál vm., 1887. febr. 17.-Kecskemét, 1967. jan. 30.): tanár, a szegedi talpas cserkészek megszervezője. - A szegedi piar. gimn-ban éretts. 1905. VIII. 27: Vácott lépett a r-be, 1906-10: a bpi tudegy-en ném-lat-gör. szakot végzett, 1911: drált. 1909. IX. 8: szerz. fog-at tett, 1910. VII. 2: pappá szent. 1911-15: Szegeden gimn. tanár, 1916-19: főként hadikórházakban tábori lelkész, 1920: Bpen, 1921-25: Vácott gimn. ig., 1926-48: Szegeden gimn. tanár, egyidejűleg 1926-39: a Középisk. Tanárképző Int-ben a gör., az Orsz. Polg. Isk. Tanárképző Int-ben a ném. nyelv mb. előadója. 1949: Szeged-Belvárosban kp., 1950: a ppi teol. előkészítő isk. tanára és tanyai miséző, 1951-: Kecskeméten élt. - Szegeden látta meg a külvárosi, szegény fiúk elhagyatottságát. 1933: bekapcsolódott a 82. sz. Zrínyi Miklós cserkészcsapat munkájába, és Esze Tamás kurucai nyomában megszervezte a híres szegedi talpas cserkészetet. Összefogta, vezette és nevelte a szegedi utcagyerekeket. - Írásai: szegedi városi gimn. értes. (1914: Bita Béla; 1927: Prelogg József; 1934: Vakációi útravaló; Megnyitó beszéd a Szegedi Piar. Diákszöv. ifj. csoportjának találkozóján; 1935: Vakációi útravaló; 1936: A nagydiák szabharca; 1937: Levelek egy nagydiákhoz a világnézetről; 1939: A boldogság útja), Karitász alm. 1941. [Bp., 1941: A szegedi talpasok] - M: A csenei ném. nyelvjárás hangtana. Bp., 1910. - Szenthelyek kv-e. Zarándokút a Szenthelyekre. [Bev.] Lepold Antal. Uo., [1928] (Uaz. A Szentévek történetével. 2 jav. kiad. Uo., 1933) - Árpádok virága Szt Imre hg. Bev. Lányi József. Uo., 1930. - Útravaló a vakációra. (Levelek az önnevelésről egy nagydiákhoz) Szeged, [1934] 1935. (A Szegedi Piar. Diákszöv. Vademecum füzetei 1-2.) (Klny. Dugonics András Gimn. Értes.) - A nagydiák szabharca. Uo., 1936. (Uaz 3.) - Levelek a világnézetről. Uo., 1937. (Uaz 4.) (Klny. Dugonics András Gimn. Értes.) - A boldogság útja. Uo., 1939. (Uaz 6.) - Emlékezés a szegedi talpascserkészetre (1933-1943). H.é.n. Bo.J.-Fe.Má.-88

Barthos-Csetri 1923:205; 1925:157. - Lugosi 1935:22. - Jámbor 1938:170; 1940:224; 1942:286. - Dugonics gimn. évkv-e. Szeged, 1939, 1940. - Koltai 1998:318. - Gulyás/Viczián XXI. (kz-ban)

Révai József (Devecser, Veszprém vm., 1917. jún. 6.-Kaposvár, 1993. okt. 5.): plébános. - Nagykanizsán éretts., a teol-t Bécsben a Pázmáneumban végezte, teol. dr., 1941. VII. 13: pappá szent. Káptalantótiban kp., 1942. IX: Balatonfüreden hitokt. 1943. IV: Veszprémben alkántor, 1943. IX: az Egyhm. Nyomda és Kv-kereskedés ig-ja, 1947. VI: a KERMA papírárugyár üv. ig-ja. 1950. III: Somogyszentpálon adm. 1975: tb. knk., 1979: Marcali plnosa és segesdi főesp., 1979-: Somogyszentpált, 1989-: Niklát is ellátta. - 1943. IX-1944. XII: a Veszprémi Hírlap főszerk-je. 88

Schem. Vesp. 1941-1948. - Pfeiffer 1987:875. - VEN 1992:192. - KEN 2003:201. - Gulyás/Viczián XXI. (kz-ban)

Révai Miklós, Isten Anyjáról nev., Piar (Németnagyszentmiklós, Torontál vm., 1750. febr. 24.-Pest, 1807. ápr. 1.): egyetemi tanár. - Szegeden tanult, 1769. X. 14: Kecskeméten belépett a r-be. 1771: tanító Tatán, 1772: Veszprémben, 1773-74: Nagykárolyban bölcs-et, 1776: Nyitrán teol-t, Bécsben rajzot és műépítészetet tanult. 1778. VI. 14: Nagyváradon pappá szent. 1780: rajztanár s az akad-n a bölcs. tanára. Ekkor bízták meg a →Ratio educationis alapján az első áll. népisk. tankv-ek megírásával. Ábécés- és olvasókv-e, szépírás-, m. nyelvtan-, mezőgazd-tan- és építéstankv-ei 1778-80: jelentek meg s az 1840-es évekig használatban voltak. 1781: nagyváradi tanári állásáról lemondott, ezután a Pálffy, 1782-83: a gr. Viczay családnál nev. 1783. XII-1784. V: Pozsonyban az első m. nyelvű hírlap, a M. Hírmondó szerk-je. 1785: Győrben magánnev., jelentős szerepe volt a győri rajzisk. létrehozásában, melynek 1787-93: ig-ja, rajz és építészet tanára. 1794: az esztergomi gimn-ban tanított, 1802-07: a pesti egy-en a m. nyelv és irod. tanára. - A m. irodtört. kiváló alakja. Első verseit disztichonokban írta, majd a bonyolultabb klasszikus lírai formákra tért át, az 1780-as évektől az újabb m. költői kezdeményezésekhez csatlakozva rímes-magyaros költeményeket is közreadott. Tevékenysége a m. nyelvtud. számára a legjelentősebb: nagy vitákat kiváltó m. nyelvtanában az egyetemes nyelvtud-ban (Grimmet is megelőzve) először tört. módszerrel magyarázta a nyelvi jelenségeket. Ezzel alapvetően meghatározta a nyelvújítás irányát: mivel a helyes m. nyelv ismérvének a történetiséget-régiséget tekintette (szemben →Verseghy Ferenc felfogásával, aki a korabeli közszokás elvét hirdette), ezzel határozott normát adott a tájnyelvi különbözőségek fölött álló, egységes m. irod. nyelv kialakításához. A m. helyesírás terén is az általa sürgetett szóelemző módszer érvényesült és vált máig hivatalossá, szemben Verseghyvel és híveivel, az ún. jottistákkal. Első kutatója és kiadója volt a régi m. irod. műveknek. Több kortárs író (→Faludi Ferenc, →Bessenyei György, →Orczy Lőrinc stb.) művét jelentette meg nyomtatásban; széles körben fáradozott (eredménytelenül) egy m. tudós társaság létesítése érdekében. - Fm: Antiquitates literaturae hungaricae. 1-2. köt. Pest, 1802-03. - Elaboratior grammatica hungarica. 1-2. köt. Uo., 1803-06. - ~ kz-ban hátrahagyott egyh. beszédei. S.a.r. Csaplár Benedek. Bp., 1887. - ~ m. nyelvi és irod. kézikv-e. S.a.r. Rubinyi Mózes. Uo., 1912. - A m. toll. S.a.r. Éder Zoltán. Uo., 1973. M.I.

Szinnyei XI:858. - Csaplár Benedek: ~ élete. 1-4. köt. Bp., 1881-89. - Dániel Edit: ~ lat. nyelvű költészete. Bp., 1943. - Éder Zoltán: ~. Bp., 1972. - MItB II:704. - Koltai 1998:318.

Révai Péter, szklabinai és blatniczai, br., Révay (1578. febr. 2.-Trencsén, 1622. jún. 4.): koronaőr. - Szülei Mihály br. főajtónálló és Bakich Anna. A strassburgi akad-n tanult; oktatója Junius Menyhért szónoklattanár; a bölcseletben mester címet szerzett. 1598-1622: Turóc vm. főispánja, 1601: több alkalommal országos biztos, 1604: kir. tanácsos és kir. táblai bíró. 1608: koronaőr, 1610: egyszersmind II. (Habsburg) Mátyás kir. (ur. 1608-19) főudvarmestere, 1615: kir. főajtónálló, 1619: kir. főasztalnok. Amikor Bethlen Gábor erdélyi fejed. (ur. 1613-29) 1619: elfoglalta a pozsonyi várat, ~ megmaradt a korona mellett és azzal együtt Bethlent követte Ecsedre; a békekötés után a koronával együtt visszatért a kir. udvarba. 1620: a koronaőrségről lemondott, az orsz. rendjei érdemeit méltányolva azt nem fogadták el. - M: Disputatio De Mutuo Materia. Argentorati, 1591. - De Sacrae Coronae Regni Hungariae Ortu, Virtute, Victoria, Fortuna, Annos Ultra DC Clarissimae Brevis Comentarius. Augustae Vindelicorum, 1613. [a magyar Szentkoronáról írott első tört. mű] (2. kiad. Bécs, 1652; újabb kiadásai: De Monarchia Et Sacra Corona Regni Hungariae Centuriae Septem... Quas emedatas & auctas publicabat Comes Franciscus de Nádasd... Francofurti, 1659; Nagyszombat, 1732., Kolozsvár, 1735., Pozsony, 1749) 88

Hrabecius, Raphael: Oratio funebris... 17. Julij A. 1622. Cassoviae, 1623. - M. Tud. Értekező 1862. I:248. - Nagy IX:696. - RMK III. 1. rész 242. - Szinnyei XII: 869.