Magyar Katolikus Lexikon > P > plébános


plébános (a lat. plebs, 'nép' szóból: 'a nép lelkésze'), parochus (lat.): a latin szertartásban a →plébánia közösségének a püspök által kinevezett saját lelkipásztora (vö. 519.k.). A régi m. nyelvben, ha káplánja volt, öregpap. A bizánci szert-ban megfelelője a →parókus. - A rábízott közösség lelkipásztori gondozását a pp. felügyelete alatt látja el. Pléb-ja javára a jognak megfelelően végzi a tanítói, megszentelői és kormányzói feladatot. Ennek gyakorlásában más papok, diákonusok együttműködését és világiak segítségét is igénybe veszi. Szerepe tehát nem egyedül végzett tevékenységekben merül ki, hanem valódi felelős szervezést és vezetést is jelent. A ~ saját pásztora a pléb-nak, mégpedig olyan értelemben, hogy ő a pp. munkatársa (vö. CD 30). Ez a saját pásztori mivolt szükségképpen összefügg azzal, hogy a ~ egyetlen pap (vö. 521.k. 1.§; 526.k. 2.§). A pléb. közösség építéséhez nélkülözhetetlen az Euch. ünneplése, mely a hívőket igazi egyh. közösséggé teszi. - 1. Kinevezése és szükséges tulajdonságai. A ~i hivatal betöltése a mpp. joga, hacsak valakinek nincs e hivatalra bemutatási v. választási joga (523.k.). Ilyen jogok meglétét nem vélelmezzük, sőt kifejezett rendelkezés hiányában mindig biztos, hogy a pp. ezt a hivatalt szabad adományozás útján töltheti be. Az →egyházmegyei kormányzó a bemutatás v. választás útján betölthető ~i tisztségekre a beiktatást ill. a megerősítést megadhatja, de minden más esetben csak akkor nevezhet ki valódi ~t, ha a ppi szék már legalább egy éve üres v. akadályozott (525.k.). - Sajátos módon nevezi ki a ~t a pp. akkor, ha a pléb-t az 520.k. 1.§-a szerint tartósan valamely klerikusi szerz. intézményre, v. az apostoli élet valamilyen klerikusi társaságára bízzák. Ilyen rábízó intézkedést kiadni csakis a mpp., nem pedig az egyhm. kormányzó jogosult, kizárólag az illetékes elöljáró beleegyezésével (520.k. 1.§). Ez a rábízás szólhat meghatározott időre, de lehet végleges is. Mindkét esetben írásbeli megállapodással kell történnie. Ezt a megállapodást a mpp. és az intézmény v. társaság illetékes elöljárója köti. Tartalmaznia kell a munka elvégzésére, a személyek alkalmazására és a gazd. kérdésekre vonatkozó pontos szabályokat (520.k. 2.§). Az ilyen megállapodáshoz a Római Vikariátus 1985: iratmintát is kiadott (Leges VI, 9258-9260). Hazánkban is nagy vonalakban e minta szerint kötötték újabban e rábízási szerződéseket. Különös figyelmet igényelt az anyagi kötelezettségek kérdése. Differenciált megoldások születtek aszerint, hogy ki a tp. és a plébániaépület tulajdonosa. Mindenesetre az egyhm. központi hozzájárulás fizetésére - ahol ilyen létezik - minden pléb. egyaránt kötelezhető (vö. 1263.k.). Ugyancsak minden, a hívők számára ténylegesen nyitva álló tp-ban és kpnában elrendelhet a helyi ordinárius közp. célú gyűjtéseket (1266.k.). Az ilyen rábízott pléb-kon a ~ kinevezése úgy történik, hogy a szerz. papot illetékes elöjárója bemutatja (prezentálja) a mpp-nek, aki a kánoni beiktatást (institutio) végzi, v. ha az írásbeli megállapodás szerint a szerz. elöljárónak nincs bemutatási joga a pléb-ra, akkor a mpp-nek a szerz. pap ~sá való kinevezéséhez az illető elöljárójának beleegyezésére van szüksége (682.k. 1.§). - A ~ kinevezésének meghatározatlan időre kell szólnia, mivel szükséges, hogy a ~ kellő állandósággal rendelkezzék hivatalában (522.k.). Meghatározott időre a mpp. csak akkor nevezheti ki a ~t, ha ezt a →püspöki konferencia határozatilag megengedte (uo.). A ~i állandóság nem jelent elmozdíthatatlanságot, hiszen ez a II. Vat. Zsin. rendelkezése (CD 31) folytán megszűnt. Az állandóság inkább csak arra vonatkozik, hogy meghatározott időre ~t csak a fenti kivételes esetben szabad kinevezni, valamint, hogy a valódi ~ akarata ellenére csak az 1740-1752.k. szerinti módon mozdítható el v. helyezhető át. - A ~i kinevezés érvényességéhez szükséges az áldozópapság (521.k. 1.§); megengedettségéhez szükséges a tanbeli kifogástalanság, jó erkölcs, buzgalom a lelkek iránt, mely e pásztori tisztség közp. kívánalma, egyéb erények, az adott pléb. ellátásához az egyetemes v. a részleges jogban megkívánt tulajdonságok (521.k. 2.§). Az előírt tulajdonságok meglétének megállapítása a mpp. megítélésére van bízva. Az 521.k. 3.§ külön is jelzi, hogy a pp. a jelölt alkalmasságáról akár vizsga útján is meggyőződhet (→plébánosi vizsga). Az adott pléb-ra való alkalmasság megítéléséhez a pp-nek meg kell hallgatnia az esp-t, és szükség esetén egyes egyéb papokat és világiakat is (524.k.). - 2. A ~ kötelességei és jogai. A ~ hivatalát a birtokbavétel pillanatában nyeri el, attól fogva élhet az azzal járó jogokkal, s terhelik a ~i kötelezettségek. A birtokbavétel módjáról a részleges törvény v. a szokás rendelkezik. A birtokbavétel alól felmentés is lehetséges (527.k.). Mint az egyh. teendők esetében gyakran, a ~ tisztségével kapcsolatosan is többször egybeesnek a kötelességek a jogokkal. Említ azonban a CIC a pléb-hoz tartozó tisztán jognak v. tisztán kötelezettségnek tekinthető tennivalókat is. a. Az ált. lelkipásztori kötelezettségek a tanítói, megszentelői és kormányzói feladat sajátos gyakorlásában állnak (528-529.k.). Ilyenek: 1) Isten igéjének hirdetése a hitoktatás, a homília és a kat. nevelés útján; 2) a vallásgyakorlattal felhagyottak és az igaz hitet nem vallók evangelizálása; 3) az evang. szellem előmozdításának támogatása a társad. igazságosság tekintetében; 4) családok látogatása, gyászolók, gondoktól szenvedők, betegek, haldoklók segítése (a szentségek útján is); 5) szegények, szenvedők, magányosok, hazájuktól távol élők segítése; 6) világiak részvételének előmozdítása az egyh. küldetésében, vallásos célú társulások támogatása; 7) együttműködés pp-ével és az egyhm. papságával; 8) a pléb. közösség bekapcsolása az egyhm. és a világegyház működésébe. b. A sajátosan ~i liturgikus teendők (530.k.) olyan tevékenységek, amelyekre a ~nak mintegy előjoga van, vagyis más papok v. klerikusok azokat az ő beleegyezésével végezhetik, bár természetesen külön ordináriusi intézkedéssel is megbízást nyerhetnek erre: 1) ünnepélyes keresztelés; 2) bérmálás halálveszélyben (vö. 883.k. 3); 3) a szt útravaló és a betegek kenete kiszolgáltatása (vö. 1003.k. 2-3.§), valamint ezzel kapcsolatosan és más alkalmakkor a teljes búcsúval járó pápai áldás megadása; 4) az esketés és a házasság megáldása; 5) a temetés; 6) keresztkút megáldása húsvéti időben, körmenetek vezetése tp-on kívül, ünnepélyes áldás adása tp-on kívül; 7) ünnepélyes mise végzése vasárnap és kötelező ünnepeken. c. A ~i tisztséghez tartozó egyéb feladatok: 1) a pléb. képviselete minden jogügyletben (532.k.); 2) A pléb. javak kezelése, illetőleg az arra való közvetlen felügyelet az egyetemes és részleges jog előírásai szerint ~i feladat (531-532.k.). Még ha az adományokat más személy által végzett pléb. feladatok kapcsán adták is, a pléb. javai közé kell sorolni őket, s ennek megfelelően kezelendő. Kivételt képez az az eset, amikor valamilyen önkéntes (tehát nem a stóladíj-táblázat szerint kért) adományról teljesen biztos, hogy az adományozó mást akart, pl. a szert. végzőjét kívánta személyesen megajándékozni (vö. 531.k.). 3) a helybenlakás kötelezettsége, azaz hogy a ~ a tp-hoz közeli pléb-épületben lakjék. Egyes esetekben a helyi ordinárius megengedheti, hogy másutt tartózkodjék, főként olyan házban, ahol papi közösség él (533.k. 1.§). Szabadság címén a ~ összesen évi 1 hónapot lehet távol. Egy hetet meghaladó távollét esetén erről előre értesítenie kell az ordináriust (533.k. 2.§). A ~ok helyettesítésének rendjét a mpp. hivatott szabályozni (533.k. 3.§). 4) a pro populo mise. Ennek felajánlása minden vasárnap és kötelező ünnepen a ~ kötelezettsége. Érte misepénzt nem vehet fel. Mo-on jó ideje csak a hónap első vasárnapján van pro populo mise. A többi alkalmakkor a Sztszék engedélyével az ilyen miséket az ordinárius szándékára (ad intentionem ordinarii) kell felajánlani. Az ordinárius ezekre a misékre pénzt vesz fel. 5) A hivatalvezetési teendők. Ezek közül a CIC a ~ kötelességeként említi, hogy a pléb. →anyakönyvek vezetéséről és őrzéséről gondoskodjék, a pléb. pecsétjét kezelje s az iratokat aláírja, a pléb. levtárat gondozza (535.k.). - 3. A ~i tisztség megüresedése több módon történhet. Érvényesek rá azok az előírások, amelyek az →egyházi hivatal elvesztésére vonatkoznak. a. Az elmozdításra és az áthelyezésre a valódi ~ok (nem pedig a káplánok v. a pléb. kormányzók) esetében különleges eljárási szabályok érvényesek (1740-1752.k.). Ha a ~ szerz. intézmény tagja v. az apostoli élet valamely társaságába nyert inkardinációt, akkor akár saját elöljárója, akár az őt megbízó egyhm. hatóság tetszése szerint elmozdíthatja hivatalából. Ehhez a másik fél beleegyezésére egyiküknek sincs szüksége (538.k. 2.§, 682.k. 2.§). b. A ~ok lemondása 75. életévük betöltésekor kötelező (538.k. 3.§). A lemondás elfogadásáról a mpp. dönt a személyi és helyi adottságok figyelembevételével, elfogadását el is halaszthatja (538.k. 3.§). Ezt azonban nem puszta hallgatással, hanem kifejezett intézkedéssel kell tennie, különben maga a lemondás hatályát veszti (vö. 189.k. 3.§). A lemondó ~ illő ellátásáról és lakásáról a mpp-nek kell gondoskodnia, a ppi konf. által kiadott szabályoknak megfelelően (538.k. 3.§). Ahol még az 1274.k. szerinti központi egyhm. v. országos intézmény nincs megszervezve a klérus társadalombiztosítására, ott a mpp-öt ez a kötelezettség különös hangsúllyal terheli. - Az üresedésben lévő pléb. ellátására v. az akadályozott ~ helyettesítésére a mpp-nek mielőbb pléb. kormányzót (administrator paroecialis) kell kineveznie (539.k.). A kormányzónak papnak kell lennie. Ugyanolyan kötelességekkel és jogokkal rendelkezik, mint a ~, hacsak a mpp. másként nem rendelkezik. Nem tehet azonban a kormányzó semmi olyat, ami a ~ jogait csorbítja v. a pléb. javakban kárt tesz. Feladatának végeztével a kormányzó tartozik számot adni a ~nak (540.k.). Hogy a pléb. vezetésében a folytonosság teljes legyen, a pléb. megüresedésének v. a ~ akadályoztatásának beálltakor - addig is, amíg pléb. kormányzót nem neveznek ki - a pléb. vezetését azonnal át kell vennie a legrégebben kinevezett káplánnak, v. annak a papnak (többnyire az esp-nek), akit a részleges jog meghatároz (541.k. 1.§). Aki a pléb. vezetését így átvette, köteles a helyi ordináriust azonnal értesíteni az üresedésről (541.k. 2.§). - Az MKPK kiegészítő szabálya az 538.k. 3.§-hoz: „A nyugalmazott ~ok lakását, nyugellátását és segélyezését minden egyházmegye biztosítja az e célra létesített egyházmegyei alap fölhasználásával”. E.P.

Péterffy II:105, 389. - Erdő 2003:373. - KSZ 1994:5. - Klérus Kongregáció: A pap mint a pléb. közösség pásztora és vezetője. Instrukció. 2002. VIII. 4.