🡰 előző
Magyar Katolikus Lexikon > P > Plébánia
következő 🡲

plébánia (lat. paroecia): I. a krisztushívőknek a →részegyházon belül tartós jelleggel alapított közössége, melynek lelkipásztori gondozását a megyéspüspök felügyelete alatt →plébánosra bízták, aki a ~ saját pásztora (515.k. 1.§). Az egyházmegyék ~kra osztása kötelező (vö. 374.k. 1.§). - A ~ fogalmának a mai egyhjogban lényeges eleme, hogy hívőkből áll, meghatározott közösség, melyet állandó jelleggel hoztak létre a részegyházon belül; saját pásztora van, aki szolgálatát a mpp. fennhatósága alatt végzi. Eszerint a ~ fogalmában - eltérően a CIC 1917:216. kánonjától - nem a terület, hanem a közösségi elem a döntő. Vagyis maga a ~ nem valamely terület, hanem meghatározott módon (pl. területi határokkal is) körülírt, megalapított és vezetett közösség. A ~ magánál a jognál fogva jogi személy (515.k. 3.§). - 1. A ~ fajai. a) Területi. A ~ általában területi jellegű, vagyis egy meghatározott területen lévő összes hívőt magában kell foglalnia (518.k.). A hívő tehát nem tetszése szerint választja meg, hogy melyik ~i közösségnek kíván a tagja lenni, a ~hoz tartozás ui. a lakóhelyből szükségképpen adódik. - b) Személyi. Ahol indokolt, a jog nem csupán lehetővé teszi, hanem meg is kívánja a személyi jellegű ~k alapítását. Ezek olyan ~k, melyek egy meghatározott terület bizonyos rítusú, nyelvű, nemzetiségű v. más szempont alapján megjelelölt hívőit foglalják magukban (518.k.). Alapításukhoz - ellentétben a CIC 1917:216.k. 4.§-ával - nem szükséges pápai engedély. - c) Kvázi~. Hacsak valamilyen tekintetben ellenkező előírás nincsen, a ~val egyenlő elbírálás alá esik a kvázi~. Ez a részegyházon belül a hívőknek olyan közössége, melyet egy papra bíztak, mint saját lelkipásztorra, de különleges körülmények miatt még nem vált ~vá. (516.k. 1.§). A kvázi~ régen a missziós területeken működő intézmény volt. A mai jog úgy szól róla, mint bárhol előforduló közösségről. Hazánkban is léteznek ilyen anyakönyvezési joggal rendelkező, saját lelkipásztorra bízott közösségek, melyek korábban önálló lelkészség néven voltak ismeretesek, és bár területük volt, nem alapították meg őket ~ként. A kvázi~k létesítése gyakran a ~ megszervezésének előkészítő lépcsőfoka. - Előfordul, hogy egyes közösségeket még nem lehet önálló ~vá v. kvázi~vá szervezni. Ha külön lelkipásztori ellátásuk indokolt, a mpp-nek erről más módon kell gondoskodnia (516.k. 2.§). Ilyen megoldásokat a részleges jog tartalmazhat. Többnyire olyan helyzetekről van szó, amikor az egy v. több ~ keretébe tartozó hívek egy része sajátos lelkipásztori gondozást igényel. Ez előfordulhat pl. településföldrajzi okból, ha egy ~hoz másik, kisebb község is tartozik, melynek saját tp-a is van (filia). Az ilyen közösséget olykor - igaz, nem állandó jelleggel - kihelyezett kp-ra bízzák. Ehhez hasonló pasztorális formákat a pp. nem csupán területi, hanem személyi alapon is kialakíthat. - 2. Létesítése és megszüntetése. ~t alapítani, módosítani v. megszüntetni egyedül a mpp. jogosult, miután meghallgatta a papi szenátus véleményét (515.k. 2.§). - 3. A ~ vezetője rendes körülmények között a →plébános. Ám a jog ismer a ~ vezetésére sajátos lelkipásztori hasznosság ill. szükség miatt más megoldásokat is: a) →papi közösség. - b) paphiány esetén diákonus v. világi jogosult. A feladat, amellyel a mpp. a diákonust, a világit v. egy ilyen személyekből álló közösséget megbíz, nem a teljes plnosi munka, hanem „a ~ lelkipásztori gondozásában való részvétel”. E személyek ui. - nem lévén papok - nem képesek mindannak elvégzésére, ami a plnos feladata lenne. Az ilyen megbízás esetén a pp-nek ki kell neveznie egy papot is, aki a lelkipásztori gondozást irányítja, s a plnosi hatalmakkal és felhatalmazásokkal rendelkezik (517.k. 2.§). Az egy v. több diákonus ill. világi (akár pl. szerznőkből álló közösség) nem plnos. De nem plnos az a pap sem, aki a plnosi hatalmakkal rendelkezik. Ő ugyanis - pl. azért, mert másutt plnos (vö. 526.k. 1.§) - nem kaphat valódi plnosi kinevezést. - Mo-on a →püspöki konferencia külön szabályokat adott ki az ilyen „önálló lelkipásztor nélküli egyházközséget” vezető lelkipásztori kisegítők munkájáról. - 4. A hívek közös felelősségvállalásának ~i szervei. Mivel a ~ a hívek közössége, különös hangsúlyt kapnak azok a szervek, melyek a ~ tagjainak együttes felelősségvállalását valósítják meg. Közülük egyesekről az egyetemes egyhjog rendelkezik, mások inkább a részleges egyhjogban helyenként szereplő sajátos formák. Az előbbiek közé tartozik a →egyházközségi gazdasági tanács és a →egyházközségi pasztorális tanács, az utóbbi csoportban foglalnak viszont helyet pl. a mo-i →egyházközségek. - II. a plébános által vezetett hivatal. - III. a plébános lakóháza. E.P.

Erdő 2003:367.

Plébánia, Medgyes, 1930. jan. 1.-dec.: hitközségi értesítő. - Megj. havonta m-ul és ném-ül. Szerk. és kiadó a r.k. lelkészi hiv. Fel. szerk. 1930. I-VII: Máthé Benvenut OFM, VIII: Kelemen Ágoston. Ny: Recker. T.E.

Monoki 1941:134.

A lexikon kora

A lexikon a budapesti Pálos Könyvtárban készült 1980 és 2013 között. A honlapon a korabeli szócikkek olvashatók, az újabb eseményeket, kutatási eredményeket a szócikkek nem tartalmazzák.