anyakönyv (lat. matricula, liber paroecialis): hivatalos plébániai jegyzék a hívekről. Szoros értelemben a kereszteltek, bérmáltak, házasultak és megholtak legfontosabb adatai; tágabb értelemben a hívek nem szentségi életének adatai (status animarum), jegyesek naplója, olykor a hirdetések könyve is. - Nyomai korán, a 3. sz. elején feltűntek a kereszteltek és a megholtak (→diptichon) jegyzékbe vételével, de ált. kötelező anyakönyvezés csak a 16. sz: kezdődött. 1563: a trienti zsin. a →kereszteltek anyakönyve és a →házasultak anyakönyve, 1614: a Római Rituale a →bérmáltak anyakönyve és a →halottak anyakönyve vezetését rendelte el. Kérésre, s a szóban forgó sztség felvételének igazolására ~i kivonatot állít ki a plnos, s e kivonat a polg. anyakönyvezés bevezetéséig áll. okiratnak számított. **