🡰 előző
Magyar Katolikus Lexikon > P > pestis
következő 🡲

pestis, dögvész, fekete halál: rendkívül gyors lefolyású, emberre, állatra egyaránt veszélyes járványos betegség. - A Szentírásban Isten büntetése (→betegség), eszköz Isten kezében akár egy egész nép kiirtására (Kiv 9,15; Szám 14,12). Olykor egymagában is fellép (Kiv 9,3; Zsolt 91,6; Ez 14,19; Hab 3,5), de legtöbbször más hasonló bajokkal (MTörv 28,21; 1Kir 8,37; 2Krón 6,28), főleg háborúval és éhínséggel szerepel együtt. Dávid választhatott e csapások közül (2Sám 24,13), melyek rendszerint követik egymást (különösen: Jer és Ez). Jogos tehát Isten háromszoros csapásáról beszélni, mely majd a földrengéssel együtt előhírnöke lesz az utolsó ítéletnek (Mt 24,7; Lk 21,11; Jel 6,8; 18,8). - A ~ a kk-tól a 18. sz. végéig 10-30 évenként rendszeresen végigsöpört Eu. országain, borzalmas pusztulást hagyva maga után. A járvány heves terjedése miatt létfontosságú volt a gyors híradás. Ezt szolgálta a futárszolgálat, amelynek tagjai legtöbbször életükkel fizetve jelentették a betegséget. -

A ~t okozó, jellegzetesen kerekített, végein festődő, rövid elliptikus, 2 mikron hosszúságú, igen változékony alakú, mozdulatlan, spórát nem képző, vékony pálcika alakú baktériumokat 1894: Yersin és Kitasato fedezték fel. A bacilus napfényre, szárazságra és fertőtlenítő szerekre rendkívül érzékeny, optimális körülmények között azonban hónapokig is életképes marad. Halálos hatását a szervezet teljes legyengítése mellett különösen a szívizom sejtjeit károsító mérge okozza. A ~t a patkánybolha, de a közönséges bolha is terjeszti, amelyek belében a bacilusok rendkívüli mértékben elszaporodnak. Az ürülékben szabadba került kórokozók csípésen v. más bőrsérülésen át a nyirokrendszerbe kerülnek, ahol a nyirokcsomókban 6-7 napos lappangás után elszaporodva búbó~ kialakulását idézik elő: a hónalji, lágyéki nyirokcsomók igen magas láz mellett erősen megduzzadnak, elgennyednek és kifakadnak, majd egy hét alatt a szív annyira legyengül, hogy végül leáll. - Közben a kórokozók szétterjedésükkel másodlagosan tüdő~t is kiválthatnak, ami a légutakon át cseppfertőzéssel terjed. 2-3 nap lappangás után erős köhögéssel járó tüdőgyulladás kíséretében csaknem biztosan beáll a halál. A korabeli leírásokból tudjuk, hogy gyakran megjelent ennek még rettegettebb változata, a gyors~, amely néhány óra alatt vezetett tömeges halálozáshoz, s amellyel szemben az emberek megfelelő gyógyszer hiányában teljesen tehetetlenek voltak. A szerencsés túlélők egyetlen vigasza volt, hogy életre szóló védettséget kaptak. A legnagyobb eu. ~járványnak 1347: a lakosság harmada, közel 25 millió ember esett áldozatul. Mai gócpontjai a világ mérsékelten meleg területein (Nyugat-USA, Közép-Ázsia és Dél-Afrika egyes vidékei) találhatók. -

A ~hez fűződő legendák közül legismertebb Szt László kir. tört., aki kikönyörögte Istentől, hogy a járvány megállítására adjon valamilyen gyógynövényt. Amelyiket nyila éri, az lesz a megfelelő virág - hallotta a választ. Így lett a megmentő a keresztes tárnics, amelyet azóta neveznek Szt László füvének. Mint akkoriban minden betegséget, ezt az égi csapást is gyógynövényekkel próbálták gyógyítani, ahogyan Frankovich soproni prédikátor is tette a 16. sz. végén italkeverékeivel és gyógyteáival. Miközben mindent megtett a járvány gyógyítására, hívő lélekkel vallotta Aquinói Szt Tamás szellemében, hogy „csak azoknak használ az orvosság, kiknek Isten ez világi életüket még tovább akarja halasztani és megáldja az orvosságnak erejét”. Az újkorban az utazások fellendülésével a ~ újra felütötte fejét Eu-ban, amíg az antibiotikumok megjelenése tartósan gátat nem vetett terjedésének. - Ikgr. →pestisszentek. Ky.Z.

BL:1478. - Kereszty 1998:72.

A lexikon kora

A lexikon a budapesti Pálos Könyvtárban készült 1980 és 2013 között. A honlapon a korabeli szócikkek olvashatók, az újabb eseményeket, kutatási eredményeket a szócikkek nem tartalmazzák.