passio (gör. paszhein, 'szenvedni'): egyike az arisztotelészi kategóriáknak (ahogyan mondjuk, hogy valami van). - Az →actio (gör. poiein) ellentéte és feltétele. A „lételvek” közül a →potentiának (gör. dünamisz, 'képesség') felel meg, az →actussal (gör. en-ergeia, 'megvalósulás') szemben. Az ismeretelméletben és a lélektanban a núsz pathetikosz a benyomásokat befogadó ész. A fil. története folyamán a potentia passzív voltát mint az actus befogadójáét különbözőképpen értelmezték. R.Z.

Arisztotelész: Metafizika VI; Fizika III. - Haberern Jonathán: A Stagirai Aristoteles három kv-e a lélekről. Pest, 1865. - Heidegger, Martin: Die Kategorien- und Bedeutungslehre des Duns Scotus. Tübingen, 1916. - Philosophisches Jahrbuch 1917:44. (Klug, H.: Die Lehre des Joh. Duns Scotus über die Materie und Form) - Pauler Ákos: Aristoteles. Bp., 1922. - Réti Menyhért: Duns Scotus János egyediségi elve. Vác, 1941.