Plinius, ifj., Gaius Plinius Caecilius Secundus (Novum Comum [Como], Kr. u. 61/62-113): Bythinia és Pontusz helytartója. - Id. P. unokaöccse. Levelei tették híressé, ezek közül is Traianus cs-ral folytatott levelezése, mindenekelőtt a 96. levél, melyben utasítást kér a cs-tól, mitévő legyen a ker-ekkel szemben. Elmondja: egyesek tagadták ker. voltukat, mások azt mondták, hogy ker-ek voltak, de már nem azok; egyesek megtagadták a tömjénáldozat bemutatását a cs. képe előtt, mások megtették (→lapsi, →libellatici, →thurificati). A hét bizonyos napján összejönnek, és napkelte előtt Krisztusnak mint Istennek himnuszokat énekelnek. Majd hazatérnek, s ismét összejönnek valamilyen ártatlan étel elfogyasztására, s kötelezik magukat, hogy semmi gonoszat nem tesznek. - Traianus azt válaszolta, hogy azokat, akik nyíltan megtagadják az áldozatbemutatást képmása előtt, meg kell büntetni, névtelen feljelentéseknek és nyomozásnak azonban nem szabad helyt adni. A cs. ker-ek vallását, erkölcsi kiválóságuk ellenére, „gonosz és méltatlan babonaságnak” (superstitio prava, immodica) nyilvánította. - Időnként kétségbe vonták ~ és Traianus teljes levelezését, v. a 96. és 97. levelet. 2004: a hitelesség már nem kérdéses. -

A szomszédos Stabia szigetén tartózkodó ~ szemtanúként leírta →Pompei pusztulását is (→Sorrento-Castellammare di Stabia). Pontos és részletes leírását (Epist VI, 16, 20) mindaddig fantáziaszüleménynek tartották, amíg az első régészeti föltárások nem szolgáltak bizonyítékul mellette. **

Kiadása m-ul: Levelek. Ford. Borzsák István, Maróti Egon, Muraközy Gyula, Szepessy Tibor. Bp., 1891. (Bibliotheca classica) R.Z.

Sender, J. S.: Neue Versuche, die Kirchenhistorie der ersten Jahrhunderte aufzuklären. Leipzig, 1788. - Jahrbuch für protestantische Theologie 1891:545. (Steck, R.: ~ im Neuen Testament) - Handbuch der Altertumwissenschaft VIII, 2. München, 1935:656. (Schanz, Martin: Geschichte der römischen Literatur) - LThK 1993. VIII:357.