Magyar Katolikus Lexikon > P > Planck


Planck, Max Karl Ernst Ludwig (Kiel, Holstein, Német Szöv., 1858. ápr. 23.-Göttingen, 1947. okt. 4.): fizikus, a kvantumelmélet megalkotója. - Tanulmányait Berlinben és Münchenben végezte, ahol 1879: drált. 1880: a müncheni, 1885: a kieli, 1889: a berlini egy. tanára. Legnagyobb eredménye a hőmérsékleti sugárzás alakjának elméleti értelmezése. Kimutatta, hogy az adott hőmérsékletű test sugárzásának frekvenciafüggése csak úgy vezethető le, ha föltételezzük, hogy a sugárzás adagokból, energiakvantumokból tevődik össze. Az energiakvantum energiája a frekvenciával arányos, ahol az arányossági tényező a ~-állandó. A klasszikus fizikán túlmutató kvantumhipotézis bevezetéséért 1918: fizikai Nobel-díjjal tüntették ki. - Fontos eredményeket ért el az optikában, a relativitáselméletben, a termodinamikában, a statisztikus mechanikában, a fizikai kémiában és más ter-eken is. - Egyik fia elesett az I. vh-ban, másik fiát a Hitler elleni összeesküvésben való részvétel miatt kivégezték. Ikerlányai gyermekszülésbe haltak bele, a két unoka ~ házában nevelkedett. Kiállt üldözött zsidó munkatársai mellett, mindhiába. - Idősebb korában sokat foglalkozott természetfil. és vallási kérdésekkel. →Einsteinnel és →Schrödingerrel együtt elfogadhatatlannak ítélte a →kvantummechanika →koppenhágai értelmezését. Ragaszkodott a determinizmushoz, lehetetlennek tartotta az okság kirekesztését a tud-ból. Nem hitt a keresztény v. más személyes istenben, felfogása inkább panteista. - Fm: Einführung in die theoretische Physik. 1-5. köt. Leipzig, 1916-30. - Physikalische Abhandlungen u. Vorträge. Braunschweig, 1958. (m-ul: Vál. tanulmányok. Bp., 1966, 1982, 2003) - Szerk. az Annalen der Physik évkv-et, számos fizikával foglalkozó népszerű fil. írása jelent meg. V.Lá.-**

GH VII:442. - LThK 1993. VIII:341.