🡰 előző
Magyar Katolikus Lexikon > P > Pisa
következő 🡲

Pisa, Pisae: 1. város Toszkanában (Itália), az Arno folyó torkolatvidékén. Kr. e. a 6. sz-tól ligur-etruszk határterület, később római uralom alá került, Kr. e. az 1. sz: Colonia Obsequens Julia Pisana. A longobárdok idején várnagyság, a frankok Toszkana hgség részévé tették. Miután flottájával elhárította a szaracénok támadását, vezető tengeri hatalommá vált. Megszerezte Szardínia és Korzika, valamint a Tirrén-tenger kisebb szigeteinek ellenőrzését, keresk. kapcsolatai a Földközi-tenger egész partvidékével voltak. 1132: városi jogot kapott. 1155-től a régi városfalakon túl D felé terjeszkedett. Rendszeres ter. vitái voltak Luccával és Firenzével. 1250-re D-Oroszo-tól D-Fro-ig mintegy 25 kikötőben voltak érdekeltségei. - 11. sz. tp-ai: S. Matteo, S. Paolo a Ripa d'Arno, S. Frediano, S. Michele in Borgo, S. Zeno, S. Sisto. - A S. Maria Assunta-szegyh. (~i „dóm")  ősét 748: említik először. Mai, öthajós formáját 1063-1118: nyerte, apszismozaikját G. Cimabue készítette. A mellette álló S. Giovanni-baptisztériumot 1153: Diotisalvi kezdte építeni, 1278: fejezték be. A Bonannus által 1173-tól épített Campanile egy földrengéstől nem sokkal később megdőlt („ferde torony”), csak egy évszázaddal később tudták befejezni. - A 13. sz: valamennyi épületet Niccolo és Giovanni →Pisano gótikus szobraival díszítették. A 13. sz-ból származik a gótikus temető, a Camposanto, Giovanni di Simone tervei alapján, és a Dóm téri kórház, valamint a domonkos S. Caterina- és a ferences S. Francesco-tp. is. - 1284: ~ Meloriánál csatát vesztett Genovával szemben, elvesztette Korzikát és Szardíniát is. Tengeri hatalma leáldozott, gazd. és kulturális fölemelkedése ennek ellenére folytatódott, 1343: egyetemet is alapítottak. 1406: Firenze hódította meg. - A környező mocsarak kiszáradása miatt ~ egyre távolabb került a tengertől, és mint kikötő elveszítette jelentőségét. Cosimo Medici felvirágoztatta az egy-et, és ~t az iszlám ellen 1562: általa alapított Szt István Lovagrend székhelyévé tette. Ekkor épült a Palazzo dei Cavalieri, mellette a S. Stefano-tp. A 19. sz: a mocsarakat lecsapolták, ~ 1860: Piemont, majd az egységes Olaszo. része lett. - 2. érseki székhely. Ppségét a 4. sz: alapították. A szegyh. káptalan 958: már létezett. A pp. 1077-től Korzika, később Szardínia pápai legátusa ~ pol. hatalmának lehanyatlásáig. Külügyekben képviselte a várost és vezette a katonai vállalkozásokat. Szerz-ekről először 1018-ból van adat, ~ 1092. IV. 21: érsség lett. Suffr-ai: Livorno, Massa Carrara-Pontremoli, Pescia, Volterra. - 847 km²-en 2004: 306.067 l, 301.007 h, 166 pb, 180 ep, 61 szp, 17 ád, 64 sz, 398 szn, 36 ni, 22 ki-e volt. - M. kat. sajtója: 1956-?: Igazság. - 3. →pisai zsinat. **

NCE XI:384. - LThK 1993. VIII:312. - AP 2004:513, 1052.

Pisa, Alfonso, SJ (1528-1598): teológus. - Fil. tanulm-ait Rómában végezte, majd a JT ném. és osztrák főisk-in tanított. Szakembere lett az ősi és az új →arianizmus közti azonosság kimutatásának, a hitújítás szabadelvű tételei föltárásának. 1576: közreadta az Arius tanait elítélő Második niceai zsinat aktáit. Róm. elöljárói kezdetben rábízták az →erdélyi misszió megszervezését, így kapcsolatba került →Szántó Istvánnal és →Leleszi Jánossal. Bécsben szívós harcot vívott még legfőbb elöljáróival is, akik a cs. pol. iránti lojalitásuk miatt késleltették a jezsuiták Erdélybe küldését. Végül szakított a bécsi rtart-nyal, és Báthori István iránti rokonszenvből a lengy. jezsuiták segítségével foglalkozott az unit. mozg. minden kiadványával. Vsz. ~ készítette föl rtársait a tud. alapra helyezett és demagógiamentes hitvitázásra. Bár Erdélyben nem járt, bizonyosra vehető, hogy az ún. →kolozsvári disputa 31 tézisét ~ irányítása alatt készítették. B.Sz.

Lukács 1969:1032. - Barlay 1986:110, 130.

A lexikon kora

A lexikon a budapesti Pálos Könyvtárban készült 1980 és 2013 között. A honlapon a korabeli szócikkek olvashatók, az újabb eseményeket, kutatási eredményeket a szócikkek nem tartalmazzák.