🡰 előző
Magyar Katolikus Lexikon > P > Pigay
következő 🡲

Pigay István (1868.-Tar?, Heves vm., 1937. aug. 12.): plébános. - 1891: pappá szent. 1904(már): Taron plnosh., majd plnos. 1928: a felsőpatai ker. esp-e. - Írása: Egri Egyhm. Közl. (1892:165. Az anyaszentegyh. hivatásszerű befolyása a művelődésre és a polgárosodásra általában; 1894:173. A külső istentiszt. szükségessége; 1904: Tari pléb. rövid tört. 1-8. r.) - M: Heves vm. földrajza. Az el. népisk. III. o. sz. Bp., 1908. (3. kiad. Jósvay Gáborral. Uo., 1915) 88

Schem. Agr. 1896:174. (s.v. Pigay); 1906:164. (s.v. Pigay); 1926:154. (s.v. Pigay); 1928:151. (s.v. Pigay); 1936:195. (s.v. Pigay) - MKA 1928:177. - Nemz. Újs. 1937. VIII. 14. - Bíró 1955:500. (s.v. Pigai) - Gulyás/Viczián XX.

A lexikon kora

A lexikon a budapesti Pálos Könyvtárban készült 1980 és 2013 között. A honlapon a korabeli szócikkek olvashatók, az újabb eseményeket, kutatási eredményeket a szócikkek nem tartalmazzák.