Magyar Katolikus Lexikon > P > Partium


Partium (a lat. pars, 'rész' szóból), Részek: az 1538. II. 24-i váradi békében Erdéllyel együtt Szapolyai Jánosnak átengedett Közép-Szolnok, Kraszna, Zaránd vármegyék és a Kővár vidék gyűjtőneve, mely a későbbi háborúskodást lezáró békékkel területében gyarapodva változott. - A János Zsigmond (ur. 1556-71) és I. Miksa (ur. 1564-76) által 1570. VIII. 16: kötött speyeri szerződésben János Zsigmond lemondott m. kir. címéről, Erdély, Bihar, Kraszna, Közép-Szolnok, Máramaros és Zaránd vm-k, Kővár vidék, a karánsebesi és a lugosi oláh kerületek uraként „Erdély fejedelme, a magyarországi részek ura” c-mel uralkodott. Báthori Zsigmond (ur. 1586-97, 1598-99, 1601-02) I. Rudolffal (ur. 1576-1608) 1595. I. 28: kötött szerződéssel Erdélyben s a ~ban kir. hűbéresként uralkodott, úgy, hogy ffiágának kihaltával fejedsége visszaszáll a koronára. 1606. VI. 23: a →bécsi békében Bocskai István (ur. 1604-06) Erdélyt a ~mal, Ugocsa, Bereg és Szatmár vm-kkel együtt ffiági utódainak is biztosította. I. Rudolf IX. 24: külön okl-ben kinyilvánította, hogy átengedte Bocskainak és fiúutódainak Ugocsa, Bereg, Szatmár és Szabolcs vm-ket, Kálló, Szatmár és Tokaj várát (utóbbit minden tartozékával, Tarcal, Bodrogkeresztúr és Olaszliszka mezővárosokkal). IX. 26: a m. ppi kar királypárti főurakkal együtt tiltakozott Erdély és a ~ Mo-tól való elszakítása ellen. 1621. XII. 31: a →nikolsburgi békében Bethlen Gábor (ur. 1613-29) lemondott a kir. címről, átadta II. Ferdinándnak (ur. 1619-37) a Szt Koronát (1622. III. 20.), megkapta a sziléziai Oppelnt és Ratibort, s a maga életére 7 felsőmo-i vm-t (Bereg, Szatmár, Szabolcs, Borsod, Abaúj, Ugocsa, Zemplén), melyek végvárainak fönntartására II. Ferdinánd évi 50.000 Ft-ot fizetett. Az 1646:20. tc. alapján e 7 vm. a Bethlen idején szabott föltételekkel I. Rákóczi György (ur. 1630-48) kormányzása alá került, a 21. tc. megtiltotta, hogy a kir. vagy utódai a vm-t v. a nemesek várait és uradalmait eladományozzák. - A ~ lakói névleg a m. kir. alattvalói voltak, a nem örökösen átadott vm-k követei az erdélyi és a m. ogy-en is megjelenni tartoztak, az erdélyi fejed-nek ettől nem volt joga eltiltani őket. Az 1647:20. tc. szerint 1. a kat-ok szabadon gyakorolhatták vallásukat; 2. a Tiszán inneni tizedeket meghagyták az egyháziaknak, a Tiszán túliakat a fejed a végvárakra fordította; 3. e vm-k a nádor joghatósága alatt maradtak, az ogy-re követeket küldhettek; 4. a vm-k szabadságaikat és kiváltságaikat megtartották; 5. az egyh. javadalmak adományozása és a kegyúri jog a kir-t illette; 6. a koronára háramlott javakat a fejed. a kir. jóváhagyásával adományozhatta; 7. a vm-k főispánjai s a végvidékek kapitányai a kir-ra is fölesküdtek, különösen arra, hogy a török ellen a kir-t támogatják; 8. a fejed. halála után a ~ visszatér a kir. hűségére, de a fejed. fiai Szabolcs és Szatmár vm-t halálukig ill. mindaddig megtarthatják, amíg közülük lesznek Erdély fejedelmei. 1660. VIII. 27: Várad elestével a ~ nagyobbik fele tör. uralom (a váradi elajet) alá került. 1661. I. 9: a ~ot IV. Mohamed szultán (ur. 1648-87) a váradi pasa fennhatósága alá rendelte; az erdélyi ogy. segélykérő követeket küldött Bécsbe s a magyar főméltóságokhoz. 1672. VIII: a ~ban tanyázó bujdosók Petróczi István vezette csapata betört a kirságba, elfoglalta Kálló, Ónod, Tokaj és Szendrő várát, IX. 14: Enyickénél legyőzték Spankau generális zsoldosait, de XII: visszavonultak a ~ba. 1693. V. 14: a Resolutio Alvinczyana a ~ot visszacsatolta Mo-hoz. 1711. VII. 4: Erdély kormányzó testülete kérte a kir-t, ne engedje a ~ Erdélytől való elszakítását. III. Károly (ur. 1711-40) 1712. IX. 16: elrendelte, hogy a ~ az eddigi gyakorlat szerint pol. és polg. ügyekben az erdélyi Gubernium, pénzügyileg a M. Kamara alá tartozzon. 1728. IV. 10: a nagyszebeni ogy. tiltakozott a ~ Mo-hoz csatolása ellen. Az 1728:7. tc. szerint a ~ hovatartozásáról udvari biz. javaslata alapján a kir. fog dönteni. III. Károly 1732. XII. 31: hozott rendeletet a ~ közjogi hovatartozásáról: Bihar és Máramaros vm. Mo-hoz, Kraszna, Közép-Szolnok vm. és Kővár vidék Erdély közig-a alá került, Zaránd vm-t megosztotta; a lugosi és karánsebesi oláh ker-et ekkor már Erdélyhez, s nem a ~hoz tartozónak tekintették. A ~ Mo-tól való elcsatolása az orsz. ter. egységét sértette, mert a ~ra nem Erdélynek, hanem az erdélyi fejed-nek volt joga. Az elcsatolást 1733. II. 16: a nagyszebeni erdélyi ogy. törv-be iktatta. 1741. X. 29: a pozsonyi ogy-en alkotott 18. tc. szerint Erdély a m. Szt Korona fennhatósága alá tartozik, a ~ mo-i közig. alá kerül (az udvar ezt nem tartotta be). Az 1836:21. tc. a ~ot visszacsatolta Mo-hoz, az udvar ismét késlekedett, amiért 1844. XI. 9: az ogy. törv-szegéssel vádolta a kormányt. 1847. XI. 12: az ogy. ismét előterjesztette a ~ visszacsatolását. Az 1848:6. és 7. tc. elrendelte és végrehajtotta a ~ és Erdély egyesítését Mo-gal. 1849. III. 4: az „oktrojált birodalmi alkotmány” (jogalap nélkül, mivel Mo. sohasem volt a birod. tartománya) leválasztotta Mo-tól Erdélyt a ~mal, s azt külön tart-nak nyilvánította, ezt X. 24: Haynau Mo. ideiglenes közig. szervezetéről szóló rendeletével végrehajtotta. A kiegyezés után Erdély és a ~ Mo-gal való tényleges egyesítését az 1868:43. tc. szabályozta, a ~ elnevezés tört. fogalommá vált. Az 1876:33. tc. a vidékek, székek, kerületek megszüntetésével Mo. közig-át a vm-kre alapozta, az egykori ~ból Közép-Szolnok és Kraszna vm-t az újonnan szervezett Szilágy vármegyébe vonta össze (székhelye Zilah), Kővár vidék területét Szatmár és az újonnan szervezett Szolnok-Doboka vármegye, a már 1744: megcsonkított Zaránd vm-t végleg megszüntetve Arad és Hunyad vm. között osztotta föl. - 1920. VI. 4: a trianoni béke a ~ egész egykori ter-ét Romániának juttatta, amit 1940. VIII. 30: a II. →bécsi döntés a v. Zaránd vm. sáv kivételével visszacsatolt Mo-hoz. 1947. II. 10: a párizsi béke a trianoni határt állította vissza. 88

Boncz Ferenc: M. államjog. Bp., 1877. - Horváth János: A m. kirság közjoga. Uo., 1894. - Ferdinandy Gejza: Mo. közjoga. Uo., 1902. - Edelényi-Szabó 1928. - MTK II-IV.