Magyar Katolikus Lexikon > P > Pap


pap (héb. kohen, gör. preszbüterosz, 'öreg, vén', lat. sacerdos): tág értelemben Isten és az emberek között közvetítő személy, legfontosabb feladata az áldozatbemutatás; szoros, katolikus értelemben az →egyházi rend második fokozatával felszentelt áldozatbemutató, gyóntató, tanító és lelkipásztor. -

1. A vallástörténet szerint a ~ a →varázslókkal szemben nem a saját erejével és a saját nevében, hanem magasabb hatalom megbízásából cselekszik mint a közösség képviselője. Tekintélye hivatásának karizmájából ered, szolgálatát a hagyományos istentiszt. rend határozza meg. Olykor különbség van a hivatalos ~i hatalom és bizonyos ~i feladatok között, amelyeket más személyek is, pl. családfő, törzsfő, uralkodó is elvégezhetnek. Egyes vallásokban a ~ életreszólóan kapja megbízatását, másutt csak egy időre. - Intézményes ~ság csak ott alakul ki, ahol a törzsek már letelepedtek, lehetőleg biztonságban élnek, ahol kialakult a munkamegosztás, van bizonyos idő a szellemi igények kielégítésére, és megvan az anyagi lehetőség a kultikus cselekményekhez. A társad. tagoltság fokozza a kultikus igényeket, s egyúttal a ~ságtól is több szervezőerőt és személyes adottságot követel. Így alakultak ki a kultikus központok és az ünnepek, amelyekben a ~ok még nagyobb szerephez jutottak. Feladatukhoz tartozik a közösség nevében végzett ima, az áldozatbemutatás, a szentnek tartott mitikus tört-ek megelevenítése szóban v. énekben, emberek, állatok, teremtmények megáldása, jelképes cselekmények végzése, amelyek az istenek közbelépését jelzik, a hagyományok, írások, eszközök őrzése, a szentélyek fönntartása stb. Sokszor átvették a sámánok feladatait is (jóslás, jövendölés, gyógyítás). - Lehet ~ja egy falunak, törzsnek, kultikus csop-nak, szt helynek, tp-nak, gyakran rangsor is van a ~ok között. A ~ságra való meghívás föltétele a testi-lelki alkalmasság, megfelelő életvitel, bizonyos csop-hoz való tartozás és néha termfölöttinek látszó meghívás (sorsvetés, álom, jövendölés). A ~i hiv. lehet örökletes v. adásvétel tárgya. Sok helyen bizonyos szentelési szert. is kialakul, ami által a jelölt belép a szakrális szférába, s joga van a ~i jelvények viseléséhez, a cselekmények végzéséhez. A társad. rétegződés kialakulásának megfelelően előföltétel lehet valamely kaszthoz való tartozás is, amely saját hatalmát így akarja befolyásolni és fönntartani. A ~ok művelődési hatása mindenütt megfigyelhető. Azzal, hogy a közvéleményt rávezették a hatalom előtti engedelmességre, hozzájárultak az erkölcsiség alakulásához és a hagyományos meggyőződés fönntartásához. A társad. fejlődés során rendszerint ők az írásnak és a szellemi életnek is a hordozói. A tp-ok építése és a szert-ok szépségének gondja elősegíti a műv. alkalmazását a vallásban. A zene, ének, irod. és a tud-ok fejlesztése is hozzákapcsolódik működésükhöz. - A) A nagy ókori vallásokban. A suméroknál a ~ság a pol. hatalom birtokosa, viszont a kir-oknak ~i hatalmuk is volt, mert ők képviselték a népet az istenség előtt. Az asszíroknál is a kir. volt a ~ság feje, Babilonban ~ok és ~nők népesítették be a szentélyeket és a társad. irányításában is nagy szerephez jutottak. Egyiptomban a kir-okat istenítették, s ők voltak a fő~ok is, de ténykedésüket ráruházták az általuk kinev. ~okra, akik kiváltságos osztályt alkottak. A ~ság valamilyen formája megtalálható a régi Indiában, Kínában és Japánban, az amerikai aztékoknál és majáknál. - B) Az ókori görögöknél egy adott istenség kultuszáról és tp-áról gondoskodó személy. Fő feladata az áldozatbemutatás: levágta az áldozati állatot, elkülönítette az istenségnek szánt részt, melyet imádsággal az oltárra tett; az áldozatot felajánlókat ellátta a szert-sal kapcsolatos tudnivalókkal. - A ~i hivatal családi örökség, v. választással ill. sorsolással töltötték be. A ~ság feltétele a törv-es származás, kifogástalan jellem, testi hibátlanság. Az istenség nemétől függően egyes tp-okban csak ffiak, másutt csak ~nők szolgáltak; némely helyen vegyesen végezték a szert-t. Athéné és Artemisz ~nője csak leány lehetett. - Néhol a ~oknak egyik-másik ételtől tartózkodniok kellett. A ~i állás olykor csak egy évre, de sokszor élethossziglan szólt. A ~ok rendszerint hosszú hajjal, fehér v. sáfrányszínű ruhában jártak (pl. Bacchus ~ja), falevelekből font koszorút és homlokszalagot, viseltek. Lit. öltözetük része volt olykor a ~i pálca. Sok szentély lakást is adott a ~nak, kinek jövedelme a tp. vagyonából és az áldozati állatokból tevődött össze. Kiváltsága volt a testi sérthetetlenségen kívül a hadi szolg-tól való mentesség és díszhely a színházban meg a népgyűlésen. - C) Az ókori római papságot a legenda szerint Numa Pompilius, a 2. római kir. (ur. Kr. e. 715-674) szabin példa szerint hozta létre. A ~ok (sacerdotes) az államvallást zárt testületté (collegium) alakulva szolgálták, úgy, hogy az előírt szert-okat elvégezték, ill. ők maguk ajánlottak ilyeneket a hatóságnak. Legfontosabb testületek Kr. e. kb. 500-ig a flamines, augures, Vestales, salii, fetiales, pontifices, Luperci, fratres arvales, curiones. Idők folytán kiemelkedett a pontifex maximus mellett a rex sacrorum néhány olyan szert. ~jaként, melyeket eredetileg a kir. végzett; megalakult a Sibylla-könyvek őreinek collegiuma és az epulones. A meghonosodott idegen kultuszoknak is voltak külön ~jaik, végül az istenített cs-ok ~i testülete a sodales Augustales. Bizonyos áll. szert-okat egyes családok (gentes) v. testületek (sodalitates) végeztek. - Kr. e. 500-400: a közt. korában a ~ok között a legfőbb méltóságot a pontifexek nyerték el, ők ügyeltek a régi kir-ok módjára az egész vallásügyre, a szenátus tanácsadói vallási kérdésekben. Utánuk következtek az augurok és a Sibylla-könyvek őrei. A ~i állásokat kinevezéssel v. választással töltötték be, a görögöknél látott feltételekkel. Az új ~ hivatalba lépése előtt inauguratio volt, vagyis a pontifex maximus az augurokkal együtt megkérdezte az istenséget, az új ~ kedves-e neki. A collegiumba befogadott új ~ nagy lakomát adott. A ~i jelvényeken (insignia) kívül az áll. ~okat a praetexta, a róm. tisztviselők bíborszegélyű ruhája különböztette meg; fejükön apexet, csúcsos fejfedőt, viseltek. A legfőbb ~i méltóságokat lictor és sella curilis illette meg; díszhelyük volt a játékokon, ünnepeken, nem katonáskodtak; adótól és egyéb polg. kötelezettségektől föl voltak mentve. A legfőbb ~ok nem kaptak fizetést, egyes ~i testületeknek, pl. az auguroknak és a Vesta-szüzeknek rendes jövedelmük volt. Ilyen testületeknek ui. voltak birtokaik és bevételeik a tp-ok látogatásából és az áldozati illetékekből. Részt kaptak az áldozati állatokból, s akadt egyéb mellékes jövedelmük is. Az állami áldozatoknál szereplő ~ok (pl. a curiones) a szükséges pénzt az áll. pénztárból kapták; ez fedezte a tp-javításokat és az ünnepi költségeket is. Az áll. ellátta a ~okat rabszolgákkal v. szabad és fizetett személyzettel. Nem minden áll. tp-nak volt állandó ~ja, aedituus is őrizhette az épületet, ahová évenként egyszer eljött a ~, hogy az áll. nevében áldozatot mutasson be. A ~okat a censoron kívül más áll. tisztviselő nem vonhatta felelősségre; büntető hatalmat fölöttük a pontifex maximus gyakorolt. - Az államilag el nem ismert, megtűrt kultuszok ~jai különböző helyzetben voltak, aszerint, hogy híveik hogyan látták el őket jövedelemmel és szolgaszemélyzettel. - D) Az iszlámban a kultusz csak imából áll, az áldozatbemutatást nem vezették be, azért ott igazi ~ság sincs. Az imám inkább csak a vallási közösség vez-je és a tanítás szakembere. -

2. Az ószövetségi papság intézménye csak Mózes idejében alakult ki. A pátr-k korában a családfő mutatta be az áldozatot. Melkizedek teljesen különálló eset Ábrahám korában (Ter 14,18), s azt mutatja, hogy a kir. egyúttal ~ is. Mózes szentélyt rendezett be és állandó kultuszt alakított ki, s ahhoz önálló ~ságot szervezett Lévi törzsében, Áron vezetésével (Kiv 28). Az áldozatbemutatáshoz hiv. ruhát is előírt számukra. A Lev 8 szerint később a ~i ruhával való beiktatás lényeges eleme volt a fő~i tisztségnek, amely Áron családjában öröklődött egészen a Hasmoneusok koráig. Mattatiás nem volt Áron családjából való, azért a kumráni közösség nem ismerte el fiainak fő~i működését. A zsidóságban nem volt ~női szolgálat. A fő~ házasságát is külön törv. szabályozta (Lev 21,13), s aki illetéktelenül fő~i tisztségre törekedett, azt halállal kellett büntetni (Szám 17; 18,7). Biztos, hogy a ~ság intézménye visszanyúlik Mózesig, de az a szervezettség, amit a Tórában olvasunk, későbbi eredetű. A kir-ok korában mindenesetre volt állandó ~i szolg. a tp-ban. Salamon idejében, Ebjatár letétele után a fő~i tisztség Szádok családjára szállt (1Kir 2,35). Az É-i országban, úgy látszik, a Dánban és Bételben levő szentélynek is volt külön ~sága. - A ~ság feladata volt a Jahve-hit őrzése és továbbadása, Jahve megkérdezése (→Urim és Tummim), s különösen az áldozatbemutatás. A fő~ legföljebb csak az oltárnak vérrel való megkenését végezte (Lev 17,11). A babiloni fogság után a kirság megszűnt, viszont a fő~i tisztség a nép egységének jelképe lett, s az ő vezetése alatt kialakult a ~i hierarchia (1Krón 23-26). A ~okat osztályokba sorolták, s meghatározták szolgálatuk idejét. A jeruzsálemiek a szamariai ~i szolg-ot törvénytelennek tekintették, mert ezek nem voltak Áron családjából valók. A ~ság a tizedből, az áldozatból neki juttatott részből élt (1Sám 2,12-17). A tp. kiadásait a tp-adóból fedezték (Mt 17,24). -

3. Az újszövetségi papság. Az úsz-i kv-ek a ~, fő~ (hiereusz, archiereusz) szót csak Krisztusra alkalmazzák (Zsid), az egyh. tisztségviselőkre nem, ellenben beszélnek a hívők ált. ~ságáról. Pál ap. saját ap. tevékenységét úgy tekinti, mint ami által a pogány népek Isten előtt kedves áldozati ajándékká válnak (Róm 15,16), másutt pedig a hit szt szolgálatának (leiturgia) mondja (Fil 2,17), s az ilyen áldozati kifejezések ~i jellegre vallanak. A közösségek elöljáróit a szt kv-ek episzkoposz és preszbiterosz szóval illetik, de a szerepük még nem mindenben azonos a későbbi fogalmakkal. Az ap-oknak adott bűnbocsátó hatalom (Jn 20,23) v. a betegek kenete (Jak 5,14) v. a keresztség kiszolgáltatása biztosan szakramentális cselekmények, de azokat sem úgy jellemzik, mint „papi funkciót”. Krisztus azért fő~, mert önmaga föláldozásával egyszer s mindenkorra elvette népe bűneit (Zsid 7,27). A jeruzsálemi ker-ek eleinte még részt vettek a tp. kultuszban, de a kenyértörést, az utolsó vacsora emlékezetét már magánházakban tartották. Ezt Pál úgy értékeli, mint az Úr halálának hirdetését, s testének és vérének a vételét (1Kor 11,26). S hogy itt áldozati cselekményről volt szó, azt az evang-ok is igazolják (Mk 14,24; Mt 26,28), amikor Krisztus vérét szembeállítják az ósz-i áldozati vérrel. Ezért kézenfekvő, hogy a közösség elöljárói irányítják az Euch. ünneplését, s erre a hatalmat az ap-októl kapták, ahogy azt a későbbi írások (Didakhé 15,1; Római Szt Kelemen 1,44,4) igazolják. - Amikor ált. lett az Euch-nak mint áldozatnak az értékelése, akkor a presbiterek feladatát is lehetett ~i szolgálatnak nevezni. Antiochiai Szt Ignácnál ezt a pp. gyakorolja, de még ő sem mondja ~i szolgálatnak. - 4. Dogmatikai szempontból a trienti zsin. határozatilag kimondta, hogy az úsz-i Egyh-ban van Krisztustól rendelt látható ~ság (D 949, 963), amelyre az →egyházi rend szentsége adja a fölszentelést, és így objektív valóságában nem függ a nép akaratától. Az áldozó~ság és a ppség valóságos ~i hatalmat ad. A ppség tartalmazza a hatalom teljességét, de a zsin. a ppi és a ~i hatalom különbségét elméletileg nem tisztázta. A szentségek közül a bérmálás és az egyh. rend kiszolgáltatása a pp. hatáskörébe tartozik, de bérmálásra ~okat is felhatalmazhat. - A ~i hatalomba beletartozik az igehirdetés, a szentségek kiszolgáltatása és a hívők lelki vezetése, ill. az egyh. szervezőmunka. Amennyiben a ~ az Euch. kiszolgáltatója, annyiban különlegesen képviseli Krisztust, a fő~ot (→ordo). Mivel Krisztus a megváltás kegyelmeit az Egyh-ra bízta, azért az Egyh-nak mint misztikus testnek ~i jellege van. Életéhez tartozik a keresztáldozat megjelenítése és kegyelmeinek közvetítése, de mint közösség ezt csak szervezetten és intézményesen teheti. Ezért kell, hogy legyenek benne olyanok, akik a teljes hatalmat birtokolják (ap-ok utódai, pp-ök), és olyanok, akik tőlük függően a közösség szükségletének megfelelően végzik a szt szolgálatot és a kegyelem közvetítését. A ~ság tehát Krisztust, a fő~ot képviseli, de az egyúttal az egyh. közösség szolgálata. Az Egyh. mint szervezett közösség előírhatja a ~i fölszentelés előföltételeit, a kellő lelkületet, a teol. kiképzést, a kort és az alkalmasságot. A ~ok külső életformája alá van vetve a tört. változásoknak, de feladatuk mindig az Egyh. lelki szolgálata. Ennek alapvonásai már ott vannak Pál ap. →pasztorális leveleiben. Az ige- és az oltárszolg. egybetartozik. A II. Vat. Zsin. tanítja, hogy a lit. annak a gyakorlati alkalmazása, ami benne van az Isten szavában. - A tört. folyamán az Egyh. csak ffiakat szentelt ~pá, mint ahogy Krisztus is csak ffiakat tett ap-okká, s az ap-ok is így adták tovább küldetésüket. Az Egyh. ugyan még nem mondta ki dogmaként, hogy csak ffiak vehetik föl az egyh. rend szentségét, de az ap-okig visszamenő tudatos hagyománynak nagy a bizonyító ereje. Főleg azért, mert már az egyházatyák az eretnekek gyakorlatával szemben úgy hivatkoztak a hagyományra, mint a hit kifejezésére. - 5. A keleti egyházban a ~i rend 2. fokozatába tartoznak a teol. akad-n végzett felszentelt parókiális ~ok, akik jogosultak a szentségek kiszolgáltatására (de a pp. felszentelésében nem vehetnek aktívan részt). Szentelés előtt családot alapíthatnak, de ha megözvegyülnek, újabb házasságot nem köthetnek. Feleségük nem lehet özvegy v. elvált asszony. Régen, ha a ~ meghalt, özv-ének ktorba kellett vonulnia. Nősülésük miatt parókiális ~ok csak elvétve lehetnek fő~ok, mert a fő~okra a →cölibátus kötelező. Ha a pp-jelölt családos, el kell válnia és volt feleségének lehetőleg nagy földr. távolságra lévő ktorba kell vonulnia. G.F.-I.E.

Pecz II/1:364. - LThK VIII:735. - PO - Onasch 1981:311. - Berki 1984:255. - Schütz 1993:302. - PD

Pap Antal (19. sz.): harangöntő. 1845-84: Temesvárott. P.P.

Pap Ferenc, vilkei (1797. dec. 26.-Párkány, 1853. dec. 10.): plébános. - A teol-t a KPI növ-eként Pesten végezte. 1821. jan. 14: pappá szent. Budaörsön lelkész, 1822: az Augustineumban tanult tovább. 1825: Pesten kp., 1830: az esztergomi szem. presbiterium tanulm. ig-ja és gondnoka. 1832: Varbó, 1853. X. 18: Párkány plnosa. - Fm: A világi ember, vagy ... udvariasság regulái. Írta G. I. Wenzel. Ford. Pest, 1816. - Isten imádása. Uo., 1816. - Elegyes ünnepi és vasárnapi beszédek a köznép oktatására és vigasztalására. 1-5. köt. Uo., 1830. 88

Zelliger 1893:386. (1819: pappá szent.) - Némethy 1894:840. - Szinnyei X:277.

Pap Gyula (Komárom, Komárom vm., 1916. nov. 21.-Győr, 2001. ápr. 5.): tanár, cserkészvezető. - A győri bencés gimn-ban éretts., a Zászlónk folyóir. novellapályázatán 2. díjat nyert. 1935-39: a Pázmány Péter Tudegy. joghallg-ja. A KALOT keretében szociális munkát végzett, a Hivatásszervező Közp. vidéki szervezőtitkára és az Új Rend c. lap b. munk. 1942: a doni harctéren katona, 1943. I: szovjet fogságba került. 13 évet töltött táborokban, megtanult oroszul és fr-ul. Hazatérése után fél é. börtönbe zárták, Győrben rendőri felügyelet alatt élt. 1956. XI: Au-ba menekült, 1957: az USA-ban telepedett le. 1967-80: a buffalói m. piar. középisk. orosz és lat. tanára és közreműködött a hétvégi m. isk-ban. 1982: a clevelandi Árpád Akad. tagja. - Győrött a bencés gimn. cserkésze, az USA-ban 1961: cserkésztisztté avatták. A Külf. M. Cserkészszöv. New York-i körzetének titkára, 1965-67: az Intéző Biz. tagja és 6 é. a Fegyelmi Biz. eln. 1971: a Sík Sándor Cserkészpark ig-ja, szövetségi ügyész, 16 é. a Közp. Sajtó- és Tájékoztató Hiv. vez-je és a M. Cserkész szerk-je. 1986: a M. Cserkészszöv. sajtótitkára. 1989 k. visszaköltözött Győrbe. - Írásai: Katolikus Magyarok Vasárnapja, Félbemaradt reformkor. (Róma, 1990). - 1990-: a M. Cserkész szerk-je. Bo.J.-Fe.Má.-88

Nagy 2000:770.

Pap Ignác (Veszprém, Veszprém vm., 1800. júl. 29.-Veszprém, 1866 után): orvos. - A középisk-t Veszprémben, a bölcs-et a pesti tudegy-en végezte; atyja halála után magára hagyatva tanítgatással kereste kenyerét, majd a tanítói pályára lépett. Néhány évig a Késmárky családnál nevelő. 1825: a veszprémi el. isk. h. tanítójaként a győri tanítóképzőben tanító okl-et szerzett. 1832: a középisk. egyik tanára az ifj. előtt megsértette ~ot, elégtételt nem kapott, állásáról lemondott. Orvosi tanulmányok után 1837: Pesten orvosdr-rá avatták. 1844: a veszprémi kápt. külorvosa. - M: Eredeti holmi. (Az okos feleség, ered. nemzeti vj. 1 fv., A csók, ered. nemzeti vj. 1 fv. Költemények, Anekdoták). Veszprém, 1827. - Magyar poézis, alapul a verselni kivánók kedvéért. Uo., 1828. (Új kiad. Magyar poézis, a tanuló ifj. közhasznára c. Pest, 1835). - Értekezés a veszprémi fő nemzeti oskoláról. Veszprém, 1829. - Magyar ortografia. Székesfejérvár, 1830. - TT. TT. director és professor urak névnapjait érdeklő köszöntő versek. A tanuló ifj. közhasznára. Uo., 1831. (60 költem. és A két hív barát bajban is, vagy: a háladatosság ünnepe. Ered. vj. 2 fv.). - Ekhó. I. köt. Uo., 1832. - A szarvasmarha élete kór- és gyógytani tekintetben. A hazánkban uralkodó marhadögöt tárgyazva saját tapasztalatai után. Uo., 1842. - Sebészi almanach 1843-dik évre. I. köt. Alapítá, szerk. és kiadja. Pest, 1843. - Elemi költészettan, segédkv-ül költészetet hallg. sz. Uo., 1846. - Ékesszólástan. Uo., 1847. - A cholera és specificumai. Népiesen írta. Uo., 1855. - Villanykór. (Cholera). Biztos segítő módok a cholera ellen. Pápa, 1866. 88

Szinnyei X:290.

Pap Ilona M. Vincentia, DNAK (Szeged, Csongrád vm., 1911. dec. 14.-Bp., 1972.): szerzetesnő. - Apja Nándor r.k. fogorvos, anyja Schlauch Ilona r.k. htb. Gimn. éretts. után 1942. V. 26: Kőszegen lépett a kongr-ba. XII. 8: első, 1945. XII. 8: örök fog-át uo. tette. Az internátusban és a varrodában dolg. 1950. VI. 16., a szétszóratás után Bpen húzta meg magát, majd Bocföldén (Zala m.) családnál segített. r.k.

Pap Imre Márton (Sopron, Sopron vm., 1846. szept. 22.-Nemestördemic, 1927. febr. 25.): plébános. - A gimn-ot Sopronban, a teol-t Veszprémben végezte, 1870. VIII. 2: pappá szent. Nagygannán és Márkón, 1871: (Balaton)Csicsón, 1875: Kaposszentbenedeken, 1881: Pacsán kp., 1882: (Zala)Halápon, 1890: Nemestördemicen adm., 1898-1920: nyugdíjazásáig plnos. - 1890: romjaiból újjáépíttette a nemestördemici isk-t és második tanítói állást szervezett. 1893: a gulácsi tp-ot tataroztatta, új oltárt és 2 tantermes isk-t építtetett. 1896: a szigligeti tp-ot kijavíttatta, villám sújtotta tornyát helyreállíttatta. 1900: a lábadi kpnát helyreállíttatta, sekrestyéje fölé oratóriumot építtetett s 1897: harangot vett számára. - Talán ~ műve: Szt Anna énekek. Szeged, 1899. 88

Szinnyei X:293. (Kunmajsán sohasem szolgált, mint Sz. állította) - Schem. Vesp. 1926:258; 1931:280. - Pfeiffer 1987:816. - Gulyás/Viczián XX.

Pap Irén (Mosztar, Bosznia-Hercegovina, 1907-): polgári iskolai tanár. - 1932/43: a pestszentlőrinci áll. polg. leányisk. tanára. - Írásai a bpi Nagyasszonyunk (1917-18, 1921-23), a kolozsvári Új Cimbora (1935) c. lapokban. - M: Hazajöttem… Elb. Szentgotthárd, 1929. (Tízperces reg. I. 6.) - Az idegen fiú. elb. Eger, 1930. (Egri népkvtár új folyam 23.) - Jézuska mosolyog. Bp., 1942. (Actio Catholica) - Kis Bajtársak Szövetsége. Gyermekszínmű az AC hadigondozási előadásokhoz. Uo., 1942. (uaz) 88

Polg. isk. tanárok 1942/43. névkv-e 1943:332. - Gulyás/Viczián XX.

ez új! 2008. aug. 15.

Pap István (Bp., 1908. febr. 8. - Windsor, Ontario, Kanada, 1989. febr. 27): kertész, ogy. képviselő. - Az első gimn. o. után Kreutzer-ösztöndijas; ebből és korrepetálásból tartotta el magát és öccseit apja börtönévei és anyja betegsége alatt. Éretts. után Pestlőrincen kertésztanonc, 6 é. segédként dolgozott. Az 1930-as években a Főv. Kertészet alkalmazottja; 1934-: Zuglóban, 1938 k. Szigetszentmiklóson bérelt földön önállóan is kertészkedett, közben a Kertészeti Tanint. okl. szerzett. - 1938-41:  az Orsz. Kertészeti Egyes. titkára, 1945: elnöke. 1945. II: a Közellátási Kormánybiztosság alkalmazottja, a Nemz. Paraszt Párt tagja, a párt orsz. közp. munk. 1945. VI. 24: Borsod-Gömör vm. képviseletében az Ideigl. Nemz. gyűl. tagja. 1947. VIII. 31: a →kékcédulás választás után a Független M. Dem. Párt programjával a Békés vm. listáján pótképviselő, Kovács Imre (1913-1980) békési mandátumáról történt lemondása után, 1947. XII. 10: behívták az ogy-be. 1947/48: a költségvetési vitában többször kifogásolta, hogy a mezőgazd. nem kap kellő kormányzati támogatást, azt elutasította. - 1948. V: Ausztriába menekült, XI: 26: megfosztották mandátumától. Hollandiában, majd Svájcban, azután néhány é. Fro-ban munkás, a M. Nemz. Bizottmány tagja. 1952: Windsorban (Ontario, Kanada) telepedett le. Virágnemesítőként hírnevet szerzett. - M: Virágkertészet. Kertészeknek, virágszeretőknek, kiskert- és nagykert-tulajdonosoknak, szobanövény-termesztőknek és mindazoknak, akik a növényeket kedvelik. Bp. 1985. - 2. Hol a hazám? Visszaemlékezés. Előszó: Keresztúry Dezső. S. a. r. Varga Domokos. Bp., 1988. 88

Szabad Szó 1945. V - VI. - Nagy. Bp., 2000:771. - Ogy. alman. 1947/49. Uo.,  2005. - Gulyás-Viczián XX: (kz-ban)

Pap János, Johannes Paep (†Buda?, 1509. szept. 13./dec. 10.): budai könyvkiadó. - Főként az esztergomi főegyhm. szerkv-eit nyomtatta újra. Az első 1497. II. 20: a Breviarium Strigoniense 3. kiadása (Velence, 1497). Nevét 1505 u. ~nak írta, kiadójelvényeit is papokat ábrázoló fametszetekkel díszítette, pl. 1506: a pannonhalmi breviáriumban Szt Benedek, 1509: esztergomi szerkv-eiben Szt Adalbert érs. kisebb-nagyobb fametszetű képével. 20 v. 22 kiadását jelölte, 1497-1509: minden évben van kiadványa, van év, amikor 3-3, van amikor 2-2 köt. ismert. A →Kaymmal megosztott kiadványok kolofonjából a másik neve hiányzik. Kiadta a m. sztek legendáját (melyen kiadói jelvénye a dupla körből kinyúló kettős kereszt), 2 tankv-et és 16 v. 17 egyh. szerkv-et. Minden kv-ét Velencében nyomtatta. Liturgiáinak példányai nagyobbrészt hártyapéldányok. Bécsben őrzött, 1509. IX. 13: ném-ül írott végrendelete feleségét és gyermekeit említi; kiadványai és bizományban árult kv-ei 2 szobát töltöttek meg. 88

Fitz 1959:253.

Pap János Dezső, Szt István királyról nev., Piar (Szeged, Csongrád vm., 1843. szept. 27.-Szeged, 1917. jún. 4.): kormánysegéd. - A középisk-t Szegeden kezdte, 1859. IX. 20: Vácott lépett a r-be. Kecskeméten a gimn. 6. o-ában tanult, ahol rendtársaival irod. kört alakított, mely munkálkodásáról a hetenkénti Kikelet Gyöngyei c. kézírásos lapban számolt be. 1862: Kolozsvárt a 7. o-t végezte. 1862-65: Máramarosszigeten lat-t és mat-t tanított. Máramaros vm-t többször beutazta, növény-és ásványvilágát tanulmányozta. 1864. IV. 4: szerz. fog-at tett, 1867. IV. 22: pappá szent. 1865-68: a sátoraljaújhelyi, 1868-70: a kolozsvári gimn-ban tanított, 1870. XII. 23: Pesten termrajzból középisk. tanári vizsgát tett. 1870-77: a pesti főgimn. termrajz, fiz., kémia, mat. és gör. nyelv tanára. 1877: Szegedre helyezték, ahol 1879. III. 12: az árvízzel elöntött 12 o-ú, túlnépes főgimn-ot 8 o-úvá tették. 1879: Nagykanizsán gimn. ig. 1885-87: Szegeden a társház főn. és 1891-98: a rendi kormányzat vál. tagja, a rend közp. pénztárának vez-je. 1898-1913: nyugdíjazásáig Bpen kormánysegéd. 1913-17: Szegeden nyugdíjas. - A szegedi Dugonics Társ. alapító, a Termtud. Társaság és a Bpi Math. Phys. Társ. tagja. - Írásai: A Természet (főmunk., 1870: A madarak szellemi tehetsége és ösztöne, 1871: A rovarok fegyverei, Az arany ponty, A madarak szaporodása, A darázsfészkek, 1872: A tenger szárnyasai, A vizek élete, A virágtalan növények szereplése a természetben és háztartásban, 1873: A hártyaröpűek, A téli alvók, Növényfejedelmek, rajzzal, 1874: A sarkvidéki szárnyasok, A liliomok, Növénybarátok, A nádasok lakói, A boróka és cyprus, 1875: A mocsárlakók); bpi kegyestanítórendi főgimn. értes. (1871: Élődiség a természetben, 1876: A rovarrendszer vázlatos tört.); nagykanizsai r.k. főgimn. értes. (1880: Nagykanizsai gimn. és a kegyestanítórendi ház vázlatos tört., 1884: Néhány állat és növény szereplése a m. mythologiában és költészetben) - M: Állattan alapvonalai. Főgimn. haszn. Írta Mihálka Antal. 4. kiad. Átd. Pest, 1873. - Természetrajz elemei. 1-3 r. (I. Állattan. II. Növénytan. III. Ásványtan). Középtanodák alsó o. haszn. Bp., 1873. (14. kiad. Átd. Ágh Gézával. 1906; 15. kiad. 1909) - Az ásványok termrajza. Középtanodák felső o. haszn. Uo., 1874. - A növények termrajza. Középtanodák felső o. haszn. Uo., 1875. - Az állatok termrajza. Középtanodák felső o. haszn. Uo., 1875. - A madarak termrajza képekben. Írta Schubert G. H. A 6. kiad. alapján átd. Uo., 1875. - Az emlősállatok. Szöveg a Schubert: Állatképekhez. Uo., 1876. - A madarak. Szöveg a Schubert: Állatképekhez. Uo., 1877. - Hüllők, kétéltűek, halak, puhányok, rovarok, férgek és a sugárállatok természetrajza. Írta Schubert G. H. A 9. kiad. alapján átd. Uo., 1877. - Az állatok szaporodása és fejlődése. Uo., 1877. - Az ásványtan és földtan elemei. Középtanodák 4. o. sz. Uo., 1880. - Prolog. A szegedi iparcsarnok megnyitására. Szeged, 1881. - A növénytan elemei. Középtanodák 5. o. sz. Bp., 1881. - Az állattan elemei. Középtanodák 6. o. sz. Uo., 1882. - Tamás családja. Alföldi kép. Népies költői elb. 4 énekben. Nagykanizsa, 1883. - A piaristák Szegeden (1720-1886). Szeged, 1886. - Háladal Szegednek. A szegedi piar-knak új lakházukba költözésök emlékére. Uo., 1887. - Képes termrajz. Állat-, növény- és ásványország. Az ifj-nak és a nagyközönségnek. Uo., 1897. - Álnevei és jegye: Alföldi; Clio; Szegedi; -p. (Zempléni Hiradó, 1865; Természet, 1871; Zala, 1882; Veszprémi Közl., 1885) 88

Szinnyei X:364. - Koltai 1998:287. - Gulyás/Viczián XX.

Pap József   →Pop, Josif

Pap József, SJ (Szeged, Csongrád vm., 1909. nov. 24.-Bp., 1969. ápr. 9.): lelkipásztor. - 1935. VII. 30: végzett tanárként kezdte meg a noviciátust, 1943. VI. 25: Szegeden pappá szent. 1945 u. Pécsett a Pius Gimn-ban tanított. Az iskolák 1948. VI-i államosítása után a Manrézában dolgozott. Onnan Szegedre került, majd Jászberénybe hurcolták. Egy ideig lelkipásztor Bpen, majd segédmunkás Kelenföldön. 88

Cat. SJ 1940:58. (*1908); 1944:59. (s.v. Papp, *1908. nov. 4.); 1947:58. (*nov. 4.); 1949:58. (*1909. nov. 24.) - Pálos 1992:185. (*1909) - Diós 1999:164. (2303.)

Pap Károly Leonárd, OFM (Kisgörgény, Maros-Torda m., 1929. márc. 2.-): helyettes tartományfőnök. - 1945: a csíksomlyói tanítóképző növ-e, 1946. IX. 2: lépett a r-be. 1947: folytatta a tanítóképzőt, 1950: Székelyudvarhelyen fil-t hallg. 1951. VIII. 20: Máriaradnára hurcolták, 1952-74: Désen kényszerlakhelyes. A →dési „szabadegyetem”-en teol-t hallg. 1956. XII. 8: szent. pappá, ugyanitt kp. 1958: Désakna, 1968: Dés, 1976: Marosszentgyörgy plnosa. 1977: Marosvásárhelyt a ferences tp. lelkésze. 1981: Esztelneken házfőn. 1989: Kolozsvárott tp-ig., a harmadrend lelki tanácsadója. 1991: h. tartfőn. - Gyűjtötte az erdélyi rtart. 1640 utáni irod. adatait, a csíksomlyói Kájoni- és a kolozsvári Szt Bonaventura-ny. kiadványait. Ku.P.

Erdélyi egyhm. névtár 1981:29; 1986:31.

Pap László István, OPraem (Veszprém, Veszprém vm., 1875. dec. 11.-Szombathely, 1930. júl. 25.): gimnáziumi tanár. - 1895. VIII. 15: lépett a csornai prem. r-be, 1899. VIII. 15: ünn. fog-at tett, 1899. VIII. 23: pappá szent., 1899: a bpi tudegy-en lat-tört. szakot végzett, 1905: drált. 1903: Keszthelyen, 1923-30: Szombathelyen gimn. tanár. - M: A ném. parasztforr. Keszthely, 1905. (Klny. keszthelyi prem. gimn. értes.) 88

Kalmár 1910:106. - Barthos-Csetri 1923/24:151. - B. Hírl. 1930. VIII. 27. - Gulyás/Viczián XX.

Pap Margit M. Teréz, CSA (Szentdénes, Baranya vm., 1898. júl. 28.-Jászberény, 1982. febr. 27.): apáca. - Apja József r.k., anyja Kocsis Veronika r.k. ~ 1925: polg. isk. tanítói okl-et szerzett, IX. 4: Pécsett lépett a r-be. 1927. VIII. 21: uo. tette első, 1930. VIII. 20: örök fog-át. 1934: tanítónőképző int. tanári okl-et szerzett. r.k.

Pap Melkizedek Mihály, OFM (Gyöngyös, Heves és Külső-Szolnok vm., 1809. júl. 21.-Vác, 1873. aug. 28.): gimnáziumi igazgató. - 1826: lépett a kapisztránus rtart-ba, 1832. IX. 16: pappá szent. 1843: Szolnokon, majd Gyöngyösön a lat. nyelv, később a mennyiségtan gimn. tanára, 1848: Szabadkán gimn. tanár. IX: tábori lelkészi állásért folyamodott, amit 1849. III: megismételt. III. 25: az 1. Császár-huszárezred tábori lelkésze. VIII. 13: Világosnál hadifogságba került; a pesti cs.kir. hadbíróság 'lázításban' vétlennek találta, XII. 11: szabadult. Gyöngyösön kp., Szolnokon gimn. tanár, 1852-70: Gyöngyösön gimn. ig., 1866-: házfőn., 1872: rendtart. tanácsos. - M: Ének, mellyet a Jász és Két kun kerületeknek váltságuk százados díszünnepére 1845-dik év tavaszutó 20. készített. Pest, 1845. - Imák és énekek a tanuló r.k. ifj. haszn. Uo., 1862. - A Szt Ferenc rendű gyöngyösi 4. algimn. értes. az 1852/53-1859/60. tanévre. Pest, 1853-60. - A Szt Ferenc rendű gyöngyösi gimn. ifjúságának érdemsorozata az 1862/63-1870/71. tanévre. Pest, 1863; Eger, 1871. 88

Szinnyei X:342. - Zakar 1999:148.