Palasovszky Béla (Sátoraljaújhely, Zemplén vm., 1899. júl. 19.-Bp., 1974. febr. 18.): költő, újságíró. - A középisk-t a sátoraljaújhelyi, gyulai és egri r.k. főgimn-ban végezte, 1917: bevonult katonának. Az egri jogakad-n és a bpi tudegy-en jogot tanult, 1921: a Bp-re menekült Erzsébet Tudegy-en államtud-ból drált. 1921-24: az MTI csop-vez. szerk-je, 1925: Csongrád vm. aljegyzője, főispáni titkár, majd Pest vm. tb. szolgabírója. 1941-43: az Esztergom Vm. munk. 1944: ügyvéd, 1959: éjjeliőr. - 1932: megnyerte a Helikon ódapályázatán Keszthely város ezüstkoronáját. A Gyöngyösi István Társ. tagja. - M: Őszi harmat után. Versek. Mindszent, 1926. - A szolga énekel. Versek. Szentes. 1929. - A vérünk muzsikája. Új versek. Bp., 1936. (A Vm. Tisztviselők Irod. és Műv. Gyöngyösi István Társ. kiadv. 4.) - Szerk. az Új Ezredév folyóir-ot. 88

MIL II:422. - Gulyás/Viczián XX.