🡰 előző
Magyar Katolikus Lexikon > P > Palást
következő 🡲

palást: hosszú, bő, ujjatlan köpeny, a liturgikus ruhák között →pluviálé. - Montepulcianói Szt Ágnes, Merici Szt Angéla, Szt Anna, Arbogast, Pennaforti Szt Rajmund attrib-a.

Palást, v. Hont vm. (Plášt'ovce, Szl.): plébánia a v. esztergomi főegyhm. drégelyi, 2000: a nagyszombati főegyhm. ipolysági esp. ker-ében. - 1156: Plast. 1332: már létezett. Tp-át 1281 e. Szt György tit-ra sztelték, a mait 1898: építették. A reformáció nem érintette, mert a földesúr Palásthy család r.k. maradt. - 1552. VIII. 10-11: a törökkel csatázó csapat a tp. kerítése mögé és a tp-ba menekült, melyet erre a törökök tüzes nyilakkal felgyújtottak. ~ 1552-93: és 1608-85: török uralom alatt volt. A csata után a helybéliek hozzáfogtak tp-uk újjáépítéséhez, s hogy a portyázó törökök ne ide kössék be lovaikat és ne zavarják az istentiszt-eket, rendszeresen sarcot fizettek, pl. 1625: 300 forintot. - A régi tp. 13. sz. román és 14-16. sz. gót épület lehetett. A mai, vörös téglából készült neoromán tp-ot 42 m magas toronnyal Palásthy Pál pp. építtette 50 ezer Ft-os költséggel, 1898. VII. 3: ő maga sztelte föl és mondta benne aranymiséjét. Belsője egyhajós, félköríves szentélyű, gazdagon festett, a főoltáron Schöffmann M. Szt György-képe. A tp-mal egyidős orgonát 1990: reprezentatív koncertorgonára cserélték. - 2000: is őrzi a falu népe a ~i bíró, Koncz Ambrus történetét, mint a „közösségi önfeláldozás dicső példáját”: a török időkben egy harácsoló török holttestét találták a falu határában. A kádi megparancsolta a ~i bírónak, hogy adja ki a gyilkost, ellenkező esetben vállalniuk kell a megtizedelést. Koncz Ambrus akkor a falu iránti szeretetéből magára vállalta a gyilkosságot és az azért járó büntetést, a karóbahúzást. A régi öregek szerint a bírónak a kivégzés után fehér lett a haja, mint a galamb. Ezt isteni csodának vélték, bizonyítéknak, hogy a bíró ártatlanul halt meg. - Anyakönyvei 1709-től, az 1895 előttieket a járási hatóságok elvitték, helyük 2000: ismeretlen. - Anyanyelve 1880: m.; 1940: m., szl. - Kegyura 1847-ig (640 éven át) a Palásthy család. - Plébánosai 1332-37: Lőrinc; 1630: Palotai Ábrahám, 1647: Zvoncsanszki János, 1671: Cseklészy János, 1674: Ozbelicz Péter, 1695: Joklovics György, 1732: Gyurcsányi András, 1750: Harmat Márton, 1752: Dobronyai István, 1758: Szoják János, 1764: Liptay Pál, 1766: Komáromi Antal, 1788: Simonics András, 1797: Fribeisz Ignác, 1827: Erős Ignác, 1830: Birkés György, 1837: Pásztory János, 1868: Dezsőffy Gyula, 1883: Varjú Sándor, 1911: Horváth Zsigmond, 1937: Bartal Rafael, 1948: Kovács Mihály, 1949: Kátai Imre, 1951: Maczkó István, 1957: Danis Endre, 1968: Bartal Lajos, 1989: Bartal Károly Tamás, 1991: Mahulányi József, 1996: Urbán Ferenc. - Lakói 1940: 1931 r.k., 1 g.kel., 62 ev., 10 ref., 7 izr., össz. 2011; 1991: össz. 1804, ebből 1334 (73,95%) m., 458 (25,39%) szl., 1688 (93,57%) r.k., 23 ev., 63 (5,54%) egyéb vall.; 2001: 1201 m. (69,22%), össz. 1735. - 1992. IX. 1: nyitották meg a Palásti Pál Magyar Tanítási Nyelvű Egyh. Alapiskolát. 1995: 14 tanító 8 o-ban 134 diákot okt. Urbán Ferenc

Palásthy Pál: Palásthyak. Bp., 1890. - Némethy 1894:212. - Hont vm. 1906:61. - Schem. Strig. 1917:42. - Györffy III:171. - Bakács István: Hont vm. Mohács előtt. Bp., 1971. - Csáky Károly: Isten házai és szolgái. H.n., 1993. - Herdics 1996:69. - Gyurgyik 2002.

A lexikon kora

A lexikon a budapesti Pálos Könyvtárban készült 1980 és 2013 között. A honlapon a korabeli szócikkek olvashatók, az újabb eseményeket, kutatási eredményeket a szócikkek nem tartalmazzák.