🡰 előző
Magyar Katolikus Lexikon > O > ostrom
következő 🡲

ostrom: Izr. fiai csak a királyság idején, amikor már szervezett seregük volt, kerültek olyan helyzetbe, hogy erődöket ~ alá vegyenek. Dávid uralma alatt az ostromlott várossal szemben falat, töltést emeltek (2Sám 20,15) azzal a céllal, hogy kiéheztessék (→éhínség) v. elvágják a →víztől a városban lévőket; ezenkívül a városfalat is aláásták (vö. Iz 29,3.7). A MTörv 20,19 egy emberséges törv-t tartalmaz ~ idejére: az ostromlott vidéken gyümölcsfát tilos volt kivágni; csak azokat a fákat volt szabad ~művek céljára felhasználni, melyek nem teremtek ehető gyümölcsöt. (Talán az asszír és egyiptomi szokással helyezkedett szembe a MTörv szerzője.) Egyébként az ~ módját, technikáját az asszíroktól tanulták Izr. fiai (Ez 4,2; 21,27; 26,8-10; Náh 2,6: keréken mozgó faltörő kosok, védőtetők használata, árkok ásása). Az ostromlottak úgy védekeztek, hogy a faltörő kosokat horgokkal felszerelt láncokkal felrántották v. égő →fáklyákkal felgyújtották. A Makkabeusok idején Jonatán és Simon gör. ~műveket alkalmazott (1Mak 11,20; 13,44), így kerekeken mozgó ~tornyot, melyen egy csapóhíd is volt, hogy átmehessenek rajta az ellenséges falakra (olykor 50 m magas is lehetett), faltörő kosokat és katapultát. Katapultát már Uzija idejében használtak (vö. 2Krón 26,15), így feltehető, hogy asszír példát követtek; mindazáltal: asszír ábrázolások ezt a feltevést nem erősítik meg. →Maszada R.É.

BL:1358.

A lexikon kora

A lexikon a budapesti Pálos Könyvtárban készült 1980 és 2013 között. A honlapon a korabeli szócikkek olvashatók, az újabb eseményeket, kutatási eredményeket a szócikkek nem tartalmazzák.