Magyar Katolikus Lexikon > M > Maszada


Maszada (héb. 'sziklaerőd'): egykori vár a júdeai hegyek keleti lejtőjén, a Holt-tenger és En-Gedi közelében. - Júdea pusztája K-i szélén emelkedik egy rombusz formájú sziklafennsík, É-D-i átlója 600, K-Ny-i átlója 200 m. A K-i oldalon majdnem függőleges, 400 m-es parttal szakad le a Holt-tenger felé. A fennsíkra K felől a Kígyó-ösvényen, Ny felől egy ösvényen lehetett feljutni: Nagy →Heródes Kr. e. 36-30: ide építtette legmerészebb erődjét, ~t. A csúcsot bástyafalakkal vették körül, a falakra védelmi és megfigyelőtornyokat építettek. Belül hatalmas ciszternákat, fegyvertárakat és palotákat alakítottak ki. Az egész építmény koronája az É-i szögletben, 3 teraszon kiképzett palota volt. - Kr. u. 70: Jeruzsálem lerombolása után egy kisebb zsidó csapat ide húzódott be, s a várat támaszpontul használva időnként ki-kicsaptak a rómaiakra. A csapat tagjai →szikáriusok voltak, akik semmitől sem riadtak vissza (vö. ApCsel 23,19-22). - Flavius Silva róm. legátus a 10. légióval, segédcsapatokkal és több ezer zsidó hadifogollyal vonult ~ alá, s hosszú ostromra rendezkedett be. Táboruk maradványai a hegy lábánál 2000: is láthatók a rámpa mögött. A fennsíkot sánccal kerítették körül, hogy elvágják a menekülés útját. A Ny-i oldal meredélyéhez zsidó hadifoglyokkal hordatták össze a követ és a földet ahhoz a rámpához, melynek tetejére ostromtornyot építettek egy faltörő kos számára. - Amikor rést ütöttek a bástyafalon, az ostromlottak számára sem menekülésre, sem a vár megvédésére nem maradt remény. Választhattak: megadják magukat v. meghalnak. Josephus Flavius szerint Eleazár, a vár parancsnoka utolsó nagy beszédében kiadta a parancsot: „Haljanak meg asszonyaink tisztán, ne jussanak rabszolgasorsra gyermekeink, és utána tegyük meg egymásnak a nemes szolgálatot, hozzuk meg ezt a szép halotti áldozatot, mindhalálig szabadon” (Zsh. VII, 8, 6). A férfiak megölték asszonyukat és gyermekeiket: „Gyengéden átölelték feleségüket, megsimogatták gyermeküket, sírva csókolták meg utoljára valamennyit, és végrehajtották elhatározásukat, mintha csak idegen kézzel gyilkoltak volna... Elviselhetetlen fájdalom kínozta őket tettük miatt; úgy érezték, hogy megsértik a halottakat, ha csak néhány pillanatig is túlélik őket: tehát lázas gyorsasággal halomra hordtak minden értéket, meggyújtották, majd sorshúzással kiválasztották tíz bajtársukat, hogy azok szúrják le a többieket. Mindegyik odafeküdt a felesége és a gyermekei mellé, átölelte őket, és aztán nyugodtan várták a halált azok kezétől, akik ezt a gyászos kötelességet teljesítették. Miután ezek remegés és tétovázás nélkül sorra leszúrták valamennyi bajtársukat, ugyanígy rendelkeztek a maguk sorsáról is: akire a sors esett, leszúrja a többi kilencet, végül öngyilkos lesz, mert megbíztak egymásban, hogy mindegyikük egyformán fogadja a halált... Aki utolsónak maradt, végignézett még a halottak sorain, hogy a nagy gyilkolásban nem maradt-e valaki, akinek megadhatja még a kegyelemdöfést, és amikor látta, hogy mind meghaltak, felgyújtotta a palotát, kemény kézzel mellbedöfte magát, és odarogyott sorstársai mellé... A halottak száma az asszonyokkal és a gyermekekkel együtt 960 volt. Ez a szörnyű mészárlás xantikos hónap 15-én történt.” (VII, 9, 1). - Másnap korán reggel, amikor a rómaiak rohamra indultak, halotti csend, füst és lángok fogadták őket. Mindössze 2 asszony és 5 gyermek maradt élve az egész várban, akik a mészárlás közben elbújtak egy földalatti csatornában. Az ő elbeszélésük alapján szerezhetett tudomást a világ a történtekről. - Az ásatási eredmények a legapróbb részletekig igazolják Josephus elbeszélését. A legmegdöbbentőbb lelet 11 agyagtábla volt, mindegyiken egyetlen név, és ugyanaz a kéz írta mindegyiket. Minden jel arra mutat, hogy ők voltak az utolsók, akik megölték a többieket, s e táblák segítségével sorsolták ki azt, akinek végül öngyilkosságot kellett elkövetnie, mert már nem volt, aki őt megölje. - 1963-65: föltárták a helyet. A fennsík É-i szögletében 3 teraszon, ahol a kir. palota állt, falfestmények és mozaikok maradványai kerültek elő. Itt találták meg az 1990-ig legrégibb ismert zsinagógát, s találtak tekercseket is bibliai szövegekkel, továbbá pergamen- és papirusztöredékeken kumráni esszénusok irásait. **

BL:1173. - Kroll 1993:80.