Heródes (gör. 'hősi ivadék'): az Újszövetségben szereplő uralkodók: →Heródes, Nagy, →Heródes Antipász, →Heródes Agrippa.

Heródes, Nagy (vsz. Askelon, Kr. e. 73.-Jerikó, Kr. e. 4. ápr. 11. előtt): Júdea királya. - Nevében a 'nagy' eredetileg 'idősebb'-et jelentett. Nem volt zsidó. Atyja az idumeus Antipater, anyja a nabateus Kufra v. Küprosz volt. Kr. e. 47: atyja tétette Galilea urává. Első sikere a lázadó Ezekiás legyőzése-kivégzése volt. Tettét II. Johannesz Hürkánosz önkényesnek tartotta, s a jeruzsálemi főtanács elé idézte. ~ meg is jelent ott, de bírái nem merték elítélni. Ekkor a szíriai legátushoz, Sextus Caesarhoz ment, s megvette tőle Cöle-Szíria és Szamaria helytartói hivatalát, majd sereggel indult Jeruzsálem ellen, s csak atyja tudta visszatartani a bosszúállástól. Amikor Kr. e. 42: Antonius és Octavianus legyőzte Brutust és Cassiust, megnyerte Antonius kegyeit, és bátyjával, Phaszaellel együtt megkapta a Júdea negyedes fejedelme címet. Kr. e. 40: Hasmoneus Antigonusz bevette Jeruzsálemet, s főpap és Júdea kir-a lett. ~nek menekülnie kellett családjával. Betlehem közelében ütközött meg üldözőivel (itt építette később →Herodeion várát), majd Egyiptomon át Rómába sietett. Octavianus ajánlására a szenátus megtette Júdea kir-ává. Visszatérve felmentette Maszada várát Antigonusz ostroma alól, majd 37 nyarán Sosius szíriai legátus segítségével bevette Jeruzsálemet, s uralkodni kezdett. Célja a rómaiak kegyeinek keresése, Hellász ragyogásának utánzása, s a zsidóság anyagi jólétének növelése, nacionalizmusuk megtörése volt. Erődítményrendszert építtetett ki: a Jordán-völgy Ny-i szélén a Karn Sartaba csúcson Alexandreion, a Dzsebel Karantalon Dok, Jerikótól Ny-ra Küprosz, a Júdeai-pusztaságban Hürkania, Betlehem közelében Herodeion, a Holt-tenger Ny-i oldalán Maszada, K-i oldalán Mahérusz várát. Jeruzsálemben felépíttette palotáját, az Antonia-várat, s 19-től a Templomot. Az egykori Szamaria helyén építtette Szebaszte városát; sok külf. városnak ajándékozott fürdőt, fórumot és színházat. Egymás után 10 felesége volt: az idumeai Dorisz, a Hasmoneus Mariamné, a II. Mariamné, a szamariai Malthaké, a jeruzsálemi Kleopátra és 5 másik nő. Kr. e. 29: kivégeztette Hasmoneus Mariamnét; ezzel pályája megtört, gyanakvó, hatalomféltő zsarnok lett. Megölette anyósát, Alexandrát s 3 fiát, Kr. e. 7: Alexandert és Arisztobuloszt, 4: Antipatert. →Jézus Krisztus születésének évében megöletett 6000 farizeust, akik megtagadták a hűségesküt. Amikor a napkeleti bölcsektől hírét vette a „zsidók újszülött király”-ának, elrendelte a →betlehemi gyermekgyilkosságot (Lk 1,5; Mt 2). Utolsó napjait Jerikóban töltötte. Herodeion várában temették el; sírját a mai napig nem találták meg. Országát Augustus cs. felosztotta a fiai között: Archelausz Júdea, Szamaria és Idumea etnarchája, Antipász Galilea és Perea negyedes fejed-e, Fülöp Gaulanitisz, Batanea, Trachonitisz és Auranitisz fejed-e lett. - Ikgr. Egyedül ritkán ábrázolják (Petrus de Riga verses bibliája, 13. sz., Cambridge, Fritzwilliam Museum), a →Háromkirályok és a →betlehemi gyermekgyilkosság szereplője. Az itáliai és sp. műv-ben az →erények és víciumok képein a víciumok között szerepel (pl. gyűlöletként). Apokrif forrásokra alapszik a British Museumban egy ciklus, amely családjával együtt ábrázolja. **

Kirschbaum II:247. - Sachs 1980:173. - BL:614. - Kroll 1993: 27, 75.