Magyar Katolikus Lexikon > O > ortodox hittan


ortodox hittan: Az Ortodox Egyház változatlanul azt tanítja, amit az első hét egyetemes zsinat a dogmákba foglalt és hitrendszerré alakított (325: →niceai zsinat, 381: I. →konstantinápolyi zsinat, 431: →efezusi zsinat, 451: →kalkedoni zsinat, 553: II. konstantinápolyi zsinat, 680: III. konstantinápolyi zsinat, 787: niceai zsinat). - Az ort. egyházak az isteni kijelentés forrásának nemcsak a Szentírást fogadják el egyedül (mint a prot-ok), hanem az egyházi →hagyományt is. A Szentírást magát az egyh. hagyomány részének tekintik, nem tagadva ezzel a Szentírás minden tradíción felül álló jellegét. A hagyomány csak annyiban jelentős forrás, amennyiben a Szentírásra épül. A hagyomány nem állhat szemben a Szentírással. Ort. felfogás szerint a hagyomány adja a Szentírás értelmezésének és megértésének alapját és keretét. Ezért az egyh-tól független írásmagyarázat ort. szempontból nem lehetséges. - Szűz Máriát az ~ mint →Theotokoszt (Isten Szülőjét) kivételes tiszteletben részesíti. A szentek tiszt-e az őskeresztény kortól eleven, de a szenteket nem tekintik olyan közvetítőknek Istenhez, mint Krisztust, hanem példaképeknek, tanítóknak tartják. - Az →ikonokat a VII. ökumenikus zsinat határozata szerint ugyanolyan tiszt. illeti meg, mint a többi anyagi jelképet, (keresztet, Szentírást, melynek az oltáron van a helye); e tiszt. természetesen az ábrázolt személynek szól. (irodalmat lásd: ortodoxok) P.I.