Magyar Katolikus Lexikon > O > orgonaépítő


orgonaépítő (lat. organarius, ném. Orgelmacher): a 16. században honosodó, nagyobb városokban dívó →kézműves mesterség. - Céhet is alkotott. Fenyő-, juhar-, jávor-, bükk-, ébenfa, csontlemez, sárgaréz lemez, drót, csavar, acélrugó, nemez, bőr, forrasztó, enyv, pác, lakk az anyaga, s az →asztalos és →bádogos szerszámain kívül hangvilla az eszköze. A sípokat hangolva elkészítette a sípművet, a fújtatós szélművet, az összekötőművet és a játszóasztalt: a billentyűzetet (manuál), a pedálokat, a regisztereket, végül az orgonaházat. -

Az Erdélybe telepített szászokkal ~ mesterek is jöttek, mert Szászo. és Szilézia a kk-tól fontos orgonaépítési központ volt. 1350: Nagyszebenben említik első orgonájukat. A 14-15. sz: É-Mo. orgonaépítészete a szepesi városokban szász-sziléziai hatás alatt működő lengy. mesterek munkáival kezdődött, kiknek gyakran csak keresztnevét közlik a források (pl. János mester, Eperjes, Szt Miklós-tp., 1429). I. Mátyás (Hunyadi) (ur. 1458-90) felesége, Beatrix révén itáliai ~k kerültek Mo-ra. A kirné még Nápolyban megismerte Stefano di Paone salernói ferences testvért, aki papírból v. vászonból is készített orgonasípokat. Ilyen orgona Budán is megszólalt, mely a kortársak leírása szerint „elragadóan bájos hangú” volt. Beatrix hozatta Nápolyból Mo-ra Nápolyi Gergelyt is, aki Mo-on telepedett le és 1496: a Szt István vt-ról nev. káptalan prép-jával megkötötte Esztergomban az első ismert m. ~-szerződést. Mátyás kir. budavári és visegrádi udvarában lévő orgonái arról voltak híresek, hogy sípjai ezüstből készültek. Egy Péter nevű m. ~ 1457: megbízatást kapott orgona készítésére a sienai szegyh. számára, melynek hangja annyira megtetszett megrendelőinek, hogy a szerződéses összegnél többet fizettek érte. - Az ~k között gyakoriak a szerzetesek. Péter és Jakab szerz. testvérek 1519: Sandomir káptalani tp-ában 19 változatú, kétmanuálos, pedálos orgonát építettek, mely már biztosan rendelkezett regiszterhúzókkal. - Székesfehérvár 15. sz. orgonáját minden bizonnyal János pálos testvér készítette (vsz. azonos a Budaszentlőrincen dolgozó Szondi János OSPPE-vel). Ebben az időben járt Mo-on egy Miklós nevű ~ is, aki Veszprémben megkezdte az orgona építését. A 15. sz. végén Budán élt Grünpeck József, aki matematikus, orvos, pap és ~ is volt egy személyben. Tanítványa, Stek János már új rendszerű regiszter~kat épített, híre eljutott Zágrábig. - Vsz. Grünpeck köréhez tartozott a pálos Szondi János is, aki vsz. No-ban tanulta az orgonaépítést. Remekműnek írják le a budaszentlőrinci munkáját (1512), Fehéregyházára, Diósgyőrre és Ungvárra is épített orgonát. A budaszentlőrinci pálos főtp. szerz-ei orgonaoktatással is foglalkoztak. - A kor legnagyobb ~je Széchényi Miklós, akit Bakócz Tamás esztergomi érs. (1497-1521) felvett egyhm-jébe, s ő az egyhm. jelentős templomaiba (pl. Garamszentbenedek, Selmecbánya, Esztergom) épített orgonát. - Levéltári adatok több ~-orgonista szerz-t is említenek, akik nemcsak javításra, karbantartásra, hanem új orgonák építésére is vállalkoztak. →Kájoni János OFM zeneszerző, orgonista, népénekek és népdalok gyűjtője ~ hírében is állt. Sangl Simon, Lehner Ignác, Wagner Fridolin és Trimmel Simon 18-19. sz. bajai ferences testvérek munkáiból több ~ is megmaradt, legalábbis a hangszerek szekrénye Baja és Dunaföldvár ferences tp-aiban. A 18. sz: Győrben és Kőszegen, majd Egerben, Nagyváradon, Aradon és Temesvárt alakultak ~ műhelyek. A szegyh-zak, ktorok nagyobb orgonáit gyakran neves, külföldről jött mestereknél rendelték meg, pl. Pannonhalma és Kalocsa a prágai születésű Janicsek Józseftől. Ezek az orgonák már nincsenek meg, a kalocsai tervrajza alapján 2 manuálos, pedálos, 25 regiszteres volt. Kicsit később jött Mo-ra a morva Herotek József (†Pest, 1924), akinek legnagyobb, 1804: épült késő barokk (II/30) orgonája a szarvasi ev. ótemplomban kissé bővítve és átalakítva 2004: is jól működik. A mechanikus csúszkaládás hangszerekben nyelvjátékok csak nagy ritkán találhatók.

A kisebb régi, falusi orgonák nagy része pedál nélküli, hátuljátszós pozitív volt. (Ilyen kis hangszert rajzolt le 1779: Corte József budai ~.) A mo-i késő barokk orgonaépítés különlegességei a bonyhádi Roth József, Marschall József és März Ádám munkái, akik vidéki helyzetüknél fogva még az 1830-as években is 17. sz. délnémet, osztrák és olasz hatást mutató orgonákat állítottak fel falusi tp-okban. Pesten 1836: önálló hangszerkészítő céh alakult, tagjai között számos ~, v. ahogy ebben az időben írják magukat, orgonaművész is volt, egyik legismertebbjük nemes Bárány Lajos (1848: készült el 2 manuálos orgonája a kiskunhalasi ref. tp-ban). A 19. sz: a külf. mesterek közül Egerben letelepedő salzburgi Ludwig Mooser kb. 140, romantikus hangzású orgonát állított fel, köztük több 3 manuálost, olykor 50 regiszterest is. Az 1856: készült esztergomi orgonába a kor újdonságait is beleépítette: egyik manuálját (Mo-on vsz. elsőként) kúpládás szerkezettel redőnyszekrényben helyezte el. Bécsi mesterektől tanulta az orgonaépítést a Sopronban műhelyt nyitó König Fülöp is. Vándorévei során eljutott Türingiába. Mintegy 20, késő barokk hangzásúhangszere hirdeti kiváló szakmunkáját. Mindössze 5 db 2 manuálos orgonája maradt fenn. Fazekas János készítette 1844: a mosonszentjánosi klasszicista orgonát (II/18), amely vsz. a legrégibb mo-i nyelvjátékot is tartalmazza. - A 18. sz. végétől egyre több m. ~ (Szabó Ferenc, Bakos Károly és fia, Fazekas János, Kovács István és fia, →Országh Sándor és fia, Szalay Károly és fia, Gyula, Kerékgyártó István) nyitott műhelyt, általában 2-6-8 dolgozóval. Több ~ zongora-, olykor harmóniumkészítéssel is foglalkozott. Hangszereik ipari és egyh. kiállításokon szereztek elismerést. Az 1848-i pesti kiáll-on bemutatkozó nagyváradi Komornyik Nándor (1820?-73) Pesten rendezte be műhelyét. Gondosan kidolgozott hangszereinél a pedál gyakran csak 12 hangot tartalmaz. 109 orgonájának nagy része 1 manuálos (pl. szentmártonkátai r.k. tp. , 1854). Szalay Károly székesfehérvári ~ 1855: négy hónap alatt teljesen egyedül készítette el a tordasi ev. tp. 8 regiszteres orgonáját. Fia, Gyula, aki már munkamegosztást is alkalmazott, a 19. sz. legvégén a mechanikus csúszkaláda helyett mechanikus és pneumatikus kúpládás rendszerű orgona készítésével is próbálkozott. Dangl Antal és fia aradi cége (1840-1909) 1882: építette fel a bpi Zeneakad. redőnyszerkezettel ellátott mechanikus kúpládájú hangszerét (II/14), amelyről Liszt Ferenc is elismerően nyilatkozott. Ezen a hangszeren indult el a felsőfokú művészképzés. Legnagyobb orgonája (III/30) a budavári Nagyboldogasszony (Mátyás)-tp-ban (1893). A magyar ~k vándorútjaik során nemcsak Bécsben tanultak, hanem No-ba, sőt Fro-ba is eljutottak. →Angster József a világhírű Cavaillé-Coll párizsi műhelyében ismerte meg a szakma legfejlettebb technológiáját. Az Angster gyár hangszerein mind hangzásban, mind szerkezetben kimutathatók a fr. hatások. Fr. romantikus hangzású egyik legképzettebb orgonaépítőnknek, a debreceni Kiszel Istvánnak a debreceni Kistemplomban felállított hangszere (III/47, közülük 11 nyelvjáték) is. A 19. sz. végén már 4 orgonagyár (→Országh gyár, →Angster gyár, →Rieger gyár, →Wegensten gyár) versenyzett egymással, melyek mindinkább tömegtermelésre rendezkedtek be. A gőzzel, majd árammal működő gépekkel felszerelt gyárakban nagyon felgyorsult a termelés. Az orgonagyárakban készült orgonaházak gyakran a no-i Laukhuff cég által kiadott sablonformákat követik, ugyanígy a diszpozícióknak is megvolt az előre gyártott sablon-hangképe. A gyáripar egészen 1950-ig uralta a piacot. A kis műhelyeknek többnyire csak az 1 manuálos orgonák, javítások és karbantartások maradtak. - A trianoni békeszerződés után az ~ szakma is válságba került. Új orgonák alig épültek, többnyire csak a homlokzati sípok pótlásával foglalkoztak az orgonaműhelyek. 1930: →Geyer József Bpen megszervezte az I. Nemzetközi Orgonakongresszust, melynek témái az tp- és orgonaépítészet és a teremakusztika kérdései voltak. A résztvevők egy kirándulás során megtekintették és meghallgatták Mo. legnagyobb, újonnan épült orgonáját a szegedi dómban. - A II. vh. után az ~ műhelyek kisipari tevékenységet folytattak, de az 1948: kezdődő államosítás és kollektivizálás nem kegyelmezett a nagyhírű ~ gyáraknak és a kisebb üzemeknek sem. Az 1944: bombatalálatot kapott Rieger cég bpi üzeme még tovább tudott működni. Mivel az orgonát „klerikális hangszernek” minősítették, melynek a jövő társad-ában nincs helye, 1950-től szinte teljesen megbénult az orgonaépítés, többnyire csak javítások és karbantartások fordultak elő. Az 1956-os forr. után a helyzet folyamatosan javult, bár a Ny-ról importált alkatrészek beszerzése nehézzé vált. Az ekkor készült orgonák minősége sok kívánnivalót hagyott maga után. E szakmai mélypontról az 1970-es években indult el a javulás, ismét divatba jött a mechanikus csúszkaláda szerkezet. 1990-: a m. ~ szakmában nagy a fejlődés, egyre színvonalasabb hangszerek készülnek, a műhelyek száma is növekedett. 2004: az országban kb. 20 orgonaépítő műhely működik, kizárólag magánvállalkozóként. A 2-30 fős műhelyekben nemcsak Mo-ra készítenek új hangszereket, hanem Eu. több országába, sőt Amerikába is. B.I.-So.F.

Bogdán 1984.