olvasás (lat. lego, legere): egy kultúrában és vallásban az információk fölvételének a →beszéd után legfontosabb módja. Föltételezi a →megértést. - 1. a régi magyar nyelvben egy halmaz részeinek számbavétele (pénz, nyáj ~a). - 2. szoros értelemben az →írás fogalompárja, melynek során az olvasó értelmében a betűk szavakká, mondatokká állnak össze; tág értelemben jelekből a jelzett dolog megértése, láthatókból a láthatatlan kiolvasása (képek megértése). - A könyvvallások (zsidóság, hinduizmus, zoroasztrizmus, kereszténység, iszlám) az írás-~ révén tudnak évezredeket átívelő hagyományt teremteni. - 3. A Szentírásban. Az ÓSz-ben az ~nak a Törvény megismerésében volt lényeges szerepe, a →szövetség megkötésekor, megújításakor és az ifj. nevelésében. A Sínai-hegyen a szövetségkötés előtt az Úr így szólt Mózeshez: „Jöjj fel hozzám a hegyre, és maradj itt. Átadom neked a kőtáblákat a törvénnyel és a parancsokkal, amelyeket oktatásukra írtam.” (Kiv 24,12) „Az Úr kihirdette szövetségét (...), és két kőtáblára írta őket” (MTörv 4,13). „Mózes az Úr minden törvényét leírta” (Kiv 24,4), s az áldozat bemutatása után „vette a szövetség könyvét és felolvasta a népnek” (Kiv 24,7; 34,1.29). - A Jordánon való átkelés után, a szöv. megújításakor „Józsue felolvasta a törvénynek minden szavát, az áldást és az átkot, szóról szóra a törvénykönyv szerint” (Józs 8,34). - A →babiloni fogság után Ezdrás „a Víz-kapu előtti térségen reggeltől délig olvasott a törvény könyvéből a férfiaknak, a nőknek és mindazoknak, akik meg tudták érteni. Az egész nép figyelt a törvény könyvére (Neh 8,3; 9,3). - A zsinagógai istentiszt-nek közp. része volt Mózes és a próféták kv-einek ~a. - Dániel prófétasága azzal kezdődött, hogy elolvasta az írást a falon (→Mené tekél parszin). Iz 29,11-12: az olvasni nem tudás büntetésként éri a népet: „Ezeknek a dolgoknak a látomása olyan számotokra, mint egy lepecsételt könyvnek a tartalma, amelyet ha odaadnak valakinek, aki tud olvasni, s azt mondják neki: Olvasd, azt feleli: Nem tudom, mert le van pecsételve. Ha meg olvasni nem tudónak adják a könyvet, s azt mondják neki: Olvasd, akkor az így felel: Nem ismerem a betűket.” - Jézus korában a zsinagógai isk-ban a fiúkat megtanították olvasni. Ezért nem csodálkozhattak a názáretiek azon, hogy Jézus nyilvános működése kezdetén „amikor Názáretbe ért, ahol nevelkedett, szombaton szokása szerint bement a zsinagógába, és felolvasásra jelentkezett” (Lk 4,16). Kérdésekre Jézus ismételten azzal válaszolt: „Hogyan olvasod a törvényben?” (Mt 12,5; 19,4; 21,16; Mk 12,26; Lk 10,26). A →kereszt feliratát „sokan olvasták” (Jn 19,20). Az ősegyh. életéhez hozzátartozott az ap. levelek ~a (vö. 2Kor,3,2; Jel 1,3). Az egyh. lit-jának lényeges része lett a Szentírás ~a (→olvasmány, →szentlecke, →evangélium). **

Czuczor III:1049. - Schütz 1993:287.