Magyar Katolikus Lexikon > O > oltárgyertya


oltárgyertya: A kk. szimbolikában az oltáron égő láng Isten jelenlétének jele. A 11. sz. közepéig egyetlen láng égett az oltáron (→örökmécs). Két ~ a feszület mellett a Krisztus mellett tanúskodó Törvény és Evangélium, négy ~ az evangélisták, 12 ~ az apostolok jelképe. A tabernákulum fölött meggyújtott 7. v. 13. ~ ünnepélyes ppi szentmiséken az apostolutód (pp.) jelenlétét jelezte. **

Lipffert 1976:111.