oltárigazgató, kápolnaigazgató (lat. rector altaris): a középkorban nem lelkipásztori hivatalt viselő áldozópap, aki egy nagyobb templom, rendszerint a székesegyház egy meghatározott →oltárának szolgálatát (oltármesterségét) látta el és annak alapítványából vagy javadalmából élt. - A 14. sz. végén az esztergomi főszegyh-ban összesen 12 ~ volt, nagyobbrészt knk-ok. Az ~é voltak a hívek által az illető oltár védőszentjének ünnepén felajánlott önkéntes adományok (offertorium) is. **

Kollányi 1900:LI.