Osztrák-Magyar Monarchia, Ausztria-Magyarország (ném. Österreichisch-Ungarische Monarchie), 1867. (febr. 8.) márc. 30.-1918. nov. 2. [12]: birodalom Közép-Európában, Ausztria és Magyarország államszövetsége, mely az osztrák →örökös tartományokat és a →Magyar Szent Korona országait foglalta magában. - Valójában az uralkodó és Mo. megegyezése volt, mivel azt az uralkodó, ígérete ellenére, a Reichsrat megkérdezése nélkül kötötte. Jogi alapja 1867: az osztrák-magyar →kiegyezés, melyet Mo-on az 1867:XII. törv., Au-ban az ún. decemberi alkotmány tartalmazott (Mo-on az ogy. törv-ként elfogadta, a Reichsrat csak megerősítette). Elnevezését 1868. XI. 14-1918. X. 31: használták. - Területe 1910: 677.443 km² (Au. 300.005 km²-en 28.571.934 fő, Mo. 325.411 km²-en 20.886.487 fő, Bosznia-Hercegovina 51.027 km²-en 1.931.802 fő), becsült lélekszáma 1913: 52.523.254 fő. É-on Szászo., Poroszo. és Oroszo., K-en Oroszo., Ro., D-en Szerbia, Montenegró s az Adriai-tenger, Nyo-on Bajoro., Liechtenstein, Svájc és Olaszo. határolta. Az államszöv. élén a Habsburg-Lotharingiai-házbeli közös uralkodó (1916-ig I. Ferenc József, 1916-18: IV. Károly osztr. cs. és m. kir.) állt. Az uralkodó bizonyos esetekben az ogy-ek nélkül dönthetett. Mo-nak és Au-nak, az új állam két egyenrangú, önálló tagállamának saját felelős kormánya, kinevezett felső- és választott alsóházból álló országgyűlése irányította az ügyeit. Az állam egységét a közös külügy-, hadügy- és pénzügymin., a gazd. együttműködést tízévenkénti közös ellenőrzésű költségvetéssel vám- és pénzügyi unió biztosította. Szárazföldi hatalom lévén az ~ kimaradt a gyarmati területszerzésből, csak a határai mentén terjeszkedhetett. Az ~ ter-e 1878. VII. 29-X. 20: Bosznia-Hercegovina megszállásával, 1908. X. 5: bekebelezésével megnövekedett. Azon cseh, majd horvát törekvés elutasítása, hogy alakítsák át a dualista ~t trialistává (→trializmus), az elszakadási mozgalmat táplálta. Az ~ gazd. fejlődésének üteme a világkeresk. 19. sz. monpóliumait veszélyeztette, ezért pángermán, pánszláv, anarchista, szocialista, stb. agitátorok soknemzetiségű népét egymás ellen bujtogatták. 1914. VI. 28: Gavrilo Princip szerb ügynök megölte a trónörökös Ferenc Ferdinándot, a nagyhatalmaktól támogatott Szerbia ezzel az I. vh. kirobbantója lett. A háborúban az ~ 3 milliós állandó hadserege mellett 7,8 millió főt mozgósított, ebből 1,2 millió elesett v. sebeibe belehalt. A vesztes háború után az antant hatalmak a →népek önredelkezési joga szólamával - a „népek” szavaztatása nélkül - soknemzetiségű államokra darabolták, amit 1919. IX. 10: a Saint Germain-i (Au.) és 1920. VI. 4: a trianoni békediktátumokkal (Mo.) törvényesítettek, gazd. és pol. érdekkörükbe vonva az →utódállamokat. Legnagyobb vesztese Mo., melyet ter-e 2/3-a, lakossága fele elvételével úgy csonkítottak meg, hogy minden szomszédjának juttattak ter-éből, érdekeltté téve azokat a rendezés megakadályozásában. - Közös külügyminiszterek: 1867. XII. 24: Beust Frigyes Ferdinánd br. (1868. XII. 5-től gr.), 1871. XI. 14: Andrássy Gyula gr., 1879. X. 8: Haymerle Henrik br., 1881. X. 12: Szlávy József mint közös pénzügymin. megbízva a közös külügymin. alkotmányos képviseletével (1881. X. 12: Kállay Benjámin közös külügymin. első oszt-főn. folytatta a közvetlen vezetést), XI. 20: Kálnoky Gusztáv gr., 1895. V. 16: Goluchowski Agenor gr., 1906. X. 24: Aehrenthal Alajos br. (1909. VIII. 17-től gr.) (1911. III. 9-V. 23: Pallavicini János őrgr. mint isztambuli nagykövet megbízva a külügymin. helyettesítésével), 1912. II. 17: Berchtold Lipót gr., 1915. I. 13: Burián István br., 1916. XII. 22: Czernin Ottokár gr., 1918. IV. 16: Burián István br. (V. 9-től gr.), X. 24: Andrássy Gyula gr. (ifj.), XI. 2-XI. 12: Flotow Lajos br., mint első oszt-főn. a min. ideigl. vez-je. - Közös pénzügyminiszterek: 1867. XII. 24: Becke Károly br. 1870. I. 15: Beust Frigyes gr. (mint közös külügymin., ideigl. megbízva), V. 21: Lónyay Menyhért (1871. VIII. 3-tól gr.), 1871. XI. 14: Andrássy Gyula gr. (mint közös külügymin., ideigl. megbízva), 1872. I. 15: Holzgethan Lajos br., 1876. VI. 11: Andrássy Gyula gr. (mint közös külügymin. ideigl. megbízva), VIII. 14: Hofmann Lipót br., 1880. IV. 8: Szlávy József, 1882. VI. 4: Kállay Benjámin, 1903. VII. 14: Goluchowski Agenor gr. (mint közös külügymin. ideigl.), VII. 24: Burián István br., 1912. II. 20: Bilinski Leó lovag, 1915. II. 7: Koerber Ernő, 1916. X. 28: Burián István br. (mint közös külügymin. ideigl.), XII. 2: Hohenlohe-Schillingsfürst Konrád hg., XII. 22: Burián István br. (1918. V. 9-től gr.), 1918. IX. 7: Spitzmüller Sándor br., XI. 4-XI. 10: zámolyi Szalay László mint oszt-főn. a min. utolsó vez-je. - Közös hadügyminiszterek 1867. XII. 24: John Ferenc br., 1868. I. 18: Kuhn Ferenc br., 1874. VI. 14: Koller Sándor br., 1876. VI. 20: Bylandt-Rheidt Artúr gr., 1888. III. 16: Bauer Ferdinánd br., (1893. VIII. 5: Merkl Rudolf br. táborszernagy mint közös hadügymin. oszt-főn. megbízva a min. vez-ével), 1893. IX. 23: Krieghammer Ödön (1899. VI. 27-től br.), 1902. XII. 18: Pitreich Henrik lovag, 1906. X. 24: Schönaich Ferenc (1908. VIII. 12-től br.), 1911. IX. 20: Auffenberg Móric lovag, 1912. XII. 12: Krobatin Sándor lovag (1915. XII. 15-től br.), 1917. IV. 12-1918. XI. 11: Stöger-Steiner Rudolf (1918. IV. 28-tól br.). 88

Hatsek Ignác: Az ~ térképe isk. és magánhasználatra. Arány 1:300.000. Bp., 1885. - Fekete János: Az ~ véderejének szervezete. Kaposvár, 1894. - Csuday Jenő: Az ~ pol. földirata. 6. bőv. kiad. Bp., 1895. - Az ~ írásban és képben. 1-21. köt. (1. Bev. köt. 1887. - 2. köt. Bécs és Alsó-Au. 1888. - 3. köt. Mo. I. köt. 1888. - 4. köt. Felső-Au. és Salzburg. 1889. - 5. köt. Stiria. [Stájero.] 1890. - 6. köt. Karinthia és Krajna. 1891. - 7. köt. Mo. II. köt. 1891. - 8. köt. Az osztr. tengermellék és Dalmácia. 1893. - 9. köt. Mo. III. köt. 1893. - 10. köt. Tirol és Voralberg. 1893. - 11. köt. Cseho I. köt. 1896. - 12. köt. Cseho. II. köt. 1896. - 13. köt. Mo. IV. köt. 1896. - 14. köt. Morvao. és Szilézia. 1897. - 15. köt. Mo. V. köt. 1898. - 16. köt. Galicia. 1899. - 17. köt. Bukovina. 1899. - 18. köt. Mo. VI. köt. 1900. - 19. köt. Bosznia és Hercegovina. 1900. - 20. köt. Mo. VII. köt. 1900. - 21. köt. Horvát-Szlavono. 1901) Uo., 1887-1901. - Heller Farkas: A m-osztr. monarchia külkeresk. forgalma a XX. sz. elején. Uo., 1903. (Klny. Közgazd. Szle) - Ajtay József: Harc a hegemóniáért. A m-osztr. monarchia válsága. Tört., fajnépességi és gazd. szempontból. Uo., 1906. - Donald, Roberts: Trianon tragédiája. Bp., [1927] - Gratz I-II. - Bölöny 1992:456. - Keynes, John Maynard: A békeszerződés gazd. következményei. Bev. Robert Lekachman. Bp., 2000.