Magyar Katolikus Lexikon > O > Orbán, VIII.


Orbán, VIII., Maffeo Barberini (Firenze, Toszkána, 1586.-Róma, 1644. júl. 29.): XV. Gergely utódaként 1623. VIII. 6-1644. VII. 29: pápa. - Pappászent. után Rómában az ap. signaturán dolgozott. 1604. X. 20: c. názáreti érs. és párizsi nuncius. X. 28: pp-ké szent. 1606. IX. 11: bíb., de csak 1607 őszén tért vissza, hogy átvegye a bíb. birétumot. 1608. X. 27: Spoleto pp-e, 1610. I. 8: a Signatura Iustitiae pref-a. 1611. VIII. 31-1614: Bologna legátusa. - P-ként 1625: megszerezte az urbinói hgséget, s ezzel az →Egyházi Állam elérte legnagyobb kiterjedését. Állama függetlenségének biztosítására erődítményeket építtetett és fegyvergyárakat alapított, ami nagyon megterhelte pénzügyi helyzetét. Nepotizmusával anyagi helyzete még tovább romlott. A →harmincéves háborúban Spo-gal szemben Fro. felé hajlott. - 1627: a missziók támogatására a Propaganda Fide kongr. mellé koll-ot és nyomdát alapított. Az →In Coena Domini bulláknak megadta végleges formájukat. 1634: rendelkezett a szttéavatásról, revideáltatta a Missalét és a Pontificalét. 1642: csökkentette az ünnepek számát és elítélte a →janzenizmust. - 1631: föloszlatta az →angolkisasszonyok kongr-ját, 1633: ítélték el →Galileit. - II. Ferdinánd 1632: Pázmány Péter érs-et küldte ~hoz követségbe, hogy segítséget kérjen a törökök ellen, de ő IV. 24: kitérő válasszal bocsátotta el. - ~ a tud-ok és a műv-ek barátja volt. Lat. és ol. nyelven verselt, himnuszai a Breviáriumba is bekerültek. Befejeztette a Szt Péter-baz. építését és belső díszítését, s miután elkészült a confessio fölött Bernini baldachinja, 1626. XI. 18: fölsztelte a baz-t. Síremlékét Bernini készítette. - Sztté avatta 1626. VI. 24: Portugáliai Erzsébetet, 1629. IV. 22: Corsini Andrást. - ~ nevezte ki 1625. II. 19: Rengjics Albert szendrői cpp-öt, X. 24: Lósi Imre váradi, X. 27: Ivkovics Tamás szkardonai, 1627. VII. 18: Sennyey István váci, 1628. VII. 11: Ergely Ferenc zágrábi pp-öt, 1629. XI. 19: Pázmány Péter bíb-t, 1630: Predojevics Maxim g.k. pp-öt, II. 24: Draskovich György váci, II. 25: Sennyey István győri, 1631. IV. 7: Pyber János egri, X. 6: Dávid Pál veszprémi, XI. 10: Marnavics Tomkó János boszniai, 1633. VI. 6: Vinkovich Benedek pécsi, VI. 6: Lippay György veszprémi, X. 24: Lósi Imre egri pp-öt, 1634. VI. 26: Ivánczy János tinnini cpp-öt, 1635. X. 22: Draskovich György győri pp-öt, 1636. III. 3: Lucsics Jeromos drivasztói cpp-öt, 1637. V. 2: Jakusics György veszprémi pp-öt, XI. 16: Lósi Imre esztergomi érs-et, 1639. X. 3: Marnavics Tamás boszniai, XII. 19: Hosszútóthy László erdélyi, 1640. III. 5: Boncarpi Jakab belgrádi, IV. 30: Bosnyák István pécsi cpp-öt, VIII. 13: Nagyfalvy Gergely váci pp-öt, IX. 9: Püsky János csanádi cpp-öt, 1642: Predojevics Gábor g.k. pp-öt, Petrovics Péter g.k. cpp-öt, IV. 28: Vinkovich Benedek zágrábi pp-öt, IX. 8: Posilovich Pál szkardonai cpp-öt, XI. 21: Bosnyák István veszprémi, 1643: Püsky János váci, VIII. 3: Bogdán Márton zágrábi pp-öt, 1644: Predojevics Bazil g.k. pp-öt, Szelepcsényi György veszprémi, IV. 18: Mariani Péter zengg-modrusi pp-öt. - Utóda 1644. IX. 15: X. Ince. T.J.

Gregorovius, Ferdinand: Urban VIII. im Widerspruch zu Spanien u. dem Kaiser. Eine Episode des Dreissigjähringen Krieges. Stuttgart, 1879. - Pollak, Oskar: Die Kunsttätigkeit unter Urban VIII. Aus dem Nachlass. Hrsg. Dagobert Frey, Mitwirkung v. Franz Juraschek. Bd. 1. Wien, 1928. - LThK X:547. - Mondin 2001:494.