Óbudai Szent Péter és Pál főplébánia, Bp. (1036 Lajos u. 168.): az esztergom-bpi főegyhm. óbudai esp. ker-ének Sorompó, Búvár, Raktár, Vihar, Solymár, Föld u., Bécsi út, Nagyszombat u., Duna, Óbudai-sziget által határolt területe. - 1. 1355: exempt pléb-ként alapították. A törökök 1540: elfoglalták. A pléb-t 1698: alapították újra. A plébház 1756: épült; a régi kultúrházat lebontva 1994-95: közösségi házat építettek. Első tp-át Antiochiai Szt Margit tiszt-ére sztelték, a mait 1749: Paur György tervei alapján építették. Kapuja fölött Szt Rozália-dombormű, a fülkében Szt Sebestyén és Szt Rókus, a torony sarkainál Szt Péter és Pál szobra. Főoltárképét 1746: →Vogl Gergely festette. Org-ját (2/19 m/r) 1899: a →Rieger gyár építette (op. 654.), 1915: átépítette (op. 2010.). Harangjait 1922: 50, 1928: 120 cm átm. Szlezák László öntötte. - Az ~ ter-én van az →Óbudai Jó Pásztor templomigazgatóság, az →Óbudai Szent József kápolnaigazgatóság, az →Óbudai Segítő Szűz Mária templomigazgatóság és az →Óbudai Feltámadt Üdvözítő temetőkápolna. - Plébánosai: Gumpelshammer János, 1700: Ciny János, 1711: Ferber Vitus, 1720: Lakits István, 1729: Barvik Keresztély, 1740: Kócziány Mihály, 1744: Andreovics Lipót, 1753: Voglsperger Mihály, 1772: Deschan Ferenc, 1777: Stipsits Ferenc, 1803: Kollár István, 1815: Majsch Jakab, 1816: Péchy Ferenc, 1848: Kántz Lázár, 1854: Viktorin József, 1855: Brunner János, 1877: Schiffer Ferenc, Cselka Nándor, 1890: Kirschhoffer Károly, 1903: Sagmüller József, 1936: Leiner Mihály, 1947: Bárány Anzelm, 1948: Szabó József, 1951: Bády Ferenc, 1957: Magass Miklós, 1985: Khirer Vilmos. - Lakói 1997: 15.000 r.k., össz. 18.000. -

2. A tp. építésekor magasan kiemelkedett a földszintes házak közül a háttérben lévő szőlőhegyek távlatában. Tengelye Ny-K irányú, a főoltár a Ny-i homlok apszisában van, a főkapu K-re néz. Az É-i oldalkaput 1785: befalazták, s ide helyezték a trinitárius ktorból idehozott ún. kiscelli Mária-oltárt. Főhomlokzata középtornyos, három tagú főpárkánnyal. A zömök torony a középső mező felett emelkedik. A főkapu szép kivitelű, kőfaragású, barokk díszítésű, felette Szt Rozália fekvő alakja, a díszes kórusablak mellett egy-egy fülkében Szt Sebestyén és Szt Rókus, a második szinten kétoldalt a peremen Szt Péter és Szt Pál szobra. - Alapkövét 1744. VI. 28: tették le, a tp. 1749: készült el. Az építést →Paur János György építőmester vez. Munk. a pesti Pfister András kőműves-, Weingartner Lipót ács-, Linburg János György bádogos- és Mayer János Mihály kőfaragómesterek. A tp-ot 1856, 1893, 1926, 1949, 1986: restaurálták és festették. -

3. A tp-belső egyhajós, belső tere három szakaszos. Szentélye belül íves, kívül a nyolcszög három oldalával zárul, mindkét oldalon földszinti és emeleti oratóriumok csatlakoznak hozzá. A szentély melletti É-i oldali oratóriumban helyezték el a régi tp-ból áthozott orgonát, a D-i oldalon volt a sekrestye. A szentély boltozatának falfestménye eredetileg a főhatalom Szt Péternek történő átadását („Erre a kősziklára építem Egyházamat”) és Szt Pál megtérését ábrázolta. 1911: Tury Gyula díszes, vonalas dekorációja került a helyére. - Oltárok. A vörösmárvány főoltár 1773-74: készült. Az ideigl. Szt Péter és Pál-képet 1746: Vogl Gergely festette. A tabernákulum mellett eredetileg 2, fából faragott angyal térdelt. Helyükre 1883: Demetz Ferdinánd tiroli szobrász műhelyében angyalok kerültek. Az oltár feletti szoborfülkébe 1884: került a tanító Krisztus szobra. Fölötte Szentháromság-szobor. - A mellékoltárokat →Bebó Károly 1748-50: készítette Xav. Szt Ferenc, Nep. Szt János, a (Landshuti) Bold. Szűz Mária, Szt Anna és a Szt Kereszt tiszt-ére. A D-i oldal első oltárképe Segítő Mária. Felirata: „Hilf Maria, Hilfuns beten” ('Segíts Mária, segíts könyörögni'). Mária és a Gyermek fején ezüst sugárkoszorú. Eredetileg Nep. Szt János oltára volt, szobra mellett állt Szt Donát és Flórián festett (fehér) szobra. 1895: kicserélték a tiroli Stuflesser-műhelyből származó képkerettel és kétoldalt Nep. Szt János és Szt Flórián festett szobrával. Középen Jézus Szíve-szobor. - A másik D-i mellékoltár, a Szt Anna-oltár berendezése az alapítás korából való. Oromzatán Szt Vendel kisméretű képe. Az oltárképen Szt Anna, Mária és Joachim; jobbra Cortonai Szt Margit, balra Sziénai Szt Katalin egykor fehérre, majd színesre festett szobra. A Páduai Szt Antal-szobor később került ide. - Az É-i fal mellékoltársora között az első a Szt Kereszt-oltár; Szt János és Szűz Mária festett szobra a tiroli Sankt-Ulrich faragóműhelyében készült 1895 k. (Bebó szobrait cserélték föl velük); felül az oromzat-képen Szt József halála. - Az ún. kiscelli oltár (kegyoltár) a trinitárius tp. főoltára volt. Kühtreiber Antal óbudai molnár vásárolta 200 Ft-ért a plébtp. számára. A kegyszobrot 1785: Batthyány József esztergomi érs. hozatta ide. A vörösmárványból készült oltárasztal fölött korintusi oszlopok között ajtó nélküli fülkében helyezték el a Bold. Szűz öltöztetős szobrát. - Az utolsó mellékoltár Szt Juliannáé, oltárképe a landshuti Mária-kegykép másolata volt, 1861: Szt Julianna (Pesky József képe) került a helyébe. A retabló felső kis képén Szt Benedek. Az oltárkép mellett a jobb oldalon Szt Mihály, a bal oldalon őrangyal kisgyermekkel, Bebó Károly alkotásai. - A Szentsír-oltár 1888: készült Demetzi műhelyében. 1935-ig a tp-hajó előcsarnokának D-i fülkéjében állt. 2003: helyén a párizsi Raffl-műhelyben 1904: készített Pietà van, mely az óbudai Irgalom Házából 1950: került ide. - Az apostolszobrok a D-i oldalon a szentélytől indulva: András, Máté (felirata Mátyás!), Simon, ifj. Jakab, Júdás Tádé, János, Tamás, Fülöp, Bertalan, id. Jakab. 1752: készültek el. Kezdetben fehérre voltak festve, a 18. sz. végén színesre festették és aranyozták. - A szószékkel szemben Borromei Szt Károly képe (1753: pestisjárványok emlékére és védelemül), Vogl Gergely műve. A szt vonásai állítólag Bebó arcát mutatják, aki a keretet készítette. Az oromzaton a felirat: NON TURBETUR COR VESTRUM ('ne nyugtalankodjék szívetek'). Fölötte virágfüzérek, angyalfejek között →földgömb, felhők, a halál kaszával, homokórás, meztelen, szárnyas Saturnusszal (a róm. mitológiában a múló idő istene is). Két oldalt a konzolon egy-egy angyal: a bal oldalinál az ítélet attrib-ai, →mérleg és →kard, a jobb oldalinál csengő és kalapács. Csengővel az úton lévőket, kalapáccsal a házban tartózkodókat figyelmeztették, hogy az utcán éppen pestises halottat visznek. Az alépítményen Nagy Szt Terézia elragadtatásban. A szószék alatti padozatban Zichy Péter vörösmárvány sírlapja. - A tp. alatt régebbi, más alaprajzú kripta van, az 1726: elhunyt Zichy Pál tetemével. - Az eredeti szentélyben Szt Péter és Pál, Mária Magdolna és Szilveszter p. szobrai. E két utóbbit 1898: vitték el, az apostolfejedelmek szobrait pedig kicserélték Demetzi műhelyében készült szobrokra. 1785: került a tp-ba Szt Ivó képe is (trinitáriusoktól), melyet Lachner Gáspár vett meg. - 4. 1996: nyílt meg az Óbudai Szent Péter és Pál Róm. Kat. Ált. Isk. - 2000. XI: az ~hoz tartozik a 400. sz. Szt Péter és Pál cserkészcsapat. - Kat. sajtója: 1992: Egyházközségi Tudósító. Szerk. a képviselőtestület. Megj. negyedévenként. Khirer Vilmos

Némethy 1894:47. - Garas 1955:162. - Schem. Strig. 1982:274. - Patay 1982. - Szenthelyi 1988:40. - Szilárdfy 1994:23. - 200 é. az ~tp. Bp., 1999.