Magyar Katolikus Lexikon > N > nyelvemlék


nyelvemlék: valamely nyelvnek régibb korszakaiból származó írott vagy nyomtatott alakban reánk maradt írásművei. Szorosabb értelemben csak a könyvnyomtatás feltalálását megelőző időből származó írott műveket nevezzük ~nek. - A magyar nép esetében a letelepedéstől a 16. század közepéig készült és fönnmaradt magyar nyelvű szövegek, töredékek, szórványemlékek kronológiai sorban: →veszprémvölgyi apácák adománylevele (1002 e.), →tihanyi alapítólevél (1055), →dömösi összeírás (1138), →Halotti Beszéd (12. sz. közepe), →tihanyi apátság birtokösszeírása (1211), →Váradi Regestrum (1208-35), →Ómagyar Mária-siralom (13. sz. vége), →Gyulafehérvári Sorok (1320 k.), →Schlägli Szójegyzék (1400/1410), →Huszita Biblia (15. sz. 1. fele), →Jókai-kódex (1440 k.), →Bécsi kódex (1450 k.), →Nyirkállai Tamás Stylus Curiae Regiae Matthiae I. Regis gyűjt-ében 4 sor; →Königsbergi Töredék és Szalagjai (15. sz. közepe), →Marosvásárhelyi Sorok, →Müncheni kódex (1466), →Birk-kódex (1474), →Festetics-kódex (1493 k.), →Apor-kódex (15. sz. vége), →Guary-kódex (1500 k.), →Winkler-kódex (1506), →Margit-legenda (1510), →Példák könyve (1510), →Nagyszombati kódex (1512/13), →Keszthelyi kódex (1522), →Peer-kódex (1526), →Érdy-kódex (1524-27), →Székelyudvarhelyi kódex (1526-28); →szentírásfordítások. M.F.

Zolnai Gyula: Nyelvemlékeink a kv-nyomtatás koráig. Bp., 1894. - Pintér Jenő: M. irodtört. Bp., 1921. I:48. (A kódexek a legteljesebb betűrendes felsorolásban) - Horváth János: A m. irod. műveltség kezdetei. Bp., 1931. (szinte az összes ismert ~et említi és értékeli) - Csapodi Csaba: A „Magyar Kodexek” elnevezésű gyűjtemény K 31-K 114. Bp., 1973. (A MTA Kvtárának katalógusai) Az MTA-ban őrzött ~ részletes leírása. - Molnár-Simon 1976.